A G20 vezetői közös fényképen a „frontvonalban” dolgozó egészségügyi dolgozókkal
Fotó: G20.org
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
2021. október 30., 22:252021. október 30., 22:25
2021. október 30., 22:322021. október 30., 22:32
A tervezet értelmében – amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert – a csoport vezetői felszólítják mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen. A javaslatot hivatalosan vasárnap fogadják el.
Az októberben 136 ország által Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen, 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adózású országokban hoztak létre irodákat.
A G20 csúcstalálkozóját szombaton nyitotta meg Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki nagyobb mértékű nemzetközi együttműködést kért a politikai vezetőktől a koronavírus-világjárvány és a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális gazdaság helyreállítása jegyében. Az MTI tudósítása szerint az olasz kormányfő felszólította az országok vezetőit: tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzései, amelyek értelmében 2021 végéig a globális lakosság 40, 2022 közepéig pedig 70 százalékát beoltják.
A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Hszi azt mondta: országa hajlandó együttműködni minden féllel annak érdekében, hogy a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak a koronavírus elleni védőoltásokhoz. Kijelentette: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a lehető leghamarabb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, egyúttal felszólította a vakcinagyártó cégeket, hogy bátran bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére. Hszi arra kérte a G20-tagállamokat, hogy mutassanak példát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a fejlődő országokat pedig lássák el technológiával és finanszírozással ezen a területen. Az elnök közölte: a kínai gazdaság már a „zöld átmenet” útján van. Megismételte a 2020-as G20-csúcson tett kijelentését, amelynek értelmében Kína még 2030 előtt megpróbálja elkezdeni szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, mindezt annak érdekében, hogy még 2060 előtt megszüntesse a kibocsátást.
Fotó: G20.org
A római G20-csúcson szintén videókapcsolaton keresztül részt vevő orosz elnök a koronavírus elleni védettségi igazolások gyors, kölcsönös elismerését szorgalmazta. A Kreml közleménye szerint Putyin kijelentette: javasolják, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal kezdjenek el foglalkozni ezzel az üggyel. Az államfő felszólította a WHO-t, hogy gyorsítsa fel az újabb készítmények tesztelését. Putyin felelősségteljes fellépésre szólított fel az energiapiacon a magas gázárak tekintetében. Ezenkívül intézkedéseket is szorgalmazott világszerte, elkerülendő a magas inflációt.
A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői a csúcs keretében egyeztettek egymással az Irán nukleáris programját szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás helyreállításáról szóló tárgyalásokról a közös álláspont érdekében. A négy ország közös közleménye szerint vezetőik felszólítják Iránt, hogy mihamarabb térjen vissza a tárgyalásokhoz. Angela Merkel leköszönő német kancellár úgy vélekedett, hogy ideje arról beszélni: mi a teendő annak biztosítása érdekében, hogy Irán ne juthasson hozzá nukleáris fegyverekhez.
Az Olasz Kommunista Párt (PCI) a kormány ellen tüntetett, amely szerinte nem a munkások érdekeit szolgálja. Szombat reggel néhány tucat ülősztrájkoló klímaaktivista zárta le a csúcs helyszínére vezető utat. A felvételek tanúsága szerint a rendőrök elcipelték az úttestről a sztrájkolókat, akik később a belvárosba indultak. Olaszország fokozta a rendőri jelenlétet a tanácskozás idejére, a fővárosba a biztonsági erők csaknem 5300 tagját vezényelték erősítésként. A hadsereg mintegy kétezer katonával biztosítja a főbb helyszínek, a vasútállomások, a látványosságok, a nagykövetségek és a minisztériumi épületek környékét.
A G20 vezetői először tartanak személyesen tanácskozást a koronavírus-világjárvány kezdete óta. A vasárnap záruló tanácskozáson részt vesz többek között Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia, Jair Bolsonaro brazil, a kínai és az orosz elnök, igaz, utóbbiak videókapcsolaton keresztül. Részt vesz Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, a leköszönő német kancellár, Angela Merkel, illetve leendő utódja, Olaf Scholz is. Jelen van továbbá Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója, António Guterres ENSZ-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is. A G20 vezetői a megnyitón közös fényképet készítettek a „frontvonalban” dolgozó egészségügyi dolgozókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!