Fotó: Nrk.no
Az eurózóna 19 tagországában kedden egyidejűleg vezették be a forgalomba a megújult külalakú, 50 euró névértékű bankjegyet. A megújult ötveneurós a közös európai fizetőeszköz második – úgynevezett Europé – sorozatának negyedik tagja, amelyet piacra dobnak.
2017. április 05., 12:322017. április 05., 12:32
A kontinens névadójáról, a görög mitológiai alakról elnevezett sorozat fokozatosan váltja le a 2002-ben forgalomba állított első euróbankjegy-családot. A cserefolyamat 2013 májusában a megújult öteurós bankjeggyel kezdődött, majd 2014 szeptemberében az új tíz-, illetve 2015 novemberében az új húszeuróssal folytatódott. A teljes egészében gyapotból készült, így a korábbinál nagyobb tépésszilárdságú, új ötveneurós bankjegy megőrizte elődje legtöbb formai jegyét.
Nagysága, színe, illetve a korokat és stílusokat idéző motívumvilága is hasonló, a változások többsége új és továbbfejlesztett biztonsági elem. Ezek közül a legszembetűnőbb a bankjegy jobb oldalán található ezüstszínű csíkon található ablakban Europé arcát ábrázoló hologram. Ugyanez az új bankjegy vízjelének motívuma is. Az ötveneurós az euróbankjegysor legnagyobb számban és értékben forgalomban lévő bankjegye. Az 50 eurósok az összes forgalomban lévő euróbankjegy 41 százalékát adják, értékben pedig a 45 százalékát.
Az új ötveneurósból eddig 5,4 milliárd darabot nyomtattak. Az új bankjegyek előállítási költsége címletenként változó, 6 és 30 eurócent közötti összeg darabonként. Az új bankjegy folyamatosan váltja majd fel a jelenleg forgalomban lévő régieket, közben pedig a régi sorozat még raktáron lévő készleteit is kibocsátják. Arról, hogy az első sorozat bankjegyei meddig számítanak törvényes fizetőeszköznek, még nem született döntés, elértéktelenedésüktől azonban nem kell tartani, mivel kivezetésük után is korlátlan ideig beválthatóak lesznek az eurózóna központi bankjaiban.
Az új euróbankjegy-sorozat egyes bankjegyeinek forgalomba hozatala között eddig egy-másfél év telt el, az előkészületben lévő új száz- illetve kétszáz eurós bankjegyek megjelenésére 2018-ban lehet számítani. Az első eurósorozat legnagyobb címletű bankjegye, az ötszáz eurós az Európai Központi Bank tavaly májusi döntése alapján már nem újul meg, kibocsátását 2018-ban leállítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok