Robin Hood szerepében tetszeleg a kormány – a szakértő szerint jövőnket váltják karácsonyi ajándékra

Kizsákmányolási adó a bankokra, az energetikai és távközlési vállalatok üzleti forgalom utáni megadózása, a nyugdíjrendszer második pilléréből való kilépés lehetősége, a nyugdíjalapok kezelési költségének csökkentése, a földgáz árának maximalizálása – ezek a legfontosabb intézkedések, amelyeket derült égből villámcsapásként érkező hirtelenséggel jelentett be kedd esti sajtónyilatkozatában Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mint mondta, valamennyit sürgősségi kormányrendelettel készül elfogadni a szociálliberális kabinet, és már 2019. január elsejétől hatályba is lépnek.

Tény viszont, hogy volt előjele a multinacionális vállalatok megsarcolásának, Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanis vasárnap este kemény hangon bírálta a bankokat, az energetikai és távközlési cégeket egyaránt, amiért

adóparadicsomokba vagy származási országukba viszik az itt megszerzett profitot ahelyett, hogy itt adóznának.

„Kapzsisági adót” vet ki a kormány a bankokra, amit a pénzintézeteknek akkor kell befizetniük, amikor a 3 és a 6 havi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR meghaladja az 1,5 százalékot – közölte Teodorovici. Mint ismeretes, a mutató jelenleg meghaladja a 3 százalékot. A pénzügyi tárcavezető bejelentése szerint ha a 3 és a 6 havi ROBOR 1,5–1,7 százalék között van, akkor a bankok aktíváik 0,2 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a kamatláb 1,71–2,5 százalék között mozog, akkor ez az érték eléri a 0,4 százalékot, 2,51–3 százalék között a 0,6 százalékot, 3,01–3,5 százalék között pedig 0,9 százalékra rúg.

– érvelt Teodorovici. Hozzátette: a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, ahelyett, hogy a reálgazdaságot finanszíroznák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik.

Nő jövőre az energetikai és a távközlési cégek adója – derül ki továbbá Eugen Teodorovici kedd esti nyilatkozatából, a pénzügyminiszter ugyanis arról beszélt, hogy

jövő évtől ezeknek a vállalatoknak az üzleti forgalmuk 3 százalékának megfelelő adót kell fizetniük.

A kormány emellett a 3G-, 4G- és 5G- licencek meghosszabbításakor is új illetéket vetne ki.

A pénzügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy 2019 januárja és 2022 februárja között 68 lej/megawattórában szabják meg a földgáz maximális árát. A plafonérték mind a háztartási, mind pedig az ipari fogyasztókra érvényes függetlenül az eladótól. „Azért volt szükség egy ilyen intézkedés elfogadására, mivel

a termelők az előállítási ár háromszorosáért értékesítik a kitermelt földgázt.

Az intézkedés célja a gazdasági növekedés potenciáljának a növelése” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője.

Eugen Teodorovici emellett azt is bejelentette, hogy a nyugdíjrendszer második pillére, vagyis a kötelező magánynyugdíj-befizetések kapcsán is több módosításra készülnek. Az egyik ilyen változás, hogy a nyugdíjalapok által gyakorolt kezelési költséget a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik jövő évtől. „Egy másik fontos aspektus, hogy a hozzájáruló visszaléphet, ha úgy látja jónak. Egyéni kérés alapján léphet ki, de nem hamarabb, mint ötévnyi hozzájárulást követően. Amikor az illető személy kilép, megkapja a neki járó aktívákat, az összegből 2 százalékos kilépési illetéket vonnak le” – magyarázta a kormány terveit Teodorovici. Kitért arra is, hogy a második pillért kezelő nyugdíjalapok befektethetnek az úgynevezett PPP-konstrukciókba, vagyis a magánszféra bevonásával megvalósuló állami projektekbe.

A bejelentett intézkedéseket azonnal számos bírálat érte. „Nem értem a kapzsisági adót” – nyilatkozta kedden késő este Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stratégiai főtanácsadója. „A ROBOR egy átlagkamat, amivel a bankok egymás között dolgoznak.

A ROBOR-t az országban zajló egyes folyamatok, elsősorban az infláció határozza meg.

Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak, a ROBOR is növekedésnek indult, mert ők a gazdaság sziámi ikrei” – fogalmazott.

