2011. július 13., 09:042011. július 13., 09:04
A lej 5,66 banival (1,34 százalékkal) gyengült az európai fizetőeszközzel szemben, a hivatalos jegybanki árfolyam 4,2272 lej/euró volt. A dollár ennél is többet nyert a lejjel szemben, 2,92 százalékkal erősödött, az árfolyam elérte a 2,9921 lej/dollárt.
A lej, akárcsak a forint, gyengüléséhez a piaci hírek járultak hozzá. Már a nap nulladik órájában kiderült, hogy az euróövezeti országok pénzügyminiszterei újabb intézkedésekre készülnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a görög adósságválság átterjedését a zóna más államaira. Egyebek között ezt jelentette be a miniszteri csoportot vezető Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a hétfő kora délután kezdett, több mint tízórás brüsszeli ülést követően. A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus „rugalmasságának és méretének” növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén. Hamarosan a miniszterek elé kerülnek az említett lépésekre vonatkozó konkrét javaslatok – fűzte hozzá a luxemburgi kormányfő. Kijelentette: „úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök képesek megállítani az euróövezeten belüli terjedést”. A miniszterek teljesen eltökéltek arra vonatkozóan, hogy megőrzik az euróövezet stabilitását – áll a találkozó után kiadott közleményben.
Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen tartott éjféli sajtótájékoztatóján Juncker azt hangoztatta: a csoport azt reméli, hogy a közleményben foglaltak „választ adnak mindazokra a kérdésekre, amelyek a pénzügyi piacokat feltehetően foglalkoztatják”. Hozzátette: tudatában vannak annak, hogy a piacok figyelmének középpontjában most „Olaszország és más országok” állnak.
A sajtótájékoztatóval párhuzamosan szivárgott ki Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök Junckerhez címzett üzenete is, amelyben viszont az athéni politikus az uniós közlések okozta zavart okolta a nemzetközi piacokon kialakult idegességért. Azt hangoztatta, hogy nincs itt az ideje a határozatlanságnak és a hibáknak, és az uniós vezetőknek meg kell végre állapodniuk egy közös tervben. Juncker a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy már a június végi állam- és kormányfői EU-találkozón döntés született arról: a Görögország számára tervezett új hitelprogramba a magánbankokat is bevonják. Ennek mikéntjéről azonban nem született döntés.
Eközben az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tegnapi találkozójáról az szivárgott ki, hogy soron kívüli, európai uniós állam- és kormányfői, de legalábbis euróövezeti csúcstalálkozóra kerülhet sor a közeljövőben a görögországi adósságválság miatt. A brüsszeli ülés résztvevői közül többen súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vélték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróövezeti országokra is átterjed. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett mások mellett Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. Egyes források szerint a rendkívüli csúcsértekezletre még ebben a hónapban sor kerülhet. Hivatalosan nem erősítették meg azt a számos forrásból felbukkant értesülést, hogy a találkozót még pénteken megtarthatják, és azon csak az euróövezeti államok vezetői vesznek majd részt. A csúcstalálkozókkal kapcsolatos döntésekben az állam- és kormányfői EU-tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy a fő illetékes.
A londoni pénzügyi elemzők nem túl bizakodóak a kialakult helyzet kapcsán. Mint tegnap hangsúlyozták, Görögország törlesztésképtelenné válása és „valószínű kimenekülése” az euróövezetből „elkerülhetetlennek” tűnik, és most már inkább az a kérdés, hogy a két sokkal nagyobb déli tagállam, Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban. A tegnapi londoni kereskedésben eközben meredeken drágultak az euróövezeti és más EU-tagállamok államadósságának törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói, jelezve a görög járványveszéllyel kapcsolatban kiújult piaci félelmeket.
„Spanyolország és Olaszország szabadesése Romániára is kihatna. Meg kell hoznunk a megfelelő intézkedéseket, hogy ennek hatása minél kisebb legyen” – jelentette ki tegnap a felmerült hírek kapcsán Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója. Mint hangsúlyozta, két nagyon nagy országról beszélünk, így az teljesen kizárt, hogy úgy kerüljenek bajba, hogy az a kelet-európai térségre ne hasson ki. „Ha megomlana Spanyolország és Olaszország, az nagy földrengést okozna Európában. Olaszország adóssága olyan magas, hogy ez a veszély valóban fennáll. Reméljük, hogy még elkerülhető” – fejtette ki a szakember. |
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
szóljon hozzá!