Üresen állnak az albérletek. A kincses városbeli ingatlanpiac szoros összefüggésben áll a bérpiaccal
Fotó: Jakab Mónika
Határozottan érződik, és valószínűleg fokozódni fog a válság a kolozsvári ingatlanpiacon, amely szorosan kapcsolódik az albérletpiachoz. Az egyetemi élet megszűnésével a bérpiac összeroppant, a lakások pedig továbbra is drágák. A lapunknak nyilatkozó ingatlanközvetítő felhívta a figyelmet, hogy bár sokan szeretnének olcsón ingatlant vásárolni, az eladók ragaszkodnak a magas árakhoz.
2020. július 10., 16:352020. július 10., 16:35
Nagy vonalakban beindult ugyan a kolozsvári ingatlanpiac a lazítások következtében, de nem épp olyan, mint a járvány miatt bekövetkezett válság előtt – vázolta a helyzetet a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kincses városbeli Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Most már élénk a kereslet a kolozsvári ingatlanpiacon, e tekintetben ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint a járvány előtt:
Mivel az emberek szkeptikusabbak, mint korábban, erőteljesen észlelhető, hogy most már képesek határozottan tervezni, nem vállalkoznak vásárlásra, tehát érződik az anyagi bizonytalanság.
Bónis Endrétől megtudtuk, a lakásárak majdnem ugyanolyan magasak, mint 2019-ben, hiszen az eladók ragaszkodnak az árakhoz. „Sokan kerestek meg engem azzal, hogy mivel itt van a válság, vásárolni szeretnének jutányosabb áron. De nem tudok olyan akciós vásárokat ajánlani, mint amiben az emberek reménykednek” – mutatott rá az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Mint kifejtette, Kolozsvárra az volt a jellemző, hogy sokan vásároltak ingatlant bankkölcsönből, kiadták, és a bérből majdhogynem fedezni tudták a hitelt, viszont ha ezután nem tudnak bért termelni, nagyon megszorulnak azok, akik eme logika alapján gondolkodnak.
Bónis Endre úgy látja, hogy az elkövetkező időszakban még inkább éreztetni fogja a hatását az ingatlanpiacon, hogy a leállások, az egyetemi élet megszűnése (az oktatás online térbe költöztetése) miatt a bérpiac teljesen összeroppant.
– mutatott rá az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa.
A szakértő azt is elmondta, a vásárlók nagy része befektetésként vásárol lakást, hogy aztán bérbe adja, és ha nem fogják tudni kitermelni a kívánt összeget, akkor biztosan csökkenni fognak az árak.
„Határozottan érződik a bérpiacon, hogy megroskadt. Mivel az egyetemisták nem tartózkodhattak Kolozsváron az elmúlt hónapokban, tömegesen mondták fel az albérleteket. Nagyon sok olyan esettel szembesültem, hogy például a 300 vagy 400 eurós lakbért lecsökkentették 100 euróra, csak maradjon meg a bérlő, és hogy folytatódhasson a bérlés ott, ahol abbamaradt. Rengeteg az olyan eset is, amikor a bérlők teljesen visszamondták az albérletet. Rengeteg bérlakás kínálkozik jelenleg a piacon” – ecsetelte Bónis Endre.
Az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa kérdésünkre arra is kitért, hogy az ingatlanhelyzet szempontjából egészen biztosan lesznek további hozadékai a járványhelyzetnek, és úgy tűnik,
„Több olyan vállalkozóval beszéltem az utóbbi időben, akik a vevők pénzéből építettek fel tömbházakat. Arra panaszkodnak, hogy erre már nem számíthatnak, hanem bankkölcsönhöz kell folyamodniuk, vagy előbb fel kell építeniük az ingatlant és csak utána tudják eladni. Az emberekben jócskán alábbhagyott a bizalom és a vásárlási kedv, mindenképpen nagy válság körvonalazódik” – fejtette ki Bónis Endre.
Az ingatlanárak egyébként Bukarestben emelkedtek: júniusban a háromszobás, régi építésű tömbházlakások drágábbak lettek, mint amilyenek májusban voltak – írta a Ziarul Financiar az ingatlanokra szakosodott SVN Románia cég adataira hivatkozva. Májusban a háromszobásokhoz átlagban 97 ezer euróért lehetett hozzájutni Bukarestben, ezek az árak a tavalyi év júniusi áraihoz képest 4,3 százalékkal magasabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!