Pénz a boltból
Fotó: Farkas Antal
Nem nézik ezentúl rablónak az embert, ha pénzt kér a pénztárostól, pénteken ugyanis hatályba lép a legtöbb 200 lejes összeg felvételét lehetővé tevő jogszabály. Azonban csak az 50 ezer eurósnál nagyobb forgalmú boltokban lesz kötelező a POS.
2018. július 27., 13:212018. július 27., 13:21
2018. július 27., 15:452018. július 27., 15:45
Készpénzt is kérhetünk péntektől a boltok pénztárainál, miután július 27-én életbe lép az úgynevezett cashbacktörvény, amely alapján
Az intézkedés főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat. De azok számára is nagy segítség, akiknek nem kell bankautomatát keresgélniük, ha előbb találnának egy cashback-szolgáltatást nyújtó boltot.
Ezentúl az üzletek, szolgáltatók egy legtöbb 200 lejes összeget adhatnak, a művelet tulajdonképpen megegyezik azzal, mintha az ügyfél automatából venne ki pénzt. A boltos legtöbb 1 százalékos jutalékot tarthat meg magának. Amennyiben a pénztárban nincs 200 lej, úgy a rendelkezésre álló összeget kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A szolgáltatás meglétét jól látható helyen kell feltüntetni, a pénzigényléssel járó költségekkel egyetemben.
Sokaknak okozott azonban csalódást a péntektől hatályos törvény. Az eredeti tervekben ugyanis még az szerepelt, hogy a 10 ezer eurós üzleti forgalmat meghaladó boltokban kötelező lesz fizetőponti terminált (POS-t) elhelyezni, és lehetőség nyílik a cashbackre. Az összeg megötszörözésével a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk.
Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Bankpiaci illetékesek elmondták, a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, például 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.
Ugyanakkor létezik az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatóak a havi forgalom függvényében.
Jelenleg különben mintegy 16 millió bankkártya van használatban Romániában. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!