A LED-es közvilágítással is sok pénzt megtakarítanak a települések
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi városokban is készülnek a stratégiák az energiamegtakarításra. A lapunk által megszólaltatott önkormányzati vezetők egybehangzóan kijelentették, hogy a tanintézetekben nem fognak spórolni, az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket ugyanúgy fűtik, mint eddig, a számlákat kifizetik. Megszorításokat tulajdonképpen sehol nem terveznek, de figyelnek arra, hogy ne legyen pazarlás, feleslegesen ne égjenek a lámpák, ne fűtsék olyan mértékben az irodákat, hogy aztán szellőztetni kelljen, mert elviselhetetlen a hőség.
2022. szeptember 29., 08:202022. szeptember 29., 08:20
2022. szeptember 29., 08:362022. szeptember 29., 08:36
Nem csak a háztartási fogyasztókat és a cégek vezetőit foglalkoztatja mostanság, hogy az energiaárrobbanást követően miként csökkentsék a fogyasztásukat, ezáltal a várható számlák összegét, az önkormányzatok is stratégiával készülnek válaszolni a kialakult helyzetre. Az energiaár-korlátozás és -kompenzálás nélkül az önkormányzatok sem boldogulnának, így a konkrét döntések, intézkedések előtt megvárják, miként módosítja a parlament az erről szóló, 2022/119-es sürgősségi rendeletet, és a kedvezményezettek körébe bekerülnek-e az önkormányzati cégek, a tömegközlekedés, a hulladékgazdálkodás, a szabadidős és sportlétesítmények működtetői. Körvonalazódik egyébként, hogy ha spórolni kell, ez utóbbiak tevékenységét korlátozhatják.
Mint ismeretes, az Európai Unió felszólította a tagállamokat, hogy igyekezzenek beosztani a gázkészleteiket, az uniós törekvések 15 százalékos megtakarítást irányoznak elő.
Prágában is bejelentették már, hogy a korábbinál jóval korábban kapcsolják ki a díszkivilágítást a belvárosban. Romániában Buzău önkormányzata jelentette be nemrég, hogy leállította a szökőkutakat, a parkokban éjfél után lekapcsolják a világítást, a tanintézetekben tanítás után és hétvégére leállítják a kazánokat.
„A tanintézetekben semmiképp nem szeretnénk spórolni, a gyerekek nem fázhatnak az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben” – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette,
„Ha erre vonatkozóan lesz országos szabályozás, annak alávetjük magunkat, de az önkormányzat ilyen döntést semmilyen körülmények között nem kezdeményez” – mondta a polgármester. Arra is kitért, hogy a már felújított tanintézetekben sokkal alacsonyabb a fogyasztás, mint azokban, amelyek még felújítás előtt állnak, de ez az állam és az önkormányzat problémája, minden osztályteremben egyforma melegnek kell lennie akkor is, ha még nem cserélték le a nyílászárókat.
Antal Árpád elmondta, egyelőre nem tudják, hogy az energiaár-kompenzálás mire terjed ki, miként dönt a parlament. Ígéretet kaptak, hogy a tömegközlekedés, a víz- és csatornaszolgáltatás benne lesz a kedvezményezettek körében, ellenkező esetben jelentős mértékben kellene növelni ezeknek a szolgáltatásoknak az árát.
A közvilágítást eközben nagymértékben felújították, energiatakarékos égőket használnak, így ezen a téren a fogyasztást már nagymértékben lecsökkentették. Az önkormányzatnak napelemparkja is van, egyelőre a jogszabályok értelmében az ott megtermelt energiát nem tudják felhasználni, de tervezik a rendszer bővítését, és ha a törvény lehetővé teszi, hogy fel is használják az energiát, az jelentős spórolást eredményez majd.
