Liviu Dragnea szerint nem igaz, hogy csökkenni fognak a bérek
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Semmi sem indokolja, hogy a kormány által bejelentett adóügyi intézkedéseket ne fogadják el – nyilatkozta pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Liviu Dragnea szerint Klaus Johannis államfő nem bírálta ezeket az intézkedéseket, csak egy elemzést próbált meg ismertetni.
2017. november 03., 12:362017. november 03., 12:36
2017. november 03., 12:442017. november 03., 12:44
A nagyobbik koalíciós párt elnöke a parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: nem bírálatként fogta fel Klaus Johannis előző napi kritikáját, hanem úgy látta, hogy az államfő „egy elemzést próbál ismertetni”, majd – ugyancsak Dragnea szerint – közölte, hogy lényegében ez nem a saját elemzése.
„Véleményem szerint semmi sem indokolja, hogy a szóban forgó adóügyi intézkedéseket ne fogadjuk el, abszolút semmi, mert ezek csak jót hoznak mindenkinek” – válaszolt Dragnea a parlamentben arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az államelnök csütörtökön megfogalmazott bírálatairól. Mint arról beszámoltunk, Johannis csütörtökön felszólította a Mihai Tudose vezette kabinetet, hogy mondjon le a tervezett adó- és járulékmódosítási intézkedésekről, az államfő szerint ugyanis ezek nem reformot, hanem „felfordulást” okoznak adóügyben.
A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő PSD vezetőjét arról is megkérdezték, miként vélekedik az államfő azon nyilatkozatáról, miszerint alig fognak nőni a bérek.
„Eddig azt mondták, csökkenni fog a munkavállalók fizetése, most azt mondják, nőni fog. Igen, nőni fog a nettó fizetés, ez az intézkedés csak előnyökkel jár. Többször elmondtuk, hogy a munkáltató nem fog többet fizetni, az alkalmazott nem fog kevesebb pénzt kapni, sőt többet kap majd, ugyanakkor nagyobb lesz a befizetett tb-járulék mértéke, és jelentősen leegyszerűsödik az eljárás az üzleti szférában” – idézte az Agerpres hírügynökség Liviu Dragneát.
Egyébként a Tudose-kormány pénteki rendkívüli ülésének napirendjén szerepel az adópolitikai intézkedések elfogadása. Ezek közül a legvitatottabb elképzelés, hogy a jövő év elejétől a munkavállalókra akarják áthárítani a társadalombiztosítási járulékokat, amelyek egy része jelenleg a munkáltatót terheli. A szakszervezetek szerint a kormány adó- és járulékpolitikája a versenyszférában a bérek csökkenéséhez vezet, vagy munkahelyek megszűnését eredményezi, a szociáldemokraták választási kampányában beígért – és az új közalkalmazotti bértörvény által azóta előirányzott – béremelésekből pedig semmi sem marad, ha a kormány nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel terheli a megemelt bruttó béreket.
A csütörtökön jegyzett évi 5,92 százalékról 5,93 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!