Fotó: Pixabay
Ötből négy mester magasabb díjszabásokat alkalmaz, mint egy évvel ezelőtt, a legnagyobb mértékű drágítást az építőiparban tevékenykedő szakemberek-vállalkozások alkalmazták – derül ki a lakástulajdonosok és cégek számára szakembereket, különböző szolgáltatásokat közvetítő szakportál felméréséből.
2023. június 07., 21:162023. június 07., 21:16
A Necesit.ro jelentése szerint a legkisebb áremelkedés a napelem-forgalmazás terén volt tapasztalható. Ugyanakkor a portálra bejelentkező szakemberek körében végzett közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy a mesterek kevesebb mint fele tervez újabb drágítást a következő hónapokban.
Az adatokat idén májusban vették fel, a felmérésben 461 egyéni vállalkozó/vállalkozás vett részt. Mesteremberek, műépítészek, építőmérnökök, energetikai szakemberek és egyéb, ház-lakástulajdonosok számára felkínált szolgáltatásokat végzők válaszoltak a feltett kérdésekre. Ugyanakkor jogi személyeket kiszolgálók – például takarító, könyvelő, honlapkészítő, őrző-védő vállalkozások – is részt vettek.
Eközben a vízszigeteléssel foglalkozók 24 százalékkal (tető- és teraszszigetelés jelenlegi ára 235 lej/nm), a teljeskörű lakásrenoválást végzők 21 százalékkal (2300 lej/nm), a szobafestők 16 százalékkal (kétrétegű fehér festék felvitele 7 lej/nm) a hőszigetelő nyílászárókat kínálók pedig átlagosan 15 százalékkal (rögzített PVC-ablak 335 lej/nm) drágítottak. A háztervező műépítészek 100 lej/nm-es ára 11, a villanyszerelők 54 lejes óradíja 10 százalékos árnövelést eredményezett egy év alatt, miközben a napelemes rendszerek forgalmazói átlagosan öt százalékkal emelték áraikat.
A javító-karbantartó szolgáltatások területén dolgozó szakemberek továbbra is a legkeresettebbek közé tartoznak a bel- és külföldi munkaerőpiacon egyaránt, a nettó átlagfizetés ezekben az ágazatokban 4000 lej.
A cégek számára különböző szolgáltatásokat kínáló vállalkozások közül az őrző-védők (22 lejes óradíj) és a takarítók (kétszobás lakás/iroda általános kitakarítása 420 lej) egyaránt 16 százalékos áremelkedést jegyeztek. Egy online bolt létrehozásáért átlagosan 6000 lejt kértek a webfejlesztők, ami 15 százalékos drágulás, miközben egy könyvelő immár havi 285 lejért dolgozik egy egyéni vállalkozónak, 10 százalékkal többért, mint tavaly.
A megkérdezett mesterek/vállalkozások kétharmada a nyersanyagdrágulást is bejelölte az általuk alkalmazott árnövelés okaként, valamivel több, mint felük pedig az energiadrágulást is. A megkérdezettek több mint negyede azért is drágított, mert a konkurencia is azt tette.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
szóljon hozzá!