Fotó: Presidency.ro
A jelenlegi helyzet indokolttá teszi, hogy Románia új stratégiai célokat tűzzön maga elé: egyrészt a bruttó hazai össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékára növelje a védelemre fordított összeget, másrészt energetikailag függetlenítse magát, elsősorban a megújuló energiaforrások és a polgári atomenergia révén – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.
2022. március 01., 16:232022. március 01., 16:23
2022. március 01., 17:122022. március 01., 17:12
Az államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülése után kijelentette, az Ukrajna elleni orosz katonai támadás végkimenetelétől függetlenül a háború győztese az ukrán nép.
Hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni a olyan agresszorral szemben, aki a globális biztonságot fenyegeti – írja az Agerpres.
„Ugyanakkor az Európai Unió ismét megmutatta, hogy egy nagy családot alkot, hogy együtt erősebbek vagyunk, és még a legsötétebb pillanatokban is képesek vagyunk megoldásokat találni” – tette hozzá Iohannis.
Iohannis azt is bejelentette, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén két stratégiai célkitűzést fogalmaztak meg: az egyik, hogy
A két célkitűzés gyakorlatba ültetéséhez politikai döntésre és az illetékes intézmények konkrét lépéseire van szükség – szögezte le az államfő.
Az államfő arról is beszélt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítések fokozásáról döntött. A testület ülését követő sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis elmondta,
Beszélt arról is, hogy Romániának támogatnia kell az ukrajnai menekülthullám növekedésével és más nehézségekkel küszködő Moldovai Köztársaságot.
Az energiaellátás biztonsága rendkívül komoly kihívásokkal nézett szembe már eddig is Európában, és a helyzetet az ukrajnai háború tovább súlyosbíthatja – jelentette ki kedden Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!