Ki tudjuk fizetni? Egyre több a sérülékeny fogyasztó Romániában, emiatt háztartások százezrei számára készül támogatást nyújtani az állam
Fotó: Haáz Vince
Alacsony jövedelmű lakosok milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe Romániában az energiahordozók drasztikus drágulása miatt. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, megjósolhatatlan, hogy milyen szinten, illetve mikor fog megállapodni az áram és a földgáz árának növekedése, közép- és hosszú távon pedig a klímabarát beruházások jelentik a megoldást.
2021. augusztus 23., 08:572021. augusztus 23., 08:57
2021. szeptember 10., 12:062021. szeptember 10., 12:06
Kétféle intézkedéssel igyekszik a többlépcsős energiaár-drágulás folytán nehéz tél elé néző háztartások segítségére a bukaresti kormány. A kabinet törvényben készül meghatározni a sérülékeny fogyasztó fogalmát, ezen túlmenően az állam be kíván szállni az alacsony és közepes jövedelmű polgárok energiaszámláiba.
Mint arról beszámoltunk, a témában Florin Cîțu miniszterelnök válságtanácskozást hívott össze a múlt héten az energiaár-szabályozó hatóság, a Transelectrica állami energiavállalat, az OPCOM villamosenergia-tőzsde, valamint a Versenytanács képviselőinek részvételével, keresve a megoldást, hogy a vészesen emelkedő energiaárak közepette a lakosság átvészelje a közelgő telet.
– állapította meg a kormányfő, hozzátéve: választ akar kapni arra is, miért mutatkozik jelentős különbség az energiaárak terén az ország energiapiacának idén januártól bekövetkezett teljes liberalizálása óta.
Első lépésben a kormány azt tervezi, hogy a parlamenti vakáció után, szeptemberben elfogadtatja a törvényhozással a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló jogszabályt, ennek alapján pedig
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen abban maradtak, hogy ezen a héten ismét egyeztetnek, amikor már javaslatokkal is előrukkol a hatóság. „Elsősorban a rövid távú megoldást keressük, hogy az idei telet átvészelje a lakosság. Abban mindenki egyetért, hogy
Emellett kulcsfontosságú lesz a fekete-tengeri földgáz kitermelése, mert Románia csak így tudja csökkenteni az orosz gáztól való függőségét” – állapította meg a hatóság alelnöke.
Középkelet-Európa országaiban, köztük Romániában nagyon nehéz megoldást találni az energiadrágulás kompenzálására. A kormány első lépésben még a tél beállta előtt el akarja fogadtatni a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló törvényt, amelyet a Cîțu-kabinet még tavasszal jóváhagyott, a szenátus megszavazta azt, majd átkerült a képviselőházba, amely döntéshozó kamaraként jár el. Az eredeti javaslat az volt, hogy csak 2022 szeptemberétől alkalmazzák ezt a jogszabályt, ám a jelenlegi drasztikus áremelkedés mellett az már túl késő lenne.
– vélekedik az ANRE alelnöke.
Az alsóházban véglegesítendő változat alapján kell eldönteni, milyen kritériumok alapján fogják beazonosítani a sérülékeny fogyasztókat, hol szabják meg a határt, hogy ki kap majd támogatást. Ezen túlmenően energiaszámla-támogatás bevezetését is mérlegeli a kormány, és az intézkedés a sérülékeny fogyasztókon kívül nemcsak az alacsony, hanem a közepes jövedelmű polgárokat is érintené. Florin Cîțu miniszterelnök a román közszolgálati televíziónak (TVR) elmondta, a szubvenció erre a télre lenne érvényes, és megvan rá a szükséges fedezet a költségvetésben.
Gáz van, drasztikus a drágulás. Eltűntek az alacsony árak a hazai szolgáltatók kínálatából
Fotó: Rostás Szabolcs
Jelenleg senki nem látja előre, milyen szinten, illetve mikor fog megállapodni az energiaárak növekedése Romániában. Nagy-Bege Zoltán lapunknak elmondta,
Az ANRE honlapján működtetett ár-összehasonlítóban eltűntek az alacsony árak az ajánlatok közül: a villamos energia esetében még elvétve találni 300 lej/MWh alatti, 250–260 lejes kínálatot, viszont miközben a földgáz esetében tavaly még 50–60 lejért lehetett szerződni, most már a legalacsonyabb ár 160 lej megawattóránként.
Az energiaár-szabályozó hatóság illetékese szerint nem lehet megjósolni az energiapiaci történéseket, ezek alakulása többtényezős. Kérdéses például, az Európai Unió tesz-e valamit annak érdekében, hogy megállítsa a dráguláshullámot, oly módon alkalmazva klímapolitikáját, hogy rövid távon csökkentse az áremelkedés hatását.
„Az Európai Bizottság közzétette az úgynevezett Fit for 55 uniós klímacsomagot, amelynek célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, ennek eléréséhez pedig 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást. Mindez nagy terhet ró az egyik legnagyobb szennyezőnek számító energetikai iparra, rövid távon pedig mindezt leginkább Középkelet-Európa szenvedi meg, hiszen Románia, Csehország, Lengyelország, Magyarország még mindig a szén- és földgáztermelésre alapoz. Közben a nyugat-európai államok már több mint tíz éve elkezdték a felkészülést az átállásra, sokkal előrehaladottabb szakaszban vannak a megújulóenergia-termelés, valamint a régi, szennyező erőművek leállítása terén” – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán. Szerinte
Lapunk kérdésére az ANRE alelnöke elmondta, elméletileg van lehetőség arra, hogy ismét szabályozzák az energiaárakat Romániában, viszont szerinte a politikum nem vállalja fel, hogy ehhez kicsikarja az Európai Bizottság (EB) beleegyezését. Másrészt Brüsszel ezt nagy valószínűséggel amúgy sem hagyná jóvá, hiszen legutóbb is agresszívan fellépett Bukaresttel szemben, sürgetve az energiapiac teljes liberalizálását.
Nagy-Bege Zoltán úgy véli, megtörténhet, hogy az árszabályozás rövid távon megoldana egy problémát, de hosszú távon az újabb beavatkozás többet árthat, amiatt ezeket a következményeket mérlegelni kell.
és ha az ország elűzi a befektetőket, olyan problémát kreál, amit évek alatt is nehéz lesz orvosolni. Közép- és hosszú távon az jelent megoldást, ha olyan beruházások jönnek létre, melyek által tisztább energiát lehet termelni, mint a szénerőművekben, ellenkező esetben továbbra is kénytelenek leszünk megvásárolni a drága és egyre dráguló CO2-bizonylatokat, melyek ára megjelenik a számlákon, és végül a fogyasztó fizeti ki” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Romániában az év elején, az energiapiac liberalizálásakor beindult a drágulási spirál, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára. A trend azóta folytatódott: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az elektromos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult tavaly júniushoz képest, és nagyjából ugyanekkora arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint az energiahordozók meredek drágulása okozza a nagymértékű, a várakozásokat is meghaladó inflációt Romániában: júliusban évi 5 százalékos pénzhígulást mértek a júniusi 3,9-hez képest, év végére pedig a központi bank szerint 5,6 százalék körül alakul az infláció.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!