Fotó: Barabás Ákos
A Krónika által megkérdezett elöljárók üdvözlik a pénzügyi decentralizáció első lépését, amellyel a kormány az ő hatáskörükbe engedné a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók fizetésének alakítását.
A közigazgatási decentralizáció első lépésének nevezte Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt a tényt, hogy a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók számára nem ír elő bértáblát a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény, hanem a képviselő-testületekre bízza azok szintjét.
Kijelentései annak apropóján hangzottak el, hogy Sebastian Oprescu, a köztisztviselőket tömörítő szakszervezeti szövetség (SNFP) elnöke hétfőn bejelentette, szerdán több mint 120 ezer köztisztviselő szünteti be a munkát, jövő héten pedig készek utcára is vonulni. Elégedetlenségük oka, hogy rájuk nem vonatkozik a szenátus által tegnap elfogadott jogszabály. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó testület.
„A közszféra bérezési rendszerében az egyetlen szerkezeti módosítás a helyi közigazgatás esetében történt,
– fogalmazott Vasilescu. Mint részletezte, a kormány csak annyit kíván meghatározni, hogy a minimálbérnél senki sem kereshet kevesebbet, és egyetlen alkalmazott sem vihet haza többet, mint az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnöke, a bértáblát viszont a helyi önkormányzatok alakítják. „A megyei tanácsok, a megyei jogú városok, illetve a városok és községek egyesületei üdvözölték a döntést, ami decentralizációhoz és valós helyi autonómiához vezet” – tette hozzá.
Vasilescu ugyanakkor egy keddi sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy a közigazgatásban dolgozókat tömörítő szakszervezet most ellentmond korábbi kijelentéseinek. Elmondása szerint hét évvel ezelőtt, amikor elfogadták a Boc-kormány egységes bérezési törvényét, a SNFP helyi autnómiát követelt.
„Akkor azt kérték, hogy a helyi közigazgatást válasszák le, tartsák tiszteletben a helyi autonómia elvét, beleértve a pénzügyeket is, s akkor most az ellenkezőjét mondják. Azt hiszem, nem ártana egy kis következetesség a részükről” – fogalmazott a munkaügyi tárca vezetője.
Többletfelelősséget jelent, ha a helyi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők fizetését ezentúl a helyi és a megyei közgyűlések határozzák meg, ám egyúttal
– vélik a Krónika által megszólaltatott elöljárók, akik azonban azt is megjegyezték, „hiszik, ha látják”.
„Bukarestben azt tanultam meg, hogy hiszem, ha látom” – szögezte le kérdésünkre Tamás Sándor is. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke rámutatott, annyi nyilatkozat hangzott már el az egységes bértörvénnyel kapcsolatban, hogy „csak kapkodják a fejüket”.
hiszen a megfelelő javadalmazás ösztönző lehet, ám meg kell várnunk, miként működik majd a gyakorlatban, mondta Tamás Sándor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre kifejtette, az autonómia azt jelenti, hogy a döntéseket helyben hozzák meg, a népszerűtlen intézkedésekért is vállalni kell a felelősséget. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2010-ben a parlament már elfogadott egy bértörvényt, amit azóta sem léptettek életbe, hanem minden évben hozott a kormány egy határozatot, hogy abban az évben még nem alkalmazzák.
„Ezt az egységes bértörvényt elfogadta a szenátus, még a képviselőház hátravan, utána ki kell hirdetnie az államelnöknek, és július 1-jétől érvénybe is kellene lépnie. Én értékelem, ha ez megtörténik, és az önkormányzatok szabad kezet kapnak, hogy a megszabott alsó és felső határ között meghatározzák a béreket, mert ez az önkormányzati munka hatékonyságát növelheti” – szögezte le Antal Árpád.
Rámutatott, az elmúlt években az önkormányzatok teljesítménye romlott, és ezzel együtt a lakosság általi megítélésük is rosszabb, ezen pedig javítani kell.
másrészt az eredményesebb munkát is díjazni tudjuk” – összegzett a székelyföldi politikus.
„Kötekedhet” a prefektus
A jogszabály értelmezhetősége miatt aggódik azonban Fodor István, Bodok polgármestere. Lapunk megkeresésére elmondta, most is megítélhetnek különböző pótlékokat, például a számítógép-használatért, ám a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat.
– fogalmazta meg aggályait az elöljáró. Fodor István ugyanakkor attól is tart, hogy sok vitát, kellemetlenséget eredményez, ha helyi szinten kell dönteni a bérekről. „A kormány átdobja a felelősséget a mi térfelünkre. Én nem félek a népszerűtlen döntésektől, hogy azoknak következményei lesznek a választásokon, ám a hivatalban dolgozókkal egy faluban élünk, szembe kell néznünk velük” – részletezte a polgármester.
Rámutatott, a vidéki önkormányzatoknál sok idős ember dolgozik, akiknek már csak néhány év van hátra a nyugdíjazásig, nem mindig hatékonyak az új rendszerben, de egész életüket ledolgozták a hivatalban, nem büntethetik őket azzal, hogy levonják a fizetésüket. „A kormánynak felelősséget kellene vállalnia a döntésekért, reggeltől estig a tévében szerepelnek, ám amikor a gyakorlatban meg kell tenni valamit, sehol sincsenek” -szögezte le Fodor István.
Még nagyobb fizetést szeretnének
Nem lesz elég nagy a polgármesterek és megyei tanácselnökök fizetése az egységes bérezési törvény hatályba lépése után sem – szögezte le tegnap Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. „Ha a mérleg egyik serpenyőjébe a helyi vezetők felelősségét tesszük, a másikba pedig a fizetésüket, akkor nagy lesz az egyensúlytalanság a fizetések kárára” – fejtette ki a képviselőház elnöke.
Rámutatott, egy polgármesternek alá kell írnia egy európai uniós finanszírozási iratcsomó minden oldalát, ami azt jelenti, hogy felelősséget vállal minden köztisztviselőért, miközben nem kapja meg az plusz anyagi juttatást, ami azoknak jár, akik uniós alapokkal dolgoznak.
Marian Oprișan, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének elnöke közben szintén tegnap arról beszélt, hogy a megyei tanácselnököknek, illetve a megyeszékhelyek polgármestereinek nettó havi 15 000 lejt kellene keresniük, a bérezési törvény tervezetében foglalt összeg pedig túl kicsi a felelősséghez képest.
Az egységes bérezési törvény tervezetének értelmében, amelyet a szenátus már elfogadott, egy megyei tanács-elnök bruttó 13 050, vagyis nettó 9 100 lejt keres majd. A városi polgármesterek bére pedig, a lakosság számának függvényében, 7 250 és 13 050 lej között alakul.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Facebook-oldalán közölte, azért hívta meg a szakszervezetek képviselőit a Cotroceni-palotába, hogy nyíltan megvitassák a költségvetési egyensúlyt biztosító lehetséges megoldásokat.
Március 3-ától a június 13-i határidőig 708 012 agrártámogatási kérelmet nyújtottak be a romániai gazdák összesen 9 875 710,11 hektár területre – tájékoztatott hétfőn a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) hétfőn közleményben jelentette be, hogy az üzemeltető a nyilvánosságban elhnagzott állításokkal ellentétben nem függeszti fel tevékenység&am
Hétfőn újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt a júniusban.
szóljon hozzá!