Ludovic Orban szerint nemigen van pénz a parlament által megszavazott intézkedések végrehajtására
Fotó: Gov.ro
A parlament „szuperpopulista” döntésének tekinti Ludovic Orban kormányfő a gyermeknevelési támogatás megkétszerezését, amire szerinte nincs költségvetési fedezet. A miniszterelnök továbbra sem beszél a szeptemberre tervezett nyugdíjemelés mértékéről.
2020. május 24., 09:002020. május 24., 09:00
Várhatóan másodszorra is elhalasztja a román liberális kormány a gyermeknevelési pótlék megduplázásáról szóló, a parlament által még tavaly megszavazott törvény végrehajtását. Ludovic Orban miniszterelnök egy hétvégi tévéinterjúban ismételten értésre adta, hogy nem támogatja az intézkedést, amelyet szerinte a gazdaság jelenlegi állapota sem tesz lehetővé. „A támogatás megkétszerezése a parlament szuperpopulista döntése volt, amely fenntarthatatlan, gazdaságilag megalapozatlan. Az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása jelenleg 7,3 milliárd lej lenne. Honnan találjunk ekkora összeget?” – tette fel a kérdést a kormányfő a România hírtelevíziónak szombaton este adott interjúban. Orban úgy vélte, egy év leforgása alatt lehetetlenség kétszer megduplázni a gyermeknevelési pótlékot. Szerinte a kormány annak függvényében „próbálja” megemelni a támogatást, hogy mennyit enged meg a költségvetés és a gazdaság állapota.
Hasonlóképpen vélekedett a miniszterelnök a szeptemberben esedékes nyugdíjemelésről is, előrebocsátva: az öregségi juttatás olyan mértékben fog emelkedni, „amennyit elbír a gazdaság”. „A nyugdíjak emelkedni fognak. Hogy mennyivel, az a gazdaság állapotától függ, továbbá attól, hogy milyen mértékben leszünk képesek folyósítani az illetményt jövőre és a következő években” – jelentette ki a tévéinterjúban Orban, hangsúlyozva a fenntarthatóság elvét. Közölte, kormánya féléves jelentést fog nyilvánosságra hozni a költségvetés helyzetéről, és ennek, valamint a nemzetközi intézmények prognózisai alapján fog dönteni a nyugdíjemelésről.
Mint ismeretes, a parlamentben tavaly júniusban megszavazott, Klaus Iohannis államfő által júliusban kihirdetett nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjpont – amelynek alapján kiszámolják az öregségi járandóságokat – értéke idén szeptemberben 1775 lejre nő. Ez azt jelentené, hogy a nyugdíjak ősszel 40 százalékkal haladnák meg a tavaly szeptember 1-jén 15 százalékkal megemelt járandóságot. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap többször – még a koronavírus-járvány okozta válság előtt – arra figyelmeztetett, hogy ez az intézkedés kockázatot jelent a közpénzügyek fenntarthatósága szempontjából
Ugyanakkor a gyermeknevelési pótlék megkétszerezését előíró törvénynek már februárban hatályba kellett volna lépnie, a parlament által tavaly – a kormányzó liberálisok (PNL) ellenkezése közepette – megszavazott jogszabályt Iohannis január közepén hirdette ki. Bár az államfő akkor azt mondta, hogy a kormánynak megoldást kell találnia az előírtak végrehajtására, az Orban-kabinet augusztusra halasztotta a pótlék megduplázásának gyakorlatba ültetését. A törvény értelmében 300 lejre nőne a 2 és 18 év közötti gyerekeknek járó gyermeknevelési pótlék összege, a kétévesnél kisebb, illetve a fogyatékkal élő gyerekek pedig 600 lejt kapnának.
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A foglalkoztatott személyek aránya az Európai Unió 20 és 64 év közötti népességén belül 2024-ben 75,8 százalék volt, ami 197,6 millió főt jelent. Ez a legmagasabb arány 2009 óta – derül ki az EU statisztikai hivatalának kedden közölt adataiból.
szóljon hozzá!