Pénz a boltból
Fotó: Farkas Antal
Nem nézik ezentúl rablónak az embert, ha pénzt kér a pénztárostól, pénteken ugyanis hatályba lép a legtöbb 200 lejes összeg felvételét lehetővé tevő jogszabály. Azonban csak az 50 ezer eurósnál nagyobb forgalmú boltokban lesz kötelező a POS.
2018. július 27., 13:212018. július 27., 13:21
2018. július 27., 15:452018. július 27., 15:45
Készpénzt is kérhetünk péntektől a boltok pénztárainál, miután július 27-én életbe lép az úgynevezett cashbacktörvény, amely alapján
Az intézkedés főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat. De azok számára is nagy segítség, akiknek nem kell bankautomatát keresgélniük, ha előbb találnának egy cashback-szolgáltatást nyújtó boltot.
Ezentúl az üzletek, szolgáltatók egy legtöbb 200 lejes összeget adhatnak, a művelet tulajdonképpen megegyezik azzal, mintha az ügyfél automatából venne ki pénzt. A boltos legtöbb 1 százalékos jutalékot tarthat meg magának. Amennyiben a pénztárban nincs 200 lej, úgy a rendelkezésre álló összeget kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A szolgáltatás meglétét jól látható helyen kell feltüntetni, a pénzigényléssel járó költségekkel egyetemben.
Sokaknak okozott azonban csalódást a péntektől hatályos törvény. Az eredeti tervekben ugyanis még az szerepelt, hogy a 10 ezer eurós üzleti forgalmat meghaladó boltokban kötelező lesz fizetőponti terminált (POS-t) elhelyezni, és lehetőség nyílik a cashbackre. Az összeg megötszörözésével a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk.
Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Bankpiaci illetékesek elmondták, a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, például 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.
Ugyanakkor létezik az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatóak a havi forgalom függvényében.
Jelenleg különben mintegy 16 millió bankkártya van használatban Romániában. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!