Üresen állnak az albérletek. A kincses városbeli ingatlanpiac szoros összefüggésben áll a bérpiaccal
Fotó: Jakab Mónika
Határozottan érződik, és valószínűleg fokozódni fog a válság a kolozsvári ingatlanpiacon, amely szorosan kapcsolódik az albérletpiachoz. Az egyetemi élet megszűnésével a bérpiac összeroppant, a lakások pedig továbbra is drágák. A lapunknak nyilatkozó ingatlanközvetítő felhívta a figyelmet, hogy bár sokan szeretnének olcsón ingatlant vásárolni, az eladók ragaszkodnak a magas árakhoz.
2020. július 10., 16:352020. július 10., 16:35
Nagy vonalakban beindult ugyan a kolozsvári ingatlanpiac a lazítások következtében, de nem épp olyan, mint a járvány miatt bekövetkezett válság előtt – vázolta a helyzetet a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kincses városbeli Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Most már élénk a kereslet a kolozsvári ingatlanpiacon, e tekintetben ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint a járvány előtt:
Mivel az emberek szkeptikusabbak, mint korábban, erőteljesen észlelhető, hogy most már képesek határozottan tervezni, nem vállalkoznak vásárlásra, tehát érződik az anyagi bizonytalanság.
Bónis Endrétől megtudtuk, a lakásárak majdnem ugyanolyan magasak, mint 2019-ben, hiszen az eladók ragaszkodnak az árakhoz. „Sokan kerestek meg engem azzal, hogy mivel itt van a válság, vásárolni szeretnének jutányosabb áron. De nem tudok olyan akciós vásárokat ajánlani, mint amiben az emberek reménykednek” – mutatott rá az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Mint kifejtette, Kolozsvárra az volt a jellemző, hogy sokan vásároltak ingatlant bankkölcsönből, kiadták, és a bérből majdhogynem fedezni tudták a hitelt, viszont ha ezután nem tudnak bért termelni, nagyon megszorulnak azok, akik eme logika alapján gondolkodnak.
Bónis Endre úgy látja, hogy az elkövetkező időszakban még inkább éreztetni fogja a hatását az ingatlanpiacon, hogy a leállások, az egyetemi élet megszűnése (az oktatás online térbe költöztetése) miatt a bérpiac teljesen összeroppant.
– mutatott rá az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa.
A szakértő azt is elmondta, a vásárlók nagy része befektetésként vásárol lakást, hogy aztán bérbe adja, és ha nem fogják tudni kitermelni a kívánt összeget, akkor biztosan csökkenni fognak az árak.
„Határozottan érződik a bérpiacon, hogy megroskadt. Mivel az egyetemisták nem tartózkodhattak Kolozsváron az elmúlt hónapokban, tömegesen mondták fel az albérleteket. Nagyon sok olyan esettel szembesültem, hogy például a 300 vagy 400 eurós lakbért lecsökkentették 100 euróra, csak maradjon meg a bérlő, és hogy folytatódhasson a bérlés ott, ahol abbamaradt. Rengeteg az olyan eset is, amikor a bérlők teljesen visszamondták az albérletet. Rengeteg bérlakás kínálkozik jelenleg a piacon” – ecsetelte Bónis Endre.
Az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa kérdésünkre arra is kitért, hogy az ingatlanhelyzet szempontjából egészen biztosan lesznek további hozadékai a járványhelyzetnek, és úgy tűnik,
„Több olyan vállalkozóval beszéltem az utóbbi időben, akik a vevők pénzéből építettek fel tömbházakat. Arra panaszkodnak, hogy erre már nem számíthatnak, hanem bankkölcsönhöz kell folyamodniuk, vagy előbb fel kell építeniük az ingatlant és csak utána tudják eladni. Az emberekben jócskán alábbhagyott a bizalom és a vásárlási kedv, mindenképpen nagy válság körvonalazódik” – fejtette ki Bónis Endre.
Az ingatlanárak egyébként Bukarestben emelkedtek: júniusban a háromszobás, régi építésű tömbházlakások drágábbak lettek, mint amilyenek májusban voltak – írta a Ziarul Financiar az ingatlanokra szakosodott SVN Románia cég adataira hivatkozva. Májusban a háromszobásokhoz átlagban 97 ezer euróért lehetett hozzájutni Bukarestben, ezek az árak a tavalyi év júniusi áraihoz képest 4,3 százalékkal magasabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!