Bizonytalan kilátások. A lej-euró árfolyama akár 4,9 fölé is kúszhat a következő évben
Fotó: Rostás Szabolcs
Számos szakértő, így a Krónikának nyilatkozó elemző szerint is túlságosan derűlátó a romániai gazdaság jövő évi növekedéséről szóló hivatalos előrejelzés. Králik Lóránd nagyváradi egyetemi oktató úgy véli: bár a kormány a választások előtt nem beszél erről, jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása vagy éppen a létszámcsökkentés.
2020. augusztus 20., 08:112020. augusztus 20., 08:11
2020. augusztus 20., 08:152020. augusztus 20., 08:15
Jövőre helyreáll a román gazdaság az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) prognózisa szerint, ám a lapunk által megszólaltatott gazdasági szakértő úgy véli, a becslés túl optimista, megkérdőjelezhető, hiszen az előrejelzés összeállítása során több szempontot nem vettek figyelembe.
A dokumentumban minden téren erőteljes növekedéssel számolnak: becsléseik szerint a fogyasztás az idei 0,8 százalékos csökkenés után jövőre 5,1 százalékkal nő, a beruházások idén 3,5 százalékkal esnek vissza, ám jövőre már 7,4 százalékkal növekednek.
A külkereskedelmi mérleg esetében a CNSP szerint is romlik a helyzet, a külkereskedelmi hiány idén 18,320 milliárd euróra növekszik, míg jövőre már eléri a 21,789 milliárd eurót. Ugyanakkor az infláció mérséklődésére számítanak, ez év végére 2,8 százalékot jeleznek előre, ami becsléseik szerint jövőre 2,5 százalékra mérséklődik.
A foglalkoztatottak száma idén 1,6 százalékkal csökken, míg jövőre 1,8 százalékkal nő, elérve az 5,162 milliót. A munkanélküliségi arány az év végére 3,9 százalékra növekszik, míg jövőre 3,6 százalékra csökken. A kormányzati előrejelzési bizottság szerint ugyanakkor a nettó átlagbér idén 3 157 lej lesz, jövőre pedig 3 373 lej.
A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a hivatalos előrejelzés túl optimista, a hazai vezető pénzintézetek makrogazdasági elemzői, sőt az Európai Bizottság (EB) nyári prognózisa is ennél sokkal borúlátóbb. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta,
Az EB másfél hónappal ezelőtt kiadott prognózisában ugyanis az szerepel, hogy Románia esetében az idei visszaesést jövőre nem tudja behozni a gazdasági növekedés, leghamarabb 2022-re tud „visszakapaszkodni” a gazdaság a válság előtti szintre. Az Európai Bizottság idénre 6 százalékos csökkenést prognosztizál Romániában, míg jövőre 4 százalék körüli növekedést lát előre, bár például az ING Bank elemzői 5,2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
Králik Lóránd rámutatott, az előrejelzések a statisztikai adatokra alapoznak, az építőipar esetében idén jelentős, 5,6 százalékos növekedés várható, viszont az iparban 8,6 százalékos visszaesés, a szolgáltatási szektorban 3 százalékos csökkenés, míg a mezőgazdaságban 7,2 százalékos csökkenés várható; az agráriumban nem a járvány okozza a visszaesést, hanem az időjárási körülmények.
Az egyetemi oktató úgy véli,
hiszen a jövő évi költségvetésben az állami beruházásokat vissza kell vágni olyan körülmények között, hogy a pénzügyminiszter legutolsó hivatalos bejelentése szerint is 8,6 százalékos az államháztartás hiánya, ami az év végéig 10 százalékra is emelkedhet.
Fotó: Krónika
Bár a kormány az idei választások előtt nem beszél erről, a szakértő szerint jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása, vagy éppen a létszámcsökkentés. Márpedig ha az állami alkalmazottak bére csökken, vagy egy részük munkanélkülivé válik, a fogyasztásnak a hivatalos előrejelzésben feltüntetett 5,1 százalékos növekedése is túl optimista becslés, arról nem beszélve, hogy a fogyasztás jelentős mértékben hozzájárul a GDP-növekedéshez.
„Ez így nem logikus. A növekvő fogyasztás mindig inflációt generál” – szögezte le Králik Lóránd.
További szerkezeti problémát jelent a növekvő külkereskedelmi hiány, a makrogazdasági elemzők pedig az euró-lej árfolyam alakulását tekintve is pesszimistábbak, mint a hivatalos becslés. A szakértő meglátása szerint a hivatalos előrejelzés készítői nem számoltak azzal, hogy a társadalomnak, a gazdaságnak meg kell fizetnie a költségvetés-hiány árát.
„A deficitet vissza kell terelni a normális 3 százalék körüli sávba, a hiányt nem lehet a végtelenségig növelni, az nem mentség hogy más országokban – a lengyeleknél, olaszoknál, spanyoloknál – még nagyobb a hiány. Közben pedig a román parlament további juttatásokat, nyugdíj- és gyerekpénzemelést tervez, aminek a fedezetét meg kell teremteni. Az elmúlt években pedig nem számoltak a költségvetési bevétel növelésével, miközben a kiadásokat emelték” – részletezte az egyetemi oktató.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
szóljon hozzá!