Fotó: Jakab Mónika
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja, aki bevallása szerint a piac fokozatos liberalizációjának a híve.
2024. október 07., 15:272024. október 07., 15:27
Az energiaügyi miniszter egy szakkonferencián vett részt, amelyen egyebek mellett az energiaár-korlátozások megszüntetésére való felkészülésről és az országos energiarendszer előtt álló téli kihívásokról beszéltek.
Burduja rámutatott, 2025. április 1-jéig – amíg érvényben lesz a jelenlegi ársapka-rendelet –
„Hogy mi fog történni április 1. után? Az energiaügyi minisztérium és a kormány is határozottan felvállalta, hogy megvédi azokat a román állampolgárokat, akiknek nehézséget okoz a számláik kifizetése” – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette, a jelenleg érvényben levő kompenzációs rendszert nem tartja korrektnek, szerinte nem helyénvaló, hogy a nagy jövedelmű háztartások is részesüljenek az árkompenzációban.
A miniszter elmondta, egyeztetett a 2025. április 1. után esedékes intézkedésekről a munkaügyi és a pénzügyminisztérium, az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság, az adóhatóság és más illetékes intézmények képviselőivel. Megszövegeztek egy memorandumot is, amelyet Burduja szerint ezen a héten vagy legkésőbb jövő héten elfogad a kormány – írta az Agerpres hírügynökség.
A tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókhoz hasonlóan
Több lehetőséget is megvizsgálnak Burduja szerint, aki „teljesen átlátható folyamatot” ígért, a versenyszféra képviselőivel is egyeztetni fognak. „Én a szabad piacban és a piac fokozatos liberalizációjában hiszek, zökkenőmentes átmenetet szeretnék egy jól működő, korrekt és versenyképes árakkal dolgozó piac felé” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!