Fotó: Jakab Mónika
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja, aki bevallása szerint a piac fokozatos liberalizációjának a híve.
2024. október 07., 15:272024. október 07., 15:27
Az energiaügyi miniszter egy szakkonferencián vett részt, amelyen egyebek mellett az energiaár-korlátozások megszüntetésére való felkészülésről és az országos energiarendszer előtt álló téli kihívásokról beszéltek.
Burduja rámutatott, 2025. április 1-jéig – amíg érvényben lesz a jelenlegi ársapka-rendelet –
„Hogy mi fog történni április 1. után? Az energiaügyi minisztérium és a kormány is határozottan felvállalta, hogy megvédi azokat a román állampolgárokat, akiknek nehézséget okoz a számláik kifizetése” – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette, a jelenleg érvényben levő kompenzációs rendszert nem tartja korrektnek, szerinte nem helyénvaló, hogy a nagy jövedelmű háztartások is részesüljenek az árkompenzációban.
A miniszter elmondta, egyeztetett a 2025. április 1. után esedékes intézkedésekről a munkaügyi és a pénzügyminisztérium, az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság, az adóhatóság és más illetékes intézmények képviselőivel. Megszövegeztek egy memorandumot is, amelyet Burduja szerint ezen a héten vagy legkésőbb jövő héten elfogad a kormány – írta az Agerpres hírügynökség.
A tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókhoz hasonlóan
Több lehetőséget is megvizsgálnak Burduja szerint, aki „teljesen átlátható folyamatot” ígért, a versenyszféra képviselőivel is egyeztetni fognak. „Én a szabad piacban és a piac fokozatos liberalizációjában hiszek, zökkenőmentes átmenetet szeretnék egy jól működő, korrekt és versenyképes árakkal dolgozó piac felé” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!