Fotó: Agerpres
2011. szeptember 15., 09:102011. szeptember 15., 09:10
A Capital Economics – az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-befektetési elemző és tanácsadó csoport – európai főközgazdásza, Jonathan Loynes az elemzésben közölte, hogy a ház 0,5 százalékos GDP-csökkenésre módosította az euróövezetre adott, 2012 egészére szóló előrejelzését. A ház eddig 0,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsített jövőre a valutaunió országaiban. A Capital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett. A ház vezető elemzője a 1,5 százalékos jövő évi euróövezeti növekedést jósló konszenzusos prognózist „messze eltúlzott mértékben derűlátónak” nevezte. Jonathan Loynes szerint most már „gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnnek” a nagyarányú adósságátrendezések is az euróövezetben, és növekszik annak az esélye, hogy Görögország – esetleg több más tagországgal együtt – „a nem túl távoli jövőben” elhagyja a valutauniót.
Az euróövezet felbomlásának más nagy londoni házak szerint is egyre nagyobb a kockázata. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja – szeptemberre szóló, Londonban kiadott legújabb globális előrejelzésében egyharmadosnál nagyobb esélyt adott arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn. A ház a valutaunió sorsára több forgatókönyvet is kidolgozott. Ezek közül a legborúlátóbb azt feltételezi, hogy az euróövezeti illetékesek nem tudják enyhíteni a piaci feszültségeket, az olasz és a spanyol kötvényhozamok folyamatosan emelkednek tovább, és a kezelhetetlenné váló adósságteher miatt e két valutauniós gazdaság végül törlesztésképtelenné válik, ami euróövezeti tagságuk feladásához vezethet. Tekintettel az olasz és a spanyol gazdaság méretére, e két ország távozása az euróövezet teljes szétesését eredményezheti – áll az EIU új világgazdasági elemzésében. A cég forgatókönyvei között szerepel az a lehetőség is, hogy Németország hagyja ott az euróövezetet, ami az EIU londoni elemzői szerint ugyancsak a valutaunió végét jelentené.
Az olasz adóssághelyzet egy másik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelése szerint is „közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon”. A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem középpontjába került Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges „szűkölködést”. A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.
Martin Wolf, a Financial Times nemzetközi tekintélyű közgazdasági szemleírója a londoni gazdasági napilap tegnapi kiadásában írt elemzésében felidézi nemrégiben lezajlott beszélgetését egy olasz gazdaságpolitikai döntéshozóval, aki kijelentette, hogy jobb lenne a távozás az euróövezetből, mint „30 évnyi szenvedés”.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.