RMGC: több millió dolláros veszteség

A cég jelentése szerint 2007 elsõ kilenc hónapjában összesen 72,1 millió dollárt költöttek az aranybányaprojekt megvalósítására.

A cég a jelentésben egyúttal abba is betekintést nyújt, hogy milyen stádiumban van a verespataki aranybánya megnyitása, kitér a jelenlegi romániai politikai közeg behatásaira, és azt is megemlíti, milyen tényezõk késleltették a bányaprojektet. Az okok között azt is felsorolja, hogy a környezetvédelmi tárca felfüggesztette a bánya környezetvédelmi hatástanulmányának vizsgálatát. A minisztérium az engedélyezési folyamat felfüggesztése mellett visszavonta a megépítendõ gát biztonsági bizonylatait is, amelyeket a szakértõi bizottság még tavasszal hagyott jóvá. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter akkor közölte, a felfüggesztés addig marad érvényben, amíg végsõ döntés nem születik a kolozsvári bíróság által elsõ fokon felfüggesztett területrendezési bizonylat ügyében.

A jelentésben leszögezik: a Gabriel minden eszközt fel kíván használni annak érdekében, hogy a mûszaki ellenõrzõ bizottság folytassa a dokumentáció kiértékelését. „A harmadik negyedév nehéz volt számunkra. Amikor a testület már épp az ellenõrzési folyamat végén tartott, a román környezetvédelmi tárca jogtalanul, mindenféle törvényes alap nélküli indokokra hivatkozva felfüggesztette az engedélyeztetési eljárást\" – jelentette ki Alan R. Hill, a cég elnök-vezérigazgatója. Hill szerint a Gabriel minden eszközt megragad annak érdekében, hogy ellensúlyozza a minisztérium intézkedéseit, és folytatódjék a környezetvédelmi hatástanulmány kiértékelése, mivel véleménye szerint ez a próbaköve annak, mennyire tartják tiszteletben Romániában a törvény betûjét.

Egy 2006 elején elkészült hatástanulmány szerint a verespataki aranybánya megépítése mintegy 638 millió dollárba kerül. A projektre fordítandó teljes összeg ugyanakkor járulékos költségekkel együtt eléri a 750 millió dollárt. A Gabriel Resources eddig összesen 200 millió dollárt fektetett be Romániában, jelenleg 450 alkalmazottat foglalkoztat, és az évek során öszszesen mintegy 2,5 milliárd dollárt fektetne be. Az RMGC becslései szerint a bánya tervezett helyszínén több mint 314 tonna aranyat és 1480 tonna ezüstöt rejt a föld gyomra. A cég már meg is vásárolta a környék épületeinek felét, a tervek szerint elköltöztet két mûemlék templomot, és saját közlése szerint eddig tízmillió dollárt fektetett a munkálatok helyszínén fellelt régészeti emlékek megõrzésébe.

Mint arról beszámoltunk, a projektet hevesen ellenzik mind a környezetvédõk, mind a magyar kormány, amely amiatt aggódik, hogy a Gabriel által a nemesfémek kinyerésére alkalmazandó ciántechnológiás eljárás a hét évvel ezelõtti, nagybányai ciánszennyezéshez hasonló, de annál jóval nagyobb léptékû természeti katasztrófához vezet. A budapesti vezetés a környezetvédõkkel karöltve igyekszik meggyõzni az illetékes fórumokat – elsõsorban a román kormányt – a projekt rendkívüli veszélyességérõl. Korodi Attila vezette román környezetvédelmi tárca többek között ezen aggodalmak nyomán állította le az engedélyezési eljárást. Ezt követõen Alan R. Hill durva, a román szélsõségesek retorikáját idézõ támadást intézett a magyar kormány és a miniszter ellen, mondván, Románia érdekei ellen tevékenykednek.