Lépéskényszer. Továbbra is „lóg a levegőben a kormány által beígért nyugdíjemelés
Fotó: Beliczay László
Még nem lehet tudni, hogy a 2020-as állami költségvetésbe foglaltaknak megfelelően nőni fog-e szeptembertől a nyugdíjpont értéke, Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint erről politikai döntésnek kell születnie.
2020. április 27., 17:422020. április 27., 17:42
2020. április 27., 17:492020. április 27., 17:49
Az őszi nyugdíjemelés politikai döntés, amelyet a kormánynak kell meghoznia – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter vasárnap este a Digi 24 hírtelevízió műsorában. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy a 2020-as évi állami költségvetésben előirányozták a szükséges forrásokat.
„Nem tudok válaszolni. Közvitára van szükség, a gazdaság állapota nem a legjobb. Én arra számítok, hogy a gazdaság gyorsabban és jobban áll helyre, mint vártuk. Azt mondhatom, hogy megteszünk minden erőfeszítést, hogy időben kifizessük mindazt, ami a büdzsében van” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre. Elismerte egyúttal, hogy
„Nem önmagában véve a nyugdíjemeléssel van baj erre az évre. A gond az, hogy egy olyan törvényről beszélünk, ami finanszírozási források nélkül ment át a parlamenten. Gazdasági boom idején szemet hunyhatsz, de válság idején ez nagyon nehéz. Még nem döntöttünk a témában” – jelentette ki Cîțu.
Közben a Pénzügyi Tanács is arra figyelmeztette a hét végén a kormányt, hogy nem tükrözi a valóságot a nemrég elfogadott költségvetés-kiigazításba foglalt 6,7 százalékos deficit, a valóságban
főként ha az Orban-kabinet nem mond le a nyugdíjemelésről, illetve a gyermeknevelési támogatás összegének megduplázásról. Meglátásuk szerint a kiadások fedezésére a kormány kéntelen lenne hitelt felvenni, ami pillanatnyilag megoldja ugyan a helyzetet, de a jövőre nézve negatív hatással lesz az ország gazdaságára.
„A közalkalmazottak kényszerszabadságra küldése nem volt megvalósítható ötlet, mivel nem lehetett volna egyformán alkalmazni a közszféra valamennyi dolgozójára, és amúgy is csak egy hónapig lett volna hatályban. Mivel nagyon sok közalkalmazott most a világjárvány elleni küzdelem frontvonalában harcol, csak 2-3 minisztérium maradt volna, ahol alkalmazni lehet, és a megtakarítás 200 millió lej lett volna” – jelentette ki Florin Cîțu vasárnap este a Digi 24 hírtelevízió műsorában. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy ő egy mélyreható, „nem felszínes” reformot szorgalmaz a közszférában.
Mint ismeretes, a közalkalmazottak kényszerszabadságra küldésének ötletét először Ludovic Orban miniszterelnök vetette fel. A sürgősségi kormányrendelet tervezete szerepelt is április elején a kabinet egyik ülésének napirendjén, de végül nem fogadták el. A Román Posta igazgatótanácsa viszont úgy döntött, hogy egy-egy hétre kényszerszabadságra küldi alkalmazottait, így próbálva minimálisra csökkenteni a koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeket.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás