Fotó: Nrk.no
Az eurózóna 19 tagországában kedden egyidejűleg vezették be a forgalomba a megújult külalakú, 50 euró névértékű bankjegyet. A megújult ötveneurós a közös európai fizetőeszköz második – úgynevezett Europé – sorozatának negyedik tagja, amelyet piacra dobnak.
2017. április 05., 12:322017. április 05., 12:32
A kontinens névadójáról, a görög mitológiai alakról elnevezett sorozat fokozatosan váltja le a 2002-ben forgalomba állított első euróbankjegy-családot. A cserefolyamat 2013 májusában a megújult öteurós bankjeggyel kezdődött, majd 2014 szeptemberében az új tíz-, illetve 2015 novemberében az új húszeuróssal folytatódott. A teljes egészében gyapotból készült, így a korábbinál nagyobb tépésszilárdságú, új ötveneurós bankjegy megőrizte elődje legtöbb formai jegyét.
Nagysága, színe, illetve a korokat és stílusokat idéző motívumvilága is hasonló, a változások többsége új és továbbfejlesztett biztonsági elem. Ezek közül a legszembetűnőbb a bankjegy jobb oldalán található ezüstszínű csíkon található ablakban Europé arcát ábrázoló hologram. Ugyanez az új bankjegy vízjelének motívuma is. Az ötveneurós az euróbankjegysor legnagyobb számban és értékben forgalomban lévő bankjegye. Az 50 eurósok az összes forgalomban lévő euróbankjegy 41 százalékát adják, értékben pedig a 45 százalékát.
Az új ötveneurósból eddig 5,4 milliárd darabot nyomtattak. Az új bankjegyek előállítási költsége címletenként változó, 6 és 30 eurócent közötti összeg darabonként. Az új bankjegy folyamatosan váltja majd fel a jelenleg forgalomban lévő régieket, közben pedig a régi sorozat még raktáron lévő készleteit is kibocsátják. Arról, hogy az első sorozat bankjegyei meddig számítanak törvényes fizetőeszköznek, még nem született döntés, elértéktelenedésüktől azonban nem kell tartani, mivel kivezetésük után is korlátlan ideig beválthatóak lesznek az eurózóna központi bankjaiban.
Az új euróbankjegy-sorozat egyes bankjegyeinek forgalomba hozatala között eddig egy-másfél év telt el, az előkészületben lévő új száz- illetve kétszáz eurós bankjegyek megjelenésére 2018-ban lehet számítani. Az első eurósorozat legnagyobb címletű bankjegye, az ötszáz eurós az Európai Központi Bank tavaly májusi döntése alapján már nem újul meg, kibocsátását 2018-ban leállítják.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.