A képviselőház – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bojkottja mellett – elfogadta hétfőn a különböző közalkalmazotti kategóriák béremelését – a 20-as számú kormányrendeletre és annak módosításaira így már csak Klaus Johannis államfőnek kell rábólintania. A jelenlevő honatyák közül 184-en voksoltak igennel, egy képviselő pedig nem kívánt élni szavazati jogával. Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter viszont rögtön a szavazás után jelezte, a kormány az alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot.
2016. november 07., 18:092016. november 07., 18:09
2016. november 07., 18:332016. november 07., 18:33
A hétfői döntés értelmében tehát december elsejétől 25 százalékkal emelkedik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), valamint a megyei biztosítók, illetve 15 százalékkal a szociális ellátórendszer alkalmazottainak bruttó bére. Megszavazták azt is, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók pluszjuttatását ne a 2009-es, hanem az idei alapbérre számolják rá – ez volt a hetek óta tiltakozó akciót folytató, hétfőn általános sztrájkot hirdető Sanitas egyik fő követelése.
Sürgős egyeztetést kér az Alfa Kartell
Sürgős társadalmi párbeszédet kér Dacian Cioloş miniszterelnöktől az Alfa Kartell, az országos szakszervezeti szövetség azt szeretné elérni, ha a munkavállalók, munkáltatók és a kormány képviselői mielőbb tárgyalóasztalhoz ülnének, hogy a minimálbér 2017-es szintjéről egyeztessenek. A szakszervezeti tömörülés szerint a kormány felelőssége megteremteni a feltételeket a gazdasági növekedéshez, mint ahogy nekik kell törvényi keretet alkotniuk a munkaerőpiac kiszámíthatóságára és stabilitására is, szerintük pedig ennek egyik alapfeltétele a minimálbér szintje.
A honatyák nemcsak az egészségügyre gondoltak, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet kérése nyomán ugyanis elfogadtak egy kiegészítést, amely alapján 2017. január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedik az oktatási rendszerben dolgozók – a pedagógusok és a kisegítő személyzet – bére, azonban még nem világos, hogy az egyes kategóriák esetében mi alapján, illetve mekkora mértékben hajtják végre az intézkedést.
Mint ismert, a kormány egyáltalán nem támogatja a béremelést, mivel a technokrata kabinet illetékesei szerint a költségvetés nem teszi ezt lehetővé. Számításaik szerint 4,85 milliárd lejes lyukat ütne a büdzsén, Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök (PSD) azonban azt mondja, hogy megvan a pénz, az összeg csaknem fele pedig adóként rögtön vissza is jutna a költségvetésbe.
Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter egyébként hétfői felszólásában is arra kérte a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a béremelést célzó módosító indítványokat, Dragnea azonban hazugnak nevezte a tárcavezetőt, és felszólította a kormányt, hogy „ne hagyja elköltetlenül a pénzeket”.
Hallgatólagos nyugdíjemelés
Két nyugdíjemelésről szóló javaslat is átment hallgatólagosan a szenátuson: a felsőházi honatyák vita nélkül „fogadták el” a kezdeményezést, ami január elsejétől 1072 lejre emeli a nyugdíjpont értékét, jövő júliustól pedig újabb növekedés nyomán 1200 lej fölé nő, s ugyanígy „bólintottak rá” a téesz-nyugdíjak emelésére is.
A többségében szociáldemokrata párti (PSD) választottak által kezdeményezett jogszabály tulajdonképpen azt írja elő, hogy a nyugdíjpont értéke 2017. január elsejétől nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási költségvetés kidolgozásakor figyelembe vett bruttó átlagbér 40 százaléka, júliustól pedig el kell érnie a bruttó átlagfizetés 45 százalékát. A 2016-os évi büdzsé kidolgozásakor 2681 lejes átlagbérrel számoltak, a nyugdíjpont értéke pedig 871,7 lej volt.
Növekedett az átlagbér
Szeptemberben 2094 lej volt a nettó átlagbér, ami az előző hónaphoz képest 18 lejes (0,9 százalékos) növekedést jelent, a bruttó átlagfizetés pedig 2898 lej volt, ami 0,8 lejjel haladja meg az augusztusi értéket – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. A legnagyobb nettó béreket a kőolaj- és földgázkitermelésben regisztrálták (5735 lej), a legkisebbeket pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban (1265 lej). 2015 szeptemberéhez képest 14,2 százalékkal nagyobb a mostani nettó átlagbér.
„A kormánynak kell megoldást találnia”
A másik jogszabályjavaslat egy szociális juttatás révén 500 lejre emelné a téesz-nyugdíjakat a jelenlegi 350 lejes szintről. „Szeretném, ha nem hallanánk újra, hogy nincs pénz. A kormánynak megoldást kell találnia ezeknek a románok, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és életük során hozzájárultak az ország építéséhez” – jelentette ki a munkaügyi bizottsági vita során Haralambie Vochiţoiu, a tervezet kezdeményezője, aki jelenleg független szenátor, de a Népi Mozgalom Párt (PMP) tagja.
Egyébként a felsőház szakbizottságai mindkét javaslatot pozitívan véleményezték. A szenátus az első megkeresett fórum volt, a végső döntés így a képviselők kezében van.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!