Mi várható? A szolgáltatók követelik az ársapka eltörlését, de nem tudni, hogy utána mennyit kell majd fizetni az energiahordozókért
Fotó: Jakab Mónika
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el – mondta szombaton az Agerpresnek Daniela Dărăban, az Energiaszolgáltatók Egyesületeinek Szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója.
2024. október 20., 13:042024. október 20., 13:04
„Az ACUE tagjai a villamosenergia-piac 50 százalékát és még valamennyit, a földgázpiac 90 százalékát és egy kicsit fedik le. A villamosenergia esetében a 2024-es év, amikor végig alkalmazták a két sapkát, problémás. A becsléseink alapján úgy gondoljuk, hogy
mert 2024 folyamán megváltoztatta elképzelését a dokumentáció benyújtásának módját illetően az elszámolási platformokon, ami sok késedelmet és korrekciót generált” – magyarázta Daniela Dărăban.
Ami a földgázt illeti, tette hozzá, 2023-ban és 2024-ben jóval a plafon alatt számlázták ki, és még sok a behajtandó összeg, de ezek százmilliós nagyságrendűek, 300 millió lej körül mozognak.
Az ACUE igazgatója hangsúlyozta, hogy
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
„Emellett létezik egy adminisztratív kockázat is a követelmények változásai miatt. Tavaly az ANRE egy bizonyos formáról döntött, most pedig felülvizsgálja. Tudni kell, hogy ezek a költségek, a szabályozási kockázatok és az adminisztratív kockázatok minden vállalkozásban számszerűsíthetőek. Olyan kockázatot jelentenek, amely egy bizonyos ponton arra késztethet egy vállalkozást, hogy úgy döntsön: nem akarja ilyen körülmények között folytatni a tevékenységét. Így végül az ügyfél fog szenvedni, mert nem lesz verseny a végfelhasználónak kínált ajánlatokban” – mutatott rá Dărăban.
– mondta Dărăban.
„Ki akarunk szállni ebből a rendszerből, mert a beszállítók szerepe nem ez az energiapiacon, és azt szeretnénk csinálni, amiben jók vagyunk: biztosítani az energiát, nem pedig a román állam által meghatározott árcsökkentéseket fizetni” – mondta Dărăban a Versenytanács és az ACUE által szervezett energetikai szemináriumon.
Elmondta, hogy az ACUE tagjai úgy vélik, hogy
Jelezte, hogy ha az árak ilyen módon történő maximalizálása folytatódik, az kezd káros lenni a piacra nézve, mivel nincs likviditás, nincs verseny.
„Ha mondjuk két évig a nagykereskedelmi piac rendkívüli áremelkedése indokolta, most már egyáltalán nem indokolt, és kezd káros lenni” – mondta az ACUE igazgatója.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hasonlóan kommentálta a helyzetet az egyik legnagyobb szolgáltató vezetője is.
– mondta szintén szombaton Volker Raffel, az E.ON Románia vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy csak a kiszolgáltatott fogyasztókat kellene támogatnia az államnak.
„Politikai döntést kell hozni arról, hogy mi történik a felső határral. Tudjuk, hogy vannak olyan ügyfeleink, akik nehéz helyzetben vannak, és ezeket a kiszolgáltatott ügyfeleket az államnak támogatnia kell. Ez szociálpolitika, és azt is világossá kell tenni, hogy a kormány mit tesz a kiszolgáltatottak támogatása érdekében a jövőben. Nem egy szereplő vagy egy magáncég feladata, hogy szociális politikát dolgozzon ki, hanem az államé. Úgy véljük, hogy ha az állam beavatkozott a múltban, mondjuk, egy országos vagy nemzetközi, kontinentális válság idején, akkor volt létjogosultsága annak, hogy valamilyen módon beavatkozzon, de most nincs jogi alapja annak, hogy beavatkozzon. Ez szerintünk azt jelenti, hogy közvetlenül az államnak kell valamilyen támogatást nyújtania az ügyfeleknek. Mi nem támogatjuk a felső korlát fenntartását. (...)
– mondta Volker Raffel a Versenytanács és az ACUE által szervezett energetikai szemináriumon.
Megismételte, hogy nem szabadna általános felső határt szabni, és a támogatásnak szociális jellegűnek kell lennie, közvetlenül a kiszolgáltatott ügyfeleknek kell nyújtani, nem pedig mindenkinek.
Az E.ON igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy
„És felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagykereskedelmi piacon nem kínálnak elegendő mennyiséget. És ezért mi, az E.ON közöltük az ügyfeleinkkel – és láttuk, hogy mások is ezt tették –, hogy az ár még nem egyértelmű, és akkor fogjuk közölni, amikor egyértelmű lesz. (...) Ez attól függ, hogy milyen áron vásároljuk a villamos energiát a romániai termelőktől vagy a piacon, és mivel nem tudjuk, hogy jelenleg milyen áron fogunk tudni vásárolni, nem tudom megmondani, hogy mi lesz a végső ár a jövőben” – mondta Raffel. Hozzátette, hogy
„A múltban volt már valami ilyesmi, gázkibocsátási programnak hívják, ami nem szabályozza az árat, de arra kötelezi a termelőket, hogy rendszeresen kínáljanak eladásra bizonyos mennyiséget, és mindig legyen valami elérhető azok számára, akik kérik. És ugyanezt a megközelítést javasoljuk a villamosenergia-piacon is. Nem akarjuk tudni az árat, nem akarjuk, hogy az állam határozza meg az árat, de tudni akarjuk, hogy a jövőben rendelkezésre áll majd a szükséges mennyiség (...) Eddig a termelők nem álltak elő jelentősebb mennyiségű energiával. Van egy probléma, és itt a nagy beszállítókra gondolok. Mi, ha nem találunk áramot, és nem tudjuk az energia árát, nem tudunk kiszámítható árat kínálni az ügyfeleinknek” – mutatott rá az E.ON illetékese.
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!