Pénz a boltból
Fotó: Farkas Antal
Nem nézik ezentúl rablónak az embert, ha pénzt kér a pénztárostól, pénteken ugyanis hatályba lép a legtöbb 200 lejes összeg felvételét lehetővé tevő jogszabály. Azonban csak az 50 ezer eurósnál nagyobb forgalmú boltokban lesz kötelező a POS.
2018. július 27., 13:212018. július 27., 13:21
2018. július 27., 15:452018. július 27., 15:45
Készpénzt is kérhetünk péntektől a boltok pénztárainál, miután július 27-én életbe lép az úgynevezett cashbacktörvény, amely alapján
Az intézkedés főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat. De azok számára is nagy segítség, akiknek nem kell bankautomatát keresgélniük, ha előbb találnának egy cashback-szolgáltatást nyújtó boltot.
Ezentúl az üzletek, szolgáltatók egy legtöbb 200 lejes összeget adhatnak, a művelet tulajdonképpen megegyezik azzal, mintha az ügyfél automatából venne ki pénzt. A boltos legtöbb 1 százalékos jutalékot tarthat meg magának. Amennyiben a pénztárban nincs 200 lej, úgy a rendelkezésre álló összeget kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A szolgáltatás meglétét jól látható helyen kell feltüntetni, a pénzigényléssel járó költségekkel egyetemben.
Sokaknak okozott azonban csalódást a péntektől hatályos törvény. Az eredeti tervekben ugyanis még az szerepelt, hogy a 10 ezer eurós üzleti forgalmat meghaladó boltokban kötelező lesz fizetőponti terminált (POS-t) elhelyezni, és lehetőség nyílik a cashbackre. Az összeg megötszörözésével a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk.
Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Bankpiaci illetékesek elmondták, a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, például 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.
Ugyanakkor létezik az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatóak a havi forgalom függvényében.
Jelenleg különben mintegy 16 millió bankkártya van használatban Romániában. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!