Fotó: Pixabay
Ötből négy mester magasabb díjszabásokat alkalmaz, mint egy évvel ezelőtt, a legnagyobb mértékű drágítást az építőiparban tevékenykedő szakemberek-vállalkozások alkalmazták – derül ki a lakástulajdonosok és cégek számára szakembereket, különböző szolgáltatásokat közvetítő szakportál felméréséből.
2023. június 07., 21:162023. június 07., 21:16
A Necesit.ro jelentése szerint a legkisebb áremelkedés a napelem-forgalmazás terén volt tapasztalható. Ugyanakkor a portálra bejelentkező szakemberek körében végzett közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy a mesterek kevesebb mint fele tervez újabb drágítást a következő hónapokban.
Az adatokat idén májusban vették fel, a felmérésben 461 egyéni vállalkozó/vállalkozás vett részt. Mesteremberek, műépítészek, építőmérnökök, energetikai szakemberek és egyéb, ház-lakástulajdonosok számára felkínált szolgáltatásokat végzők válaszoltak a feltett kérdésekre. Ugyanakkor jogi személyeket kiszolgálók – például takarító, könyvelő, honlapkészítő, őrző-védő vállalkozások – is részt vettek.
Eközben a vízszigeteléssel foglalkozók 24 százalékkal (tető- és teraszszigetelés jelenlegi ára 235 lej/nm), a teljeskörű lakásrenoválást végzők 21 százalékkal (2300 lej/nm), a szobafestők 16 százalékkal (kétrétegű fehér festék felvitele 7 lej/nm) a hőszigetelő nyílászárókat kínálók pedig átlagosan 15 százalékkal (rögzített PVC-ablak 335 lej/nm) drágítottak. A háztervező műépítészek 100 lej/nm-es ára 11, a villanyszerelők 54 lejes óradíja 10 százalékos árnövelést eredményezett egy év alatt, miközben a napelemes rendszerek forgalmazói átlagosan öt százalékkal emelték áraikat.
A javító-karbantartó szolgáltatások területén dolgozó szakemberek továbbra is a legkeresettebbek közé tartoznak a bel- és külföldi munkaerőpiacon egyaránt, a nettó átlagfizetés ezekben az ágazatokban 4000 lej.
A cégek számára különböző szolgáltatásokat kínáló vállalkozások közül az őrző-védők (22 lejes óradíj) és a takarítók (kétszobás lakás/iroda általános kitakarítása 420 lej) egyaránt 16 százalékos áremelkedést jegyeztek. Egy online bolt létrehozásáért átlagosan 6000 lejt kértek a webfejlesztők, ami 15 százalékos drágulás, miközben egy könyvelő immár havi 285 lejért dolgozik egy egyéni vállalkozónak, 10 százalékkal többért, mint tavaly.
A megkérdezett mesterek/vállalkozások kétharmada a nyersanyagdrágulást is bejelölte az általuk alkalmazott árnövelés okaként, valamivel több, mint felük pedig az energiadrágulást is. A megkérdezettek több mint negyede azért is drágított, mert a konkurencia is azt tette.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!