Fotó: Pixabay.com
A szociálliberális kormány által sürgősségi rendeletben elfogadott adópolitikai módosításokról kérdeztük Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselőt és Édler Andrást, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
2017. november 15., 17:052017. november 15., 17:05
Módosulhat a parlamentben az adóreform – vallja Erdei-Dolóczki István. Az RMDSZ képviselője, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja kedden a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, az adótörvénykönyv módosításának vannak előnyei és árnyoldalai, a sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, így a szenátus elé kerül, ott pedig meglátása szerint még lényeges változásokat eszközölnek rajta, ami pozitív irányba mozdíthatja el.
„Láthattuk, hogy a megosztott áfafizetésről rendelkező kormányrendelet is teljesen megváltozott. A kormány eredeti tervei szerint mindenki számára kötelező lett volna, most már csak a rosszul fizetőknek, a fizetésképtelenség szélére sodródott vállalkozásoknak és azoknak a cégeknek kell alkalmazniuk a mechanizmust, amelyek 80 százalékban az állammal kötnek szerződést” – részletezte a politikus.
Mint hangsúlyozta,
Eddig a 71,25 százaléka maradt helyben az önkormányzatoknál, most ha mind ott hagyják, akkor is kevesebb lesz a pénzük. Ez pedig erőteljes központosítást jelenthet, hiszen a helyi beruházások nagymértékben függnek majd a központi költségvetéstől, részletezte Erdei-Dolóczki István.
Az az intézkedés pedig, hogy a munkavállalóra terhelik a társadalombiztosítási járulékot, a politikus szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a versenyszférában csökkennek a nettó bérek. „Ismerve a munkaadói morált, nem kizárt, hogy esetenként ez a pénz a vállalkozó zsebében marad” – mondta a politikus. Szerinte a szakszervezeteknek arra kellene a hangsúlyt fektetniük, hogy a munkaszerződésekbe bekerüljön: a társadalombiztosítási járulékot nem tarthatja vissza a munkaadó.
Eközben Édler András úgy véli, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége valószínűleg megemeli a bruttó béreket, hogy az alkalmazott ne veszítsen, amikor ki kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékokat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja,
A közszférában dolgozók bére eközben nem csökken, mert egy időben, vagyis január elsejétől lép érvénybe az új bértörvény, amely 25 százalékos bérnövekedést ír elő. „Ez átverés, hiszen a kormány úgy tartja be a közalkalmazottaknak a béremelésre tett ígéretét, hogy az nem jelent plusz kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók fizetése tulajdonképpen nem fog változni” – szögezte le a kamara elnöke.
Édler rámutatott, az új adórendszer egyértelmű vesztesei az egyéni vállalkozók (PFA) és a szabadfoglalkozásúak, hiszen januártól a jövedelmük után kötelező módon be kell fizetniük a 35 százalékos társadalombiztosítási járulékot, akkor is, ha van állásuk, ami után szintén fizetik a tb-t. Édler András az adóreform pozitív hozadékának tartja, hogy egyszerűsödik az ügyintézés.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!