Fotó: Pixabay.com
Nem tetszik a külföldre munkaerőt közvetítő cégeknek a rájuk vonatkozó szabályok módosítása: úgy gondolják, lakatot tehetnek vállalkozásaikra, miután ezentúl törvény tiltja, hogy közvetítői díjat kérjenek azoktól, akiknek külföldi munkát ajánlanak.
2017. december 26., 09:172017. december 26., 09:17
2017. december 26., 09:182017. december 26., 09:18
Megelőznék a visszaéléseket a külföldi munkaközvetítés terén. Mint Liliana Balmus, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelő-helyettese részletezte, a munkaközvetítők most már nem kérhetnek közvetítői díjat azoktól, akiknek külföldi munkát ajánlanak.
Ezt most kiküszöbölik, hiszen a jutalékot csak a munkaerőt kereső cégnek számolhatják fel.
Csép Andrea Maros megyei RMDSZ-es képviselő a Krónika megkeresésére elmondta, a külföldi munkaközvetítésre vonatkozó 2000/153-as törvényt október végén módosították annak érdekében, hogy védjék a külföldön dolgozó román állampolgárok jogait, és javítsák a munkaerő-közvetítés körülményeit.
A képviselő rámutatott, számos visszaélés történt, akik a munkaközvetítő ügynökségeken keresztül kerestek külföldi állást, könnyen a rendszer áldozataivá váltak. Előfordult, hogy a közvetítési díjat felszámolták a munkavállalótól és a külföldi munkáltatótól is, vagy azért kértek pénzt, hogy az álláskereső adatait bevezették az adatbázisba, de valójában nem is segítettek munkát keresni. Ezeket a rendellenességeket próbálták kiküszöbölni a módosítások által.
Tisztázták továbbá a munkaközvetítői fogalmat, konkrétan megszabva a működési területét, ugyanakkor törvénybe foglalták, hogy az ügynökségeknek tilos bármilyen közvetítői díjat felszámolni. Csép Andrea meglátása szerint fontos módosítás, hogy az ügynökségeknek kötelezően közvetítői szerződést kell aláíratniuk mindazokkal, akik külföldön szeretnének munkát vállalni – ennek a pontjait az alkalmazási módszertanban rögzítik. A szerződést annak az országnak a nyelvén is meg kell ugyanakkor fogalmazni, ahol a román állampolgár dolgozni fog.
„Ez azért fontos, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok a saját biztonságuk érdekében megfelelő ellenőrzés és felülvizsgálat alatt álljanak, ne válhassanak a csalás, adócsalás, és emberkereskedelem áldozatává most, amikor a migráció ennyire jelen van minden európai országban” – szögezte le Csép Andrea. Szerinte a módosítások a munkaközvetítő ügynökségeknek is előnyösek, mert visszanyerhetik a hitelességüket.
Nem így gondolják azonban ezt a munkaerőt külföldre közvetítő ügynökségek képviselői, úgy vélik ugyanis, hogy akár lakatot is tehetnek cégükre, hiszen éppen abból éltek, hogy közvetítői díjat számoltak fel a munkavállalóknak. Ivácson Imre, az egyik sepsiszentgyörgyi munkaközvetítő ügynökség vezetője lapunk megkeresésére elmondta,
Elismerte, hogy voltak visszaélések ezen a területen, ám – mint hangsúlyozta – a csalók nagy kockázatot vállaltak, hiszen beperelték őket, bűnvádi eljárás indulhatott ellenük. Az állásközvetítő ugyanakkor érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy egyre nehezebb munkavállalót találni, hiszen akik külföldön akartak dolgozni, általában már mind elmentek.
„Mindenki tudja, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, a több pénzért többet is kell dolgozni, ezért már egyre kevesebben vállalják, hogy elmennek” – fogalmazta meg Ivácson Imre. Hozzátette, most már inkább a két-három hónapos idénymunkák népszerűek, azt ugyanis a családosok is bevállalják, hogy ennyit hiányozzanak otthonról. Ugyanakkor a mezőgazdasági munkákra tudnak még közvetíteni, mert ahhoz nem kell sem nyelvtudás, sem szakképesítés.
A munkaerő-közvetítő cég képviselője egyúttal azt is elpanaszolta, hogy például Magyarországra beteg mellé keresnek gondozót, amiért tízezer forintos órabért ajánlanak, mégsem találnak jelentkezőt.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!