Fotó: Pixabay
Az alkoholizmussal, drogfüggőséggel szemben a munkafüggőségnek magasabb nimbusza van, mégis kevesebbszer beszélünk róla és negatív hatásairól. Barbara Beáta szatmári pszichoterapeuta lapunknak kifejtette, mi állhat a munkamánia hátterében, és hogyan lehet kigyógyulni a betegségből.
2021. december 28., 14:102021. december 28., 14:10
A munkafüggőség összetett jelenség, melynek háttereként több okot fel lehet sorakoztatni, a probléma gyökere pedig legtöbbször a gyermekkorban keresendő – jelentette ki Barbara Beáta pszichoterapeuta (portrénkon), amikor a manapság egyre elterjedtebbé vált jelenségről faggattuk. Mint rámutatott, a munkamánia sok esetben egészen addig vezethető vissza, hogy a szülők túl nagy elvárásokat támasztanak a gyerek elé, csak akkor dicsérik meg, akkor adnak anyagi elismerést, ha kiválóan teljesít, máskülönben megszidják, megbüntetik, megverik vagy megalázzák. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy gyermekük csak akkor jó, ha minden feladatát tökéletesen elvégzi.
– példálózott a szakember.
Hozzátette: a munkafüggőség másik háttere, amikor az illető elmenekül a valóságtól, hogy ne kelljen szembenéznie a családi gondokkal, egy nem működő párkapcsolattal, de egy beteg gyermek is kiválthatja ezt. Az illetőnek hiányzik a megküzdési képessége, ezért a munkába menekül.
A drogokkal, alkohollal ellentétben elfogadott, ha valaki azért nincs a családjával, mert látástól vakulásig dolgozik. Mint a pszichoterapeuta kérdésünkre kifejtette, a kiégés vagy „burnout szindróma” akkor következik be, amikor a függőt a munka már nem tudja kielégíteni, szellemileg és fizikailag is kifárad.
„A kiégésnek vannak fokozatai. Először jelentkezik a fáradékonyság, ingerlékenység, türelmetlenség. Ezután a munkafüggő elszigetelődik, nem jár ki a barátokkal, lemondja az eseményeket, távol marad a családtól, és bevonul egy szobába, ahonnan nem akar kijönni. Ilyenkor megjelenik a depresszió” – részletezte a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta pszichológus
Fotó: Facebook/Barbara Beáta Psiholog Pszichológus
A sok munka ugyanakkor nem csak szellemileg hat az illetőre, fizikailag is elfárad és megbetegszik. Előbb megjelennek a gasztrointesztinális tünetek, hányinger, gyomorfájás, fekély. Ameddig sikerül eljutni az orvoshoz, megjelenhetnek a kardiovaszkuláris tünetek, szívdobogás, magas vérnyomás. Emellett kialakulhat metabolikus szindróma, cukorbetegség, a hasnyálmirigy súlyos megbetegedése, vagy legrosszabb esetben a rák is. Ilyenkor az ember munkaképtelenné válik. Nagyon sok vállalat szereti a munkafüggőket, szívesen alkalmazza és „megbecsüli” őket, ameddig teljesítenek – húzta alá a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta elmondása szerint a munkamánia harmadik okozója az önbecsülés hiánya, gyengesége. Ha az egyén sokat dolgozik, a főnök díjazza, ami az önbecsülést is növeli. A szakemberek ezt egyfajta részegségnek, mámornak nevezik.
„A fogyasztói társadalom, az új keletű individualizmus hibája, hogy az embernek mindene meg kell hogy legyen, és a tárgyak által érzi magát valakinek. Hogy ezt a szintet megtartsa, rengeteget dolgozik. A munkafüggő nem élvezetből csinálja, hanem egy belső kényszer hatására” – mondta Barbara Beáta. Azt is hozzátette, hogy ketté kell választani a munkafüggőséget a kényszertől. Ha például egy anyuka egyedül nevel három gyereket, és két helyen dolgozik, az nem függőség, hanem kényszer. Fontos megismerni az illető történetét, és nem dobálózni a diagnózissal – hangsúlyozta a szakember.
„Egy külső sokkhatásra van szüksége, ami ébresztőként szolgálhat. Legtöbb esetben a munkafüggő addig dolgozik, ameddig összeesik és orvoshoz fordul, kivizsgáltatja magát. A ráébredés egy sokkal súlyosabb esetben történik meg, amikor már szinte késő, visszafordíthatatlan betegségek, maradandó károsodások is kialakulhatnak” – mutatott rá a tapasztalatokra a pszichoterapeuta, aki szerint a hosszú kezelések nem mindig hatásosak, viszont ha mégis, akkor a függő változtat. „Itt csak változtatással lehet túllépni. Szükség van arra, hogy a függő megtanuljon a munkán kívül élni” – tanácsolta Barbara Beáta.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!