Fotó: Pixabay
Románia 2023. január elsejétől kiveti a 15 százalékos globális minimumadót a multinacionális cégekre – jelentette be kedd este Adrian Câciu pénzügyminiszter. Jelezte egyúttal: a kormány idei prioritásai között van az áfabegyűjtés felgyorsítása és az adócsalás visszaszorítása.
2022. január 19., 10:352022. január 19., 10:35
2022. január 19., 11:042022. január 19., 11:04
A pénzügyi tárca vezetője Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy a nap folyamán Brüsszelben tárgyalt az uniós pénzügyminiszterekkel az Ecofin keretében, ahol bejelentette: Románia kész gyorsan átültetni jogrendjébe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a multik 15 százalékos adójára vonatkozó szabályait.
„A mi ambíciónk, hogy már 2023. január elsején készen álljunk ennek a plafonnak a gyakorlatba ültetésére.
– szögezte le a miniszter.
Kitért ugyanakkor arról is, hogy biztosította Paulo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztost az áfabegyűjtés hatékonyságának felgyorsításáról és az adócsalás visszaszorításáról, a cél, hogy a GDP 6,7 százalékának megfelelő összegű beruházásokat meg lehessen valósítani az idei év folyamán.
„Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések igazságosak és szükségesek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
– összegzett Adrian Câciu.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
Mint ismeretes, az OECD 15 százalékos globális minimáladót javasol, amit a G20-orzségcsoport vezetői is támogatnak. A cél, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
szóljon hozzá!