A „Versenyképesség 2020 – kié legyen a XXI. század?” mottóval megszervezett kétnapos programsorozat alatt bel- és külföldi szakemberek segítségével keresték a választ arra, hogy milyen kommunikációs eszközökkel, stratégiákkal növelhetik, vagy tarthatják meg a versenyképességüket a vállalatok.

Hosszú távra kell tervezni

Mint Gyerkó László, az RMKT elnöke a Krónikának elmondta, több szekcióban megfogalmazódott, hogy oda kell figyelni a költekezésre, elemzők szerint gyakran arra is költünk, amire nincs feltétlenül szükségünk. A szakma egyre jobban figyel a családok, az alkalmazottak, a nyugdíjasok problémáira, gyakran „felvillantják az égőt”, hogy ebben a témakörben is gondok lehetnek, a fogyasztói társadalomban vissza kell fogni a rohanást, átgondoltan kell költekezni, a megtakarításokra hangsúlyt kell fektetni.

„Remélem, a vállalkozások is hosszú távra terveznek, nemcsak rövid távra használják ki a most elérhető támogatási lehetőségeket. A munkaerőpiacon régiónként változik a helyzet, a Székelyföldön kapuk zárulnak be, de újak nyílnak, a mérleg nyelve folyamatosan billeg, de átgondolt döntésekkel felfelé mozdulhat el”– részletezte Gyerkó László. Hozzátette:

Szakmai csoportot hoznak létre, egyetemi tanárok, közgazdászok véleményezik majd a gazdaság alakulása szempontjából fontos törvényeket, hiszen „egyik napról a másikra olyan jogszabályok láthatnak napvilágot, melyek teljesen behúzzák a féket a vállalkozásoknak, de a természetes személyeknek is”.

„Az elmúlt években, és jelenleg is kiszámíthatatlanság jellemzi a romániai törvényhozást, ezért azt tanácsoljuk a vállalkozóknak, megfontolt döntéseket hozzanak, legyenek megtakarításaik, hiszen nem egészséges vállalkozói gondolkodás mindig arra számítani, hogy adócsökkentés lesz, vagy különböző kedvezményeket szavaz meg a kormány. Úgy kell gondolkodni, hogy amit én megtermelek, elég kell hogy legyen a fizetésekre, a fejlesztésekre és arra is, hogy kivédjem az esetleges drasztikus döntéseket, egy válság esetén is szinten tudjam tartani a cégemet” – szögezte le a gazdasági szakember. Felhívta a figyelmet az innováció fontosságára is, rámutatva egyúttal, hogy a már bejáratott, nagy múltú cégek nehezebben nyitnak a hirtelen változásokra, de bár még nem látványos, mégis érezhető a tendencia, hogy ezek is fiatal szakembereket, ötletgazdákat alkalmaznak, hogy innovatív megoldásokkal segítsék a vállalkozásuk fejlődését.

Merre tart Románia?

A vándorgyűlés mottója alapján Bálint Csaba, az OTP Bank makrogazdasági elemzője arra kereste a választ a pénzügyi szekcióban tartott előadásában, hogy kié lesz a 21. század, és merre tart Románia. Rámutatott: a 19–20 század Európáról és az Amerikai Egyesült Államokról szólt, de ha két évezredet megyünk vissza, akkor 1800 évig India és Kína adta a világ bruttó termékének (GDP) 50 százalékát. Az ipari forradalom segítségével tudta átvenni Európa és Amerika a világvezető szerepét, de ez volt a kivétel. Jelenleg továbbra is az Egyesült Államok van az élen a GDP alapján, ám ha azt nézzük, hogy Kínában olcsóbban állítják elő ugyanazt az árut, akkor valójában már Kína az első. „A zászló Kínának és Indiának áll, még sok munkaerőt lehet ott bevezetni a piacra, a beruházási ráta magas, a technológiákat ügyesen másolják. A világ szépen átalakul, ez lehet az egyik forgatókönyv. De lehet az is, hogy a mesterséges intelligencia, új technológiák uralnak majd mindent. Nehéz megmondani, hiszen hosszú még ez a század” – szögezte le Bálint Csaba.
Vázolta Románia sikertörténetét is, felvillantva az árnyoldalakat.

tehát két évtized alatt évente mintegy 2 százalékot tudott lefaragni az ország a különbségből úgy, hogy közben az EU is „lépegetett előre”. „Bonthatnánk a pezsgőt, de ez a felzárkózás nem annyira homogén, megyei lebontásban jelentős eltéréseket mutat, Románia régiói más utakat jártak be, a nagy számok mögött sötét foltok is vannak” – hívta fel a figyelmet az elemző. Felidézte, az országban ma két és félszeresére növekedett a munkaerő termelékenysége a 2000-es évekhez képest. Húsz évvel ezelőtt az aktív lakosság 45 százaléka mezőgazdaságból élt, ez most 20-22 százalékra esett vissza, az alacsony hozzáadott értékű agráriumból a szolgáltatások, ipar felé migráltak.

– szögezte le Bálint Csaba, aki szerint a gazdasági növekedést a beáramló külföldi tőke és az ezzel érkező know-how is segítette.

„Ugyanakkor az állami beruházások szintje alacsonyabb, mint az EU-s átlag, holott nyugatabbra több út van” – fogalmazta meg Bálint Csaba, hangsúlyozva, tovább folytatódhat a gazdaság szerkezeti átalakulása, hiszen a lakosság 20 százaléka még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, holott ez az arány az EU-ban 2-3 százalék. Tehát a migráció folytatódhat vidékről a városba, ám jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség, hogy a növekedést fenn lehessen tartani, és többet kell fordítani innovációra, technológiára – szögezte le az elemző.