Jelenleg meglehetősen bonyolult eljárás nyomán lehet hozzáférni az uniós pénzekhez, a helyi hatóságok pedig nem képesek ezen eljárások szakszerű elsajátítására. Ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy a két ország nettó befizetővé váljék – azaz többet tegyen be a közös EU-s kaszszába, mint amennyit képes kivenni onnan.
Nem ad okot derűlátásra a 2004-ben csatlakozott tagállamok példája sem, az eddigi adatok szerint ugyanis ezen országok abszorbciós képességének aránya nem haladja meg a 30 százalékot. Lengyelország mindössze a rendelkezésre álló összeg 26 százalékát volt képes fölhasználni, Csehország az alapok 23,7 százalékához jutott hozzá, Magyarország 28 százalékot hívott le, és az ezeknél sikeresebb Szlovákia is csupán 28,2 százalékot használt fel a kohéziós alapokból.
Románia rendelkezésére a 2007–2013 közötti időszakban összesen 17,2 milliárd euró áll. Hazai pénzügyi szakemberek szerint az alapok lehívásának egyik legnagyobb kerékkötője az, hogy a projektek finanszírozásához hiányzik a szükséges önrész – annak ellenére, hogy egyre több pénzintézet kínál kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket kimondottan a kis- és közepes vállalkozások számára.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).