Véget vetnének az energiapazarlásnak: megszorítások nélkül spórolnának az erdélyi és partiumi települések

Nem csak a háztartási fogyasztókat és a cégek vezetőit foglalkoztatja mostanság, hogy az energiaárrobbanást követően miként csökkentsék a fogyasztásukat, ezáltal a várható számlák összegét, az önkormányzatok is stratégiával készülnek válaszolni a kialakult helyzetre. Az energiaár-korlátozás és -kompenzálás nélkül az önkormányzatok sem boldogulnának, így a konkrét döntések, intézkedések előtt megvárják, miként módosítja a parlament az erről szóló, 2022/119-es sürgősségi rendeletet, és a kedvezményezettek körébe bekerülnek-e az önkormányzati cégek, a tömegközlekedés, a hulladékgazdálkodás, a szabadidős és sportlétesítmények működtetői. Körvonalazódik egyébként, hogy ha spórolni kell, ez utóbbiak tevékenységét korlátozhatják.

Mint ismeretes, az Európai Unió felszólította a tagállamokat, hogy igyekezzenek beosztani a gázkészleteiket, az uniós törekvések 15 százalékos megtakarítást irányoznak elő.

Több német városban ezzel összhangban lekapcsolták a szökőkutakat, a műemlékek kivilágítását, az önkormányzati üzemeltetésű épületeket télen legtöbb húsz fokig melegítik ki.

Prágában is bejelentették már, hogy a korábbinál jóval korábban kapcsolják ki a díszkivilágítást a belvárosban. Romániában Buzău önkormányzata jelentette be nemrég, hogy leállította a szökőkutakat, a parkokban éjfél után lekapcsolják a világítást, a tanintézetekben tanítás után és hétvégére leállítják a kazánokat.

„A tanintézetekben semmiképp nem szeretnénk spórolni, a gyerekek nem fázhatnak az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben” – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette,

fel sem merül, hogy az esetleges magas fűtésszámlák miatt egyetlen tanintézetet is bezárjanak, és távoktatásra kényszerítsék a gyerekeket.

„Ha erre vonatkozóan lesz országos szabályozás, annak alávetjük magunkat, de az önkormányzat ilyen döntést semmilyen körülmények között nem kezdeményez” – mondta a polgármester. Arra is kitért, hogy a már felújított tanintézetekben sokkal alacsonyabb a fogyasztás, mint azokban, amelyek még felújítás előtt állnak, de ez az állam és az önkormányzat problémája, minden osztályteremben egyforma melegnek kell lennie akkor is, ha még nem cserélték le a nyílászárókat.

Antal Árpád elmondta, egyelőre nem tudják, hogy az energiaár-kompenzálás mire terjed ki, miként dönt a parlament. Ígéretet kaptak, hogy a tömegközlekedés, a víz- és csatornaszolgáltatás benne lesz a kedvezményezettek körében, ellenkező esetben jelentős mértékben kellene növelni ezeknek a szolgáltatásoknak az árát.

A sport- és szabadidőközpontok esetében nem lehet tudni, hogy lesz-e energiaár-sapka, annak függvényében döntenek ezek további működtetéséről, de ha valahol spórolni kell, valószínűleg ezen a területen vezetnek be takarékossági intézkedéseket.

A közvilágítást eközben nagymértékben felújították, energiatakarékos égőket használnak, így ezen a téren a fogyasztást már nagymértékben lecsökkentették. Az önkormányzatnak napelemparkja is van, egyelőre a jogszabályok értelmében az ott megtermelt energiát nem tudják felhasználni, de tervezik a rendszer bővítését, és ha a törvény lehetővé teszi, hogy fel is használják az energiát, az jelentős spórolást eredményez majd.

Cîmpeanu: nem kell lecsavarni a fűtést az iskolákban, és nem kell áttérni online oktatásra a téli hónapokban

Biztosítjuk az iskolák működését a téli szezonban – ígéri Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfői Facebook-posztjában.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere lapunknak kifejtette, a kormánynak be kell avatkoznia ezekbe a folyamatokba, energiaár-plafon nélkül ugyanis nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Felméréseik szerint a rögzített földgázárakkal a város ötven tanintézetében az október és március közötti fűtésszezonban 1,5 millió lejjel kell többet fizetni, mint a korábbi években,

a teljesen liberalizált ár 20 millió lejes többletköltséget eredményezne csak az oktatási intézményekben.