Biztosítjuk az iskolák működését a téli szezonban – ígéri Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfői Facebook-posztjában.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere lapunknak kifejtette, a kormánynak be kell avatkoznia ezekbe a folyamatokba, energiaár-plafon nélkül ugyanis nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Felméréseik szerint a rögzített földgázárakkal a város ötven tanintézetében az október és március közötti fűtésszezonban 1,5 millió lejjel kell többet fizetni, mint a korábbi években,
A szatmári megyeszékhelyen jelenleg zajlik a felmérés, hogy az előző évek fogyasztása alapján milyen költségekre számíthatnak, bár – amint a polgármester elmondta – ez csalóka lehet, hiszen a pandémia éveiben online zajlott az oktatás, a színház, a filharmónia sem működött. Első körben azt térképezik fel, hogy mennyi pluszköltségük lesz a szubvencionált árakkal. Ezzel párhuzamosan a nagy energiafogyasztóknál alternatív energiaforrásokat terveznek, területeket azonosítanak be, vásárolnak napelempark telepítésére. „Ezek időigényes projektek, az átállást nem lehet túlságosan siettetni, mert az a piac torzulását eredményezheti, például túlságosan megdrágulnak a napelemek” – mutatott rá Kereskényi Gábor.
Ugyanakkor az önkormányzatnál és az alárendelt intézményeknél sokkal szigorúbban ellenőrzik az energiafogyasztást, hogy elejét vegyék a pazarlásnak.
– szögezte le a polgármester. Hangsúlyozta, „épelméjű” stratégia kell a kormány részéről, az energiaár-plafont tartani kell, különben az önkormányzatok nem tudják kifizetni az elszabadult árakat.
Elfogadta kedden a szenátus az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet, bővítve a kedvezményezettek körét. A jogszabályt 86 szenátor támogatta, 36-an tartózkodtak a szavazáskor.
Csíkszeredában is zajlik a számolgatás, a takarékossági stratégia előkészítése, mindenkivel egyeztetnek, miként lehet csökkenteni a fogyasztást, de addig nem tudnak döntést hozni, amíg a parlament nem fogadja el az energiaár-támogatási rendszert szabályozó törvényt. Korodi Attila polgármester lapunknak kifejtette, a közműrendszerek – a távfűtés, a hulladékgazdálkodás, a csatorna- és ivóvíz-szolgáltatás, a sport- és szabadidős létesítmények – nem kerülnek be a támogatottak keresztmetszetébe, emiatt jelentősen drágítani kell ezeket a közszolgáltatásokat. A székelyföldi megyeszékhely elöljárója elmondta,
A gyerekek nem fázhatnak. Az önkormányzatok nem szeretnék letekerni a fűtést az iskolákban, óvodákban
Fotó: Haáz Vince
A tanintézetek esetében fel sem merül, hogy ne ugyanúgy fűtsenek, mint eddig, viszont arra kértek mindenkit, hogy „értelmesen” szervezzék meg a tevékenységeket. Csíkszeredában földgázzal fűtött és távhőrendszeren levő tanintézetek is vannak, igyekeznek optimalizálni a fogyasztást, arra törekednek, hogy éjszaka szinten tartsák a hőmérsékletet, de ne fűtsenek feleslegesen. „Ez már a tavaly is így működött, hiszen már akkor érzékelhető volt az energiadrágulás” – nyilatkozta a Krónikának Korodi Attila.
Kolozsváron felkérték az önkormányzat és az alárendelt intézmények alkalmazottait, hogy a lehetőségek szerint takarékoskodjanak, bánjanak gazdaságosan a fogyasztókkal. Oláh Emese alpolgármester lapunknak kifejtette, ez azt jelenti, hogy
„Egyelőre nem alkalmaz megszorításokat az önkormányzat. Vizsgáljuk, hogy a tanintézetek esetében milyen stratégiát tudunk alkalmazni, hogy csökkentsük a fogyasztást” – mutatott rá Oláh Emese.
Nagyváradon is készül még a stratégia, így konkrét intézkedésekről egyelőre nem tudtak beszámolni a városháza illetékesei. Információink szerint viszont az már biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi díszkivilágítás kisebb területet ölel majd fel, várhatóan csak a belvárost borítják majd be ünnepi fények.
Az eddigi 23 óra helyett már 21.30 órakor lekapcsolják a prágai műemlékek és egyéb ikonikus épületek, látnivalók díszkivilágítását energiatakarékossági indokkal – jelentette be kedden a városüzemeltetésért felelős önkormányzati cég, a THMP.
Nemcsak a párizsi Eiffel-torony, hanem a Louvre múzeumának és a versailles-i kastélynak a díszkivilágítását is a megszokottnál korábban lekapcsolják. A jelképes intézkedés a lakosságot is energiatakarékosságra ösztönzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!