Fotó: MTI
2011. május 31., 08:562011. május 31., 08:56
Az árfolyamgátról szólva a kormányfő kifejtette: 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében. Ez azonban önkéntes lesz, azaz a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni azzal a lehetőséggel, hogy rögzített árfolyamon kezdi el törleszteni a hitelét. Aki igénybe veszi az árfolyamgátat, az a program megkezdését követően 2014. december 31-éig kiszámíthatóan, 180 forintos svájcifrank-árfolyamon tudja fizetni a részleteit. Árfolyamgátat állapítanak meg az euró- és a jenhitelek esetében is, ám ezek súlya az összhitelmenynyiségen belül jóval kisebb.
A második pont, hogy megszűnik a lakásárverezési moratórium, azt azonban nem akarják megengedni, hogy „a lakáspiac hiénái” minden korlátozás nélkül elvehessék a bajbajutottak ingatlanjait, ezért a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac ismét beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok, közölte a miniszterelnök. Így először csak nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig írásos ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat: százalékban fogják meghatározni a pénzintézetek, hogy mennyi lesz az így elárverezendő lakások száma, és lesz egy földrajzi kvóta is megyénként, és talán külön Budapest esetében is – ismertette, hozzátéve, hogy ez egy átmeneti időszakot jelent, és elég időt ad arra, hogy a családok számára tartós megoldás születhessen akkor is, ha komolyabb jövedelemkieséstől szenvednek.
Létrejön a nemzeti eszközkezelő is – jelentette be Orbán Viktor. Közölte: az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak. Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban az ingatlanban folytathatja az életét. A kormányfő jelezte: e javaslat részeként szoros együttműködést alakítanak ki az önkormányzatokkal, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be tudják vonni a nehéz helyzetbe került családok védelmében. Ez egy úgynevezett családi fedél program – tette hozzá.
A negyedik pont, hogy visszaállítják az euróalapú lakáshitelezést. A kormányfő rámutatott: az EU szabályai szerint a lehetőséget nem zárhatják el az emberek elől, ugyanis nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre. Azonban egyelőre csak azok vehetnek fel euróban jelzáloghitelt, akik euróban kapják a fizetésüket, és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét. „Még pontosabban: devizában lehet lakáshitelt felvenni, ha a jövedelem abban a devizanemben van, amiben egyébként a lakáshitelt fel kívánják venni, és ez azok számára érhető el, akik a minimálbérnek legalább 15-szörösét keresik, vagyis elegendő havi bevétellel rendelkeznek az ellen, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek, mint most több tízezer honfitársunk került” – mondta a miniszterelnök.
A megállapodás utolsó pontja szerint bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást, vagyis támogatni fogják azok hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is – tette hozzá Orbán Viktor.
Az akcióterv az Országgyűlés elé kerül majd, törvény fog születni róla. A parlament előtti vitát pedig akkor fogják lezárni, ha a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkeztek a válaszok, és azokat fel tudták dolgozni – közölte a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!