Fotó: Pixabay.com
A szociálliberális kormány által sürgősségi rendeletben elfogadott adópolitikai módosításokról kérdeztük Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselőt és Édler Andrást, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
2017. november 15., 17:052017. november 15., 17:05
Módosulhat a parlamentben az adóreform – vallja Erdei-Dolóczki István. Az RMDSZ képviselője, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja kedden a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, az adótörvénykönyv módosításának vannak előnyei és árnyoldalai, a sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, így a szenátus elé kerül, ott pedig meglátása szerint még lényeges változásokat eszközölnek rajta, ami pozitív irányba mozdíthatja el.
„Láthattuk, hogy a megosztott áfafizetésről rendelkező kormányrendelet is teljesen megváltozott. A kormány eredeti tervei szerint mindenki számára kötelező lett volna, most már csak a rosszul fizetőknek, a fizetésképtelenség szélére sodródott vállalkozásoknak és azoknak a cégeknek kell alkalmazniuk a mechanizmust, amelyek 80 százalékban az állammal kötnek szerződést” – részletezte a politikus.
Mint hangsúlyozta,
Eddig a 71,25 százaléka maradt helyben az önkormányzatoknál, most ha mind ott hagyják, akkor is kevesebb lesz a pénzük. Ez pedig erőteljes központosítást jelenthet, hiszen a helyi beruházások nagymértékben függnek majd a központi költségvetéstől, részletezte Erdei-Dolóczki István.
Az az intézkedés pedig, hogy a munkavállalóra terhelik a társadalombiztosítási járulékot, a politikus szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a versenyszférában csökkennek a nettó bérek. „Ismerve a munkaadói morált, nem kizárt, hogy esetenként ez a pénz a vállalkozó zsebében marad” – mondta a politikus. Szerinte a szakszervezeteknek arra kellene a hangsúlyt fektetniük, hogy a munkaszerződésekbe bekerüljön: a társadalombiztosítási járulékot nem tarthatja vissza a munkaadó.
Eközben Édler András úgy véli, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége valószínűleg megemeli a bruttó béreket, hogy az alkalmazott ne veszítsen, amikor ki kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékokat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja,
A közszférában dolgozók bére eközben nem csökken, mert egy időben, vagyis január elsejétől lép érvénybe az új bértörvény, amely 25 százalékos bérnövekedést ír elő. „Ez átverés, hiszen a kormány úgy tartja be a közalkalmazottaknak a béremelésre tett ígéretét, hogy az nem jelent plusz kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók fizetése tulajdonképpen nem fog változni” – szögezte le a kamara elnöke.
Édler rámutatott, az új adórendszer egyértelmű vesztesei az egyéni vállalkozók (PFA) és a szabadfoglalkozásúak, hiszen januártól a jövedelmük után kötelező módon be kell fizetniük a 35 százalékos társadalombiztosítási járulékot, akkor is, ha van állásuk, ami után szintén fizetik a tb-t. Édler András az adóreform pozitív hozadékának tartja, hogy egyszerűsödik az ügyintézés.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!