A szatmári megyeszékhelyen jelenleg zajlik a felmérés, hogy az előző évek fogyasztása alapján milyen költségekre számíthatnak, bár – amint a polgármester elmondta – ez csalóka lehet, hiszen a pandémia éveiben online zajlott az oktatás, a színház, a filharmónia sem működött. Első körben azt térképezik fel, hogy mennyi pluszköltségük lesz a szubvencionált árakkal. Ezzel párhuzamosan a nagy energiafogyasztóknál alternatív energiaforrásokat terveznek, területeket azonosítanak be, vásárolnak napelempark telepítésére. „Ezek időigényes projektek, az átállást nem lehet túlságosan siettetni, mert az a piac torzulását eredményezheti, például túlságosan megdrágulnak a napelemek” – mutatott rá Kereskényi Gábor.

Ugyanakkor az önkormányzatnál és az alárendelt intézményeknél sokkal szigorúbban ellenőrzik az energiafogyasztást, hogy elejét vegyék a pazarlásnak.

– szögezte le a polgármester. Hangsúlyozta, „épelméjű” stratégia kell a kormány részéről, az energiaár-plafont tartani kell, különben az önkormányzatok nem tudják kifizetni az elszabadult árakat.

A szenátus első házként elfogadta az energiaügyi rendelet kedvezeményezettjeinek körét bővítő jogszabályt

Elfogadta kedden a szenátus az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet, bővítve a kedvezményezettek körét. A jogszabályt 86 szenátor támogatta, 36-an tartózkodtak a szavazáskor.

Csíkszeredában is zajlik a számolgatás, a takarékossági stratégia előkészítése, mindenkivel egyeztetnek, miként lehet csökkenteni a fogyasztást, de addig nem tudnak döntést hozni, amíg a parlament nem fogadja el az energiaár-támogatási rendszert szabályozó törvényt. Korodi Attila polgármester lapunknak kifejtette, a közműrendszerek – a távfűtés, a hulladékgazdálkodás, a csatorna- és ivóvíz-szolgáltatás, a sport- és szabadidős létesítmények – nem kerülnek be a támogatottak keresztmetszetébe, emiatt jelentősen drágítani kell ezeket a közszolgáltatásokat. A székelyföldi megyeszékhely elöljárója elmondta,

a végleges jogszabályi környezetben tudnak dönteni arról, milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban spórolni.

A tanintézetek esetében fel sem merül, hogy ne ugyanúgy fűtsenek, mint eddig, viszont arra kértek mindenkit, hogy „értelmesen” szervezzék meg a tevékenységeket. Csíkszeredában földgázzal fűtött és távhőrendszeren levő tanintézetek is vannak, igyekeznek optimalizálni a fogyasztást, arra törekednek, hogy éjszaka szinten tartsák a hőmérsékletet, de ne fűtsenek feleslegesen. „Ez már a tavaly is így működött, hiszen már akkor érzékelhető volt az energiadrágulás” – nyilatkozta a Krónikának Korodi Attila.

Kolozsváron felkérték az önkormányzat és az alárendelt intézmények alkalmazottait, hogy a lehetőségek szerint takarékoskodjanak, bánjanak gazdaságosan a fogyasztókkal. Oláh Emese alpolgármester lapunknak kifejtette, ez azt jelenti, hogy

ne hagyják bekapcsolva a számítógépeket, a villannyal és a fűtéssel se pazaroljanak.

„Egyelőre nem alkalmaz megszorításokat az önkormányzat. Vizsgáljuk, hogy a tanintézetek esetében milyen stratégiát tudunk alkalmazni, hogy csökkentsük a fogyasztást” – mutatott rá Oláh Emese.

Nagyváradon is készül még a stratégia, így konkrét intézkedésekről egyelőre nem tudtak beszámolni a városháza illetékesei. Információink szerint viszont az már biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi díszkivilágítás kisebb területet ölel majd fel, várhatóan csak a belvárost borítják majd be ünnepi fények.

Energiatakarékosság Prágában is: jóval hamarabb lekapcsolják a műemlékek és egyéb ikonikus látnivalók díszkivilágítását

Az eddigi 23 óra helyett már 21.30 órakor lekapcsolják a prágai műemlékek és egyéb ikonikus épületek, látnivalók díszkivilágítását energiatakarékossági indokkal – jelentette be kedden a városüzemeltetésért felelős önkormányzati cég, a THMP.

A Louvre és a versailles-i kastély díszkivilágítását is korábban lekapcsolják energiaspórolásból

Nemcsak a párizsi Eiffel-torony, hanem a Louvre múzeumának és a versailles-i kastélynak a díszkivilágítását is a megszokottnál korábban lekapcsolják. A jelképes intézkedés a lakosságot is energiatakarékosságra ösztönzi.