A legnagyobb fizetéseket változatlanul az IT-szektorban folyósítják, ahol a nettó átlagbér majdnem 7000 lej, a legkevesebbet, átlagosan 1657 lejt pedig immár hagyományosan a vendéglátásban dolgozók vitték haza.

A mesterségesen megnövelt átlagbér azonban a gazdasági szakértők szerint nem jelenti, hogy több mindent tudunk vásárolni. Bakos Levente közgazdász lapcsaládunk megkeresésére elmagyarázta, a statisztikai adatok is jól mutatják, hogy a román kormánynak kétségtelenül vesszőparipája, miszerint a bérek számszerűen növekedjenek, mert ezt nagyon jól lehet majd kommunikálni.

Az ország más gazdasági mutatói ugyanis közben jelentősen romlottak, vagy romlófélben vannak: ezt mutatja a lej-euró árfolyam helyzete, illetve az inflációs mutatók is. Ha ezeket a kormány nem tudja kordában tartani, akkor hiába viszünk több pénzt haza” – magyarázza Bakos Levente.
A szakértő hozzátette, a számokat egyebek mellett a minimálbér-emelés, az ágazati minimálbér-emelés, illetve a különböző csökkentett adóvonzatok magyarázzák.

„Mesterségesen generált dolog, hogy más rendszer szerint számoljuk a minimálbért: nem azért keresünk többet, mert többet vagy jobban dolgozunk, hanem azért, mert jól mutat a politikai kommunikációban” – fogalmaz a szakember, aki nagyon veszélyesnek tartja ezt a populista gazdaságpolitikát. Akárcsak azt a kiszámíthatatlanságot, ami még jellemző a kormányra, hogy visszamenőleg próbál változtatni, vagy hogy december végén hoz fontos döntéseket a minimálbérre és adópolitikára vonatkozóan.

A vendéglátásban másként
számolnak

A közgazdász úgy látja, hogy

„Ez a béremelkedési spirál valamilyen módon segítheti az Unióhoz való felzárkózást, és ha a bérek kiegyenlítődnek, vagy kevésbé maradnak el az uniós átlagtól, akkor kevesebben mennek külföldre dolgozni, marad itthon a munkaerő” – fejtette ki.

Az átlagfizetés nyertesének számító informatikai szektorról Bakos Levente elmondta, egyértelmű, hogy ez az ágazat fejlődőben van, ugyanakkor különböző ösztönző szabályozások is vonatkoznak az IT-szektor dolgozóira. „Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az informatikai részlegen nehéz feketén dolgozni, szemben a vendéglátással, ami ugye a fizetési lista végén áll: a pincért eleve úgy veszik fel, hogy mindenki tudja, borravalót fog kapni, s akkor valamilyen módon megbecsülik a várható borravaló mértékét, ami egy adómentes, nehezen ellenőrizhető jövedelem, így a hivatalos statisztikákban automatikusan alacsonyabb bérek jelennek meg. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy ma már elég nehéz jó pincért találni, ezért ebben a szakmában is igen jól keresnek a csúcson dolgozók.

Igaz, Romániában lassan nem tudunk olyan területet mondani, ahol az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaerő ne lenne hiánycikk” – summázott Bakos Levente.

Minden drágul, de legnagyobb
mértékben az élelmiszerek

Azt, hogy a béremelkedés nem minden, bizonyítják a friss inflációs adatok is. Mint arról korábban írtunk, 3,32 százalékos volt januárban az éves inflációs ráta Romániában, a tavalyi év utolsó hónapjához képest pedig 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Mélyen a zsebünkbe vág ugyanakkor, hogy

a nem élelmiszer jellegű termékek ára 3,29 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 2,7 százalékkal nőtt. 2018 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek 1,3 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 0,6 százalékkal, a szolgáltatások pedig 0,57 százalékkal drágultak.

A tavalyi év végéhez mérten a legnagyobb mértékben, 10 százalékkal a burgonya ára nőtt, majd 7,4 százalékkal a zöldségek és zöldségkonzervek következtek. 1 és 1,7 százalék közötti mértékben drágult a tojás, a könyvek, a távhő, a csatornázási szolgáltatások, a vezetékes víz, valamint a köztisztasági szolgáltatások ára. Az pedig sovány vigasz, hogy a repülőjegy, a méz és a szemes bab közben enyhén olcsóbb lett.

Tavalyhoz mérten tehát majdnem megkétszereződött a burgonya és a zöldség felvásárlási ára – tény, hogy a termelők szerint ilyesmi tíz évenként fordul elő. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, a drágulás hátterében az áll, hogy európai uniós szinten a tavalyi termés sokkal kisebb volt, mint az előző években, ezért megnőtt a kereslet, ez pedig felpumpálta az árakat.

Tavaly ugyanis Nyugat-Európában szárazság volt, ami éppen a nagy burgonya- és zöldségtermesztő országokat érintette – Franciaországot, Németországot, Hollandiát sújtotta az aszály. Ez azt a szokatlan helyzetet eredményezte, hogy idén már innen áramlott a krumpli a nyugat-európai országokba. A megnövekedett kereslet hangsúlyos árnövekedést eredményezett – szögezte le az igazgató.

„Felpumpálták” a burgonya árát

Eközben a székelyföldi gazdák ugyan nem jutottak ki a külföldi piacokra, de mivel nem özönlött be az olcsó importburgonya és -zöldség, ez a hazai piacot is befolyásolta, és árnövekedéshez vezetett. Könczei Csaba úgy véli az átlag egylejes, de gyakran ennél is nagyobb, 1,20 lejes felvásárlási ár felpumpált, a reális kilogrammonként 80-90 bani lenne, ami a gazdáknak és a piacnak is megfelel. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években a termelők folyamatosan azért panaszkodtak, mert alacsony volt az ár, akkor valóban mindössze 50 baniért vették meg a krumpli kilogrammját. Ez azt jelentette, hogy elenyésző volt a nyereség, vagy csak önköltségi áron jött ki a burgonya, a gazdáknak pedig gyakran csak a területalapú támogatás jelentette a profitot. Az idei magas ár tulajdonképpen kompenzálja az elmúlt évek veszteségeit, és valószínű, hogy a következő években ez már nem fog megismétlődni, újra visszaesnek az árak.

Könczei Csaba elmondta, a gazdák tapasztalata az, hogy tízévenként ismétlődik meg, hogy feláron tudják értékesíteni a burgonyát. Kifejtette, az is szokatlan, hogy azok is jól jártak, akik már tavaly ősszel a mezőről eladták a termést, mert akkor is adtak egy lejt kilogrammjