Bizonytalan kilátások. A lej-euró árfolyama akár 4,9 fölé is kúszhat a következő évben
Fotó: Rostás Szabolcs
Számos szakértő, így a Krónikának nyilatkozó elemző szerint is túlságosan derűlátó a romániai gazdaság jövő évi növekedéséről szóló hivatalos előrejelzés. Králik Lóránd nagyváradi egyetemi oktató úgy véli: bár a kormány a választások előtt nem beszél erről, jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása vagy éppen a létszámcsökkentés.
2020. augusztus 20., 08:112020. augusztus 20., 08:11
2020. augusztus 20., 08:152020. augusztus 20., 08:15
Jövőre helyreáll a román gazdaság az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) prognózisa szerint, ám a lapunk által megszólaltatott gazdasági szakértő úgy véli, a becslés túl optimista, megkérdőjelezhető, hiszen az előrejelzés összeállítása során több szempontot nem vettek figyelembe.
A dokumentumban minden téren erőteljes növekedéssel számolnak: becsléseik szerint a fogyasztás az idei 0,8 százalékos csökkenés után jövőre 5,1 százalékkal nő, a beruházások idén 3,5 százalékkal esnek vissza, ám jövőre már 7,4 százalékkal növekednek.
A külkereskedelmi mérleg esetében a CNSP szerint is romlik a helyzet, a külkereskedelmi hiány idén 18,320 milliárd euróra növekszik, míg jövőre már eléri a 21,789 milliárd eurót. Ugyanakkor az infláció mérséklődésére számítanak, ez év végére 2,8 százalékot jeleznek előre, ami becsléseik szerint jövőre 2,5 százalékra mérséklődik.
A foglalkoztatottak száma idén 1,6 százalékkal csökken, míg jövőre 1,8 százalékkal nő, elérve az 5,162 milliót. A munkanélküliségi arány az év végére 3,9 százalékra növekszik, míg jövőre 3,6 százalékra csökken. A kormányzati előrejelzési bizottság szerint ugyanakkor a nettó átlagbér idén 3 157 lej lesz, jövőre pedig 3 373 lej.
A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a hivatalos előrejelzés túl optimista, a hazai vezető pénzintézetek makrogazdasági elemzői, sőt az Európai Bizottság (EB) nyári prognózisa is ennél sokkal borúlátóbb. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta,
Az EB másfél hónappal ezelőtt kiadott prognózisában ugyanis az szerepel, hogy Románia esetében az idei visszaesést jövőre nem tudja behozni a gazdasági növekedés, leghamarabb 2022-re tud „visszakapaszkodni” a gazdaság a válság előtti szintre. Az Európai Bizottság idénre 6 százalékos csökkenést prognosztizál Romániában, míg jövőre 4 százalék körüli növekedést lát előre, bár például az ING Bank elemzői 5,2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
Králik Lóránd rámutatott, az előrejelzések a statisztikai adatokra alapoznak, az építőipar esetében idén jelentős, 5,6 százalékos növekedés várható, viszont az iparban 8,6 százalékos visszaesés, a szolgáltatási szektorban 3 százalékos csökkenés, míg a mezőgazdaságban 7,2 százalékos csökkenés várható; az agráriumban nem a járvány okozza a visszaesést, hanem az időjárási körülmények.
Az egyetemi oktató úgy véli,
hiszen a jövő évi költségvetésben az állami beruházásokat vissza kell vágni olyan körülmények között, hogy a pénzügyminiszter legutolsó hivatalos bejelentése szerint is 8,6 százalékos az államháztartás hiánya, ami az év végéig 10 százalékra is emelkedhet.
Fotó: Krónika
Bár a kormány az idei választások előtt nem beszél erről, a szakértő szerint jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása, vagy éppen a létszámcsökkentés. Márpedig ha az állami alkalmazottak bére csökken, vagy egy részük munkanélkülivé válik, a fogyasztásnak a hivatalos előrejelzésben feltüntetett 5,1 százalékos növekedése is túl optimista becslés, arról nem beszélve, hogy a fogyasztás jelentős mértékben hozzájárul a GDP-növekedéshez.
„Ez így nem logikus. A növekvő fogyasztás mindig inflációt generál” – szögezte le Králik Lóránd.
További szerkezeti problémát jelent a növekvő külkereskedelmi hiány, a makrogazdasági elemzők pedig az euró-lej árfolyam alakulását tekintve is pesszimistábbak, mint a hivatalos becslés. A szakértő meglátása szerint a hivatalos előrejelzés készítői nem számoltak azzal, hogy a társadalomnak, a gazdaságnak meg kell fizetnie a költségvetés-hiány árát.
„A deficitet vissza kell terelni a normális 3 százalék körüli sávba, a hiányt nem lehet a végtelenségig növelni, az nem mentség hogy más országokban – a lengyeleknél, olaszoknál, spanyoloknál – még nagyobb a hiány. Közben pedig a román parlament további juttatásokat, nyugdíj- és gyerekpénzemelést tervez, aminek a fedezetét meg kell teremteni. Az elmúlt években pedig nem számoltak a költségvetési bevétel növelésével, miközben a kiadásokat emelték” – részletezte az egyetemi oktató.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
szóljon hozzá!