„A kormány megszünteti a második pillért”

A kormány által javasolt módosítások tulajdonképpen megszüntetik a második pillért, és katasztrofális hatással lesznek a román állampolgárok jövőbeni jövedelmeire, mint ahogy a tőkepiacra, az egész pénzügyi szektorra és összességében véve a román gazdaságra is – fogalmazta meg eközben vészjósló következtetéseit a Romániai Magánnyugdíjakért Egyesület (APAPR), amely úgy tartja magáról, hogy több mint 7 millió romániai polgár érdekeit védi. Mint rámutatnak,

a tervezet arra bátorítja a magánnyugdíj-hozzájárulást fizető polgárokat, hogy vegyék ki a 11 év során felgyűlt megtakarításaikat,

amelyekkel amúgy a román gazdaság jelentős befektetőivé váltak. Ha viszont kiveszik a pénzt, akkor nyugdíjaskorukban ennyivel szegényebbek lesznek, nem lesz, mivel kiegészíteniük az állami illetményt, miközben az állami nyugdíjrendszerre egyre nagyobb súly nehezedik.

Az egyesület szerint ugyanakkor a kezelési költségek 67 százalékkal történő csökkentése a magánnyugdíjalapok kezelőit is „megsemmisíti”.

„A gazdasági növekedést, a jövőnket váltjuk be karácsonyi ajándékpénzre, ez  rövid távon kecsegtető, de hosszú távon negatív hatással lehet a fejlődésre” – értékelt szerdán a Krónika megkeresésére Bordás Attila bankpiaci szakember. Mint részletezte, a gazdasági fejlődés feltétele a tőkeáramlás, éppen ezért nem egészséges ezt a folyamatot bank-adóval, a második nyugdíjpillér csökkentésével visszafogni, különösen azért, mert a kormány ezt a pénzt nem „hatékonyan” költi el, hanem fizetésekre, nyugdíjakra, tehát végső soron fogyasztási cikkekre fordítja. „Egyelőre még sok az ismeretlen, de az biztos, hogy szerdán délig

a pénzintézetek, a nagy energetikai cégek 6 milliárd lejt veszítettek értékükből a romániai tőzsdén,

az Erste Bank esett a Bécsi Tőzsdén. Tehát a piac azt érzékeli, hogy a bankok mozgásterét korlátozni fogják” – szögezte le Bordás, aki szerint a 10 milliárd lejes költségvetési lyukat tűzoltómódszerekkel próbálják betömni, a bankoknak benyújtva a számlát, s „ez nem biztos, hogy célravezető”.
Az is vitatható szerinte, hogy a ROBOR alakulása alapján kell-e „büntetni” a bankokat. Az elemző arra is kitért, hogy ha plusz-adókat rónak ki a pénzintézetekre, akkor ezeknek két lehetőségük lesz: vagy visszafogják a hitelezést, hogy kevesebb adót fizessenek, vagy beépítik az áraikba ennek a költségét.  Végül pedig a lakosság fizeti meg.

Bordás azt is veszélyesnek tartja, hogy fakultatívvá tennék a nyugdíjalap második pillérét, hiszen Romániának akut demográfiai problémái vannak, ilyen körülmények között ezt a megtakarítási formát nem felszabadítani, hanem ösztönözni kellene.

Szkeptikusan fogadta a pénzügyminiszter bejelentéseit Erdei-Dolóczki István, az RMDSZ gazdasági-pénzügyi kérdésekben jártas parlamenti képviselője is, aki szerint a gazdasági intézkedéseket nem tévébeszélgetésekben kellene bejelenteni, hanem konzultáció során kell komoly programot kidolgozni.

– tette hozzá.  Ugyanakkor véleménye szerint a kormánynak akár népszerűtlen intézkedéseket is meg kell hoznia, hogy megvédje a polgárait a „kapitalista kizsákmányolástól”.

„Nem normális, hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért 2000 lejt fizet Szatmárnémetiben és 2000 eurót Németországban. A kormánynak kell intézkedéseket foganatosítania, mert a vállalkozó nem szociális hálót feszít ki, hanem nyereséget akar termelni, de a gazdasági programokat megfontoltan kell kidolgozni” – szögezte le a politikus.