Mi várható? A szolgáltatók követelik az ársapka eltörlését, de nem tudni, hogy utána mennyit kell majd fizetni az energiahordozókért
Fotó: Jakab Mónika
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el – mondta szombaton az Agerpresnek Daniela Dărăban, az Energiaszolgáltatók Egyesületeinek Szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója.
2024. október 20., 13:042024. október 20., 13:04
„Az ACUE tagjai a villamosenergia-piac 50 százalékát és még valamennyit, a földgázpiac 90 százalékát és egy kicsit fedik le. A villamosenergia esetében a 2024-es év, amikor végig alkalmazták a két sapkát, problémás. A becsléseink alapján úgy gondoljuk, hogy
mert 2024 folyamán megváltoztatta elképzelését a dokumentáció benyújtásának módját illetően az elszámolási platformokon, ami sok késedelmet és korrekciót generált” – magyarázta Daniela Dărăban.
Ami a földgázt illeti, tette hozzá, 2023-ban és 2024-ben jóval a plafon alatt számlázták ki, és még sok a behajtandó összeg, de ezek százmilliós nagyságrendűek, 300 millió lej körül mozognak.
Az ACUE igazgatója hangsúlyozta, hogy
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
„Emellett létezik egy adminisztratív kockázat is a követelmények változásai miatt. Tavaly az ANRE egy bizonyos formáról döntött, most pedig felülvizsgálja. Tudni kell, hogy ezek a költségek, a szabályozási kockázatok és az adminisztratív kockázatok minden vállalkozásban számszerűsíthetőek. Olyan kockázatot jelentenek, amely egy bizonyos ponton arra késztethet egy vállalkozást, hogy úgy döntsön: nem akarja ilyen körülmények között folytatni a tevékenységét. Így végül az ügyfél fog szenvedni, mert nem lesz verseny a végfelhasználónak kínált ajánlatokban” – mutatott rá Dărăban.
– mondta Dărăban.
„Ki akarunk szállni ebből a rendszerből, mert a beszállítók szerepe nem ez az energiapiacon, és azt szeretnénk csinálni, amiben jók vagyunk: biztosítani az energiát, nem pedig a román állam által meghatározott árcsökkentéseket fizetni” – mondta Dărăban a Versenytanács és az ACUE által szervezett energetikai szemináriumon.
Elmondta, hogy az ACUE tagjai úgy vélik, hogy
Jelezte, hogy ha az árak ilyen módon történő maximalizálása folytatódik, az kezd káros lenni a piacra nézve, mivel nincs likviditás, nincs verseny.
„Ha mondjuk két évig a nagykereskedelmi piac rendkívüli áremelkedése indokolta, most már egyáltalán nem indokolt, és kezd káros lenni” – mondta az ACUE igazgatója.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hasonlóan kommentálta a helyzetet az egyik legnagyobb szolgáltató vezetője is.
– mondta szintén szombaton Volker Raffel, az E.ON Románia vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy csak a kiszolgáltatott fogyasztókat kellene támogatnia az államnak.
„Politikai döntést kell hozni arról, hogy mi történik a felső határral. Tudjuk, hogy vannak olyan ügyfeleink, akik nehéz helyzetben vannak, és ezeket a kiszolgáltatott ügyfeleket az államnak támogatnia kell. Ez szociálpolitika, és azt is világossá kell tenni, hogy a kormány mit tesz a kiszolgáltatottak támogatása érdekében a jövőben. Nem egy szereplő vagy egy magáncég feladata, hogy szociális politikát dolgozzon ki, hanem az államé. Úgy véljük, hogy ha az állam beavatkozott a múltban, mondjuk, egy országos vagy nemzetközi, kontinentális válság idején, akkor volt létjogosultsága annak, hogy valamilyen módon beavatkozzon, de most nincs jogi alapja annak, hogy beavatkozzon. Ez szerintünk azt jelenti, hogy közvetlenül az államnak kell valamilyen támogatást nyújtania az ügyfeleknek. Mi nem támogatjuk a felső korlát fenntartását. (...)
– mondta Volker Raffel a Versenytanács és az ACUE által szervezett energetikai szemináriumon.
Megismételte, hogy nem szabadna általános felső határt szabni, és a támogatásnak szociális jellegűnek kell lennie, közvetlenül a kiszolgáltatott ügyfeleknek kell nyújtani, nem pedig mindenkinek.
Az E.ON igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy
„És felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagykereskedelmi piacon nem kínálnak elegendő mennyiséget. És ezért mi, az E.ON közöltük az ügyfeleinkkel – és láttuk, hogy mások is ezt tették –, hogy az ár még nem egyértelmű, és akkor fogjuk közölni, amikor egyértelmű lesz. (...) Ez attól függ, hogy milyen áron vásároljuk a villamos energiát a romániai termelőktől vagy a piacon, és mivel nem tudjuk, hogy jelenleg milyen áron fogunk tudni vásárolni, nem tudom megmondani, hogy mi lesz a végső ár a jövőben” – mondta Raffel. Hozzátette, hogy
„A múltban volt már valami ilyesmi, gázkibocsátási programnak hívják, ami nem szabályozza az árat, de arra kötelezi a termelőket, hogy rendszeresen kínáljanak eladásra bizonyos mennyiséget, és mindig legyen valami elérhető azok számára, akik kérik. És ugyanezt a megközelítést javasoljuk a villamosenergia-piacon is. Nem akarjuk tudni az árat, nem akarjuk, hogy az állam határozza meg az árat, de tudni akarjuk, hogy a jövőben rendelkezésre áll majd a szükséges mennyiség (...) Eddig a termelők nem álltak elő jelentősebb mennyiségű energiával. Van egy probléma, és itt a nagy beszállítókra gondolok. Mi, ha nem találunk áramot, és nem tudjuk az energia árát, nem tudunk kiszámítható árat kínálni az ügyfeleinknek” – mutatott rá az E.ON illetékese.
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
A bukaresti kormány a nagyvárosok közötti korszerű vasúti összeköttetést biztosító nagyszabású beruházási projektet hagy jóvá, amelynek keretében 58 elektromos vonatot szereznek be – jelentette be Marcel Ciolacu a szerdai kormányülés elején.
A román kormány megegyezett az Európai Bizottsággal a deficitcsökkentési tervről – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu kormányfő.
szóljon hozzá!