Piacon az új 50 eurós bankjegy

•  Fotó: Nrk.no

Fotó: Nrk.no

Az eurózóna 19 tagországában kedden egyidejűleg vezették be a forgalomba a megújult külalakú, 50 euró névértékű bankjegyet. A megújult ötveneurós a közös európai fizetőeszköz második – úgynevezett Europé – sorozatának negyedik tagja, amelyet piacra dobnak.

Hírösszefoglaló

2017. április 05., 12:322017. április 05., 12:32

A kontinens névadójáról, a görög mitológiai alakról elnevezett sorozat fokozatosan váltja le a 2002-ben forgalomba állított első euróbankjegy-családot. A cserefolyamat 2013 májusában a megújult öteurós bankjeggyel kezdődött, majd 2014 szeptemberében az új tíz-, illetve 2015 novemberében az új húszeuróssal folytatódott. A teljes egészében gyapotból készült, így a korábbinál nagyobb tépésszilárdságú, új ötveneurós bankjegy megőrizte elődje legtöbb formai jegyét.

Nagysága, színe, illetve a korokat és stílusokat idéző motívumvilága is hasonló, a változások többsége új és továbbfejlesztett biztonsági elem. Ezek közül a legszembetűnőbb a bankjegy jobb oldalán található ezüstszínű csíkon található ablakban Europé arcát ábrázoló hologram. Ugyanez az új bankjegy vízjelének motívuma is. Az ötveneurós az euróbankjegysor legnagyobb számban és értékben forgalomban lévő bankjegye. Az 50 eurósok az összes forgalomban lévő euróbankjegy 41 százalékát adják, értékben pedig a 45 százalékát.

Az új ötveneurósból eddig 5,4 milliárd darabot nyomtattak. Az új bankjegyek előállítási költsége címletenként változó, 6 és 30 eurócent közötti összeg darabonként. Az új bankjegy folyamatosan váltja majd fel a jelenleg forgalomban lévő régieket, közben pedig a régi sorozat még raktáron lévő készleteit is kibocsátják. Arról, hogy az első sorozat bankjegyei meddig számítanak törvényes fizetőeszköznek, még nem született döntés, elértéktelenedésüktől azonban nem kell tartani, mivel kivezetésük után is korlátlan ideig beválthatóak lesznek az eurózóna központi bankjaiban.

Az új euróbankjegy-sorozat egyes bankjegyeinek forgalomba hozatala között eddig egy-másfél év telt el, az előkészületben lévő új száz- illetve kétszáz eurós bankjegyek megjelenésére 2018-ban lehet számítani. Az első eurósorozat legnagyobb címletű bankjegye, az ötszáz eurós az Európai Központi Bank tavaly májusi döntése alapján már nem újul meg, kibocsátását 2018-ban leállítják.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban

Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

2025. július 04., péntek

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására

Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé