2011. október 18., 09:002011. október 18., 09:00
Ha az euróövezetben erősen visszaesne a konjunktúra, az Kelet-Közép- és Kelet-Európa gazdaságait is érintené. Ezúttal azonban az euróövezethez képest lényegesen könnyebben vészelné át a térség a nehézségeket, mint a Lehman-csőd után – áll a tanulmányról kiadott sajtóközleményben. A régió most felkészültebb egy válság kezelésére, a visszaesés nem lenne olyan drámai, mint 2009-ben volt. Az elemzők három tényezőre vezetik vissza ezt a megállapításukat. Rámutatnak, hogy a régióban csökkent az államadósság mértéke, a szóban forgó országok előrelépést értek el az államháztartásuk szanálása terén, és csökkentették folyó fizetési mérlegük hiányát is.
A térségben az államadósságnak a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított mértéke átlagosan 50 százalék, szemben a nyugati országok 85 százalékos mutatójával. A régió egyik nemzetgazdasága sincs az államadósságot, a folyó fizetési mérleg hiányát és a bankszektor esetleges megsegítését tekintve hasonlóan súlyos helyzetben, mint az euróövezet perifériáján lévő országok – fejti ki az Erste.
Jelentősen javult a strukturális államháztartási hiány is a régió országaiban. A leglátványosabb javulást Románia érte el az elemzők szerint. Ott a 2007-es közel kilenc százalékról 2011-ben a GDP 3,3 százalékára csökken a strukturális deficit. A közlemény megállapítása szerint Magyarország is jelentős előrelépést tett, „még ha egyszeri vagy átmeneti intézkedések alapján is, amelyek gyakran hátrányos hatással voltak a gazdasági növekedésre”. Ezeket az intézkedéseket – írták – „valódi reformoknak és az állami kiadások csökkentésének” kell követnie. A folyó fizetési mérleg hiánya, ami a múltban a régió gazdaságainak legsebezhetőbb pontja volt, szintén csökkent, Romániában a GDP közel 14 százalékáról öt százalék alá, Magyarországon pedig hétszázalékos hiányról 2,8-os többletre módosult.
Rámutattak arra is, hogy a 2008-as évvel ellentétben jelenleg a térségben a GDP viszonylag kis hányadát teszik ki konjunktúrafüggő összetevők, így egy esetleges gazdasági visszaesés „nagyságrendje” korlátozott volna. A közlemény felidézte, hogy az Erste nemrégen a globális kilátások romlásával összhangban lefelé korrigálta a régióra vonatkozó növekedési előrejelzéseit. Hangsúlyozták azonban, hogy ennek ellenére gyorsabb (2,6 százalék) lesz a növekedés 2012-ben a régióban, mint az euróövezetben (0,9 százalék). Ez alól kivételt képez Magyarország az Erste elemzői szerint, mert ott „a magas fokú jogbizonytalanság komoly terhet jelent”. Magyarországon 0,9 százalékos növekedést vár az Erste 2012-ben. Magyarország és Románia mellett Lengyelországot, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát sorolták a vizsgált országcsoportba.
„Magas kockázatát látjuk annak, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő a következő hetekben le fogja minősíteni Magyarországot egy fokozattal” – írta a BofA Merrill Lynch Global Research vezető térségi elemzője. Tenconi az elemzésben azt jósolta, hogy egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service – amely szintén ebben a hónapban vizsgálja felül magyar adósosztályzatait – egyelőre megerősíti a Magyarországra érvényben tartott besorolását és annak negatív kilátását. A harmadik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings esetében a ház annak kockázatát látja, hogy ez a cég ronthatja a magyar osztályzatra jelenleg érvényes stabil kilátást. Raffaella Tenconi szerint a Bank of America-Merrill Lynch nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a Fitch a következő évben BB pluszra – vagyis a befektetésre ajánlott sáv alá – minősíti vissza magyar adósbesorolását, ha Magyarországnak „finanszírozási nehézségei” támadnak. A Fitch Ratings, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service egyaránt a befektetési ajánlású osztályzati sáv alsó szintjén, „BBB mínusz”, illetve a Moody’s osztályzati módszertanában ugyanennek megfelelő „Baa3” hosszú távú osztályzattal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. A magyar besorolásokra az S&P és a Moody’s leminősítés lehetőségére utaló negatív, a Fitch stabil kilátást tart érvényben. Ha bármelyik hitelminősítő rontaná a magyar államadósság osztályzatát, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív – piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – kategóriába. |
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.