Szerződésmódosítás? A minisztérium szerint a részmunkaidős szerződések számának csökkenése azzal magyarázható, hogy ezeket teljes munkaidős szerződéssé alakítják át
Fotó: Pixabay.com
Nőtt a teljes munkaidős munkaszerződések száma a részmunkaidős szerződések minimálbér szintjén történő megadóztatásának bejelentését követően – vont mérleget a munkaügyi minisztérium. Közölték: augusztus 4-én 5 621 537 teljes munkaidős szerződést regisztráltak, 27 974-gyel többet, mint 2022. július 31-én.
2022. augusztus 05., 08:322022. augusztus 05., 08:32
„Miután bejelentették, hogy a részmunkaidős munkaszerződések a minimálbér szintjén adóznak majd, az új adótörvénykönyvben előírt kivételek szerint, az általános munkavállalói nyilvántartás (ReGES) a teljes munkaidős szerződések számának növekedését mutatja. Így míg július 31-én 5 593 563 teljes munkaidős munkaszerződés volt, addig augusztus 4-én 5 621 537” – idézte az Agerpres a munkaügyi tárca által nyilvánosságra hozott adatsorokat.
Arra is rámutatnak, hogy júliusban, a nyilvános bejelentés után is tapasztalható volt egy átállás a részmunkaidős szerződésekről a teljes munkaidős szerződésekre.
Hasonló intézkedést hozott a román kormány néhány évvel ezelőtt, és az akkori eredmények kedvezőnek bizonyultak, azaz az intézkedés 300 000 részmunkaidős munkaszerződés teljes munkaidős munkaszerződéssé alakítását eredményezte” – állítják a minisztérium képviselői.
Egy sor adóügyi módosítással indul augusztus.
A munkaügyi tárca adatai értelmében 2022. január 31-én 6 587 119 egyéni munkaszerződés volt, ebből 5 445 157 teljes munkaidős és 1 141 962 részmunkaidős; március 31-én 6 644 443 szerződést jegyeztek, 5 480 425 teljes munkaidős és 1 164 018 részmunkaidős szerződést. Május 31-én a 6 677 826 szerződésből 5 495 398 volt teljes munkaidős és 1 182 428 részmunkaidős, június 30-án a 6 640 947 szerződésből, 5 519 582 teljes munkaidős és 1 121 365 részmunkaidős. Július 31-én 6 623 733 szerződés volt bejegyezve, ebből 5 593 563 teljes munkaidős, 1 030 170 részmunkaidős volt, augusztus 1-jén pedig a 6 631 506 szerződésből 5 612 702 volt teljes és 1 018 804 részmunkaidős. Augusztus 4-ére a részmunkaidős szerződések száma 985 655-re csökkent, a teljes munkaidős szerződéseké 5 621 537-re nőtt; és összesen 6 607 192 munkaszerződés volt a nyilvántartásban.
A minisztérium képviselői tájékoztattak, hogy a munkavállalók bizonyos kategóriáit (például a köztisztviselőket, a katonai személyzetet, az igazságügyi személyzetet stb.) nem kell bejelenteni az említett nyilvántartásba, de az Országos Adóhatóságnál (ANAF) nyilvántartásba veszik őket.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!