Fotó: Jakab Mónika
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja, aki bevallása szerint a piac fokozatos liberalizációjának a híve.
2024. október 07., 15:272024. október 07., 15:27
Az energiaügyi miniszter egy szakkonferencián vett részt, amelyen egyebek mellett az energiaár-korlátozások megszüntetésére való felkészülésről és az országos energiarendszer előtt álló téli kihívásokról beszéltek.
Burduja rámutatott, 2025. április 1-jéig – amíg érvényben lesz a jelenlegi ársapka-rendelet –
„Hogy mi fog történni április 1. után? Az energiaügyi minisztérium és a kormány is határozottan felvállalta, hogy megvédi azokat a román állampolgárokat, akiknek nehézséget okoz a számláik kifizetése” – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette, a jelenleg érvényben levő kompenzációs rendszert nem tartja korrektnek, szerinte nem helyénvaló, hogy a nagy jövedelmű háztartások is részesüljenek az árkompenzációban.
A miniszter elmondta, egyeztetett a 2025. április 1. után esedékes intézkedésekről a munkaügyi és a pénzügyminisztérium, az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság, az adóhatóság és más illetékes intézmények képviselőivel. Megszövegeztek egy memorandumot is, amelyet Burduja szerint ezen a héten vagy legkésőbb jövő héten elfogad a kormány – írta az Agerpres hírügynökség.
A tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókhoz hasonlóan
Több lehetőséget is megvizsgálnak Burduja szerint, aki „teljesen átlátható folyamatot” ígért, a versenyszféra képviselőivel is egyeztetni fognak. „Én a szabad piacban és a piac fokozatos liberalizációjában hiszek, zökkenőmentes átmenetet szeretnék egy jól működő, korrekt és versenyképes árakkal dolgozó piac felé” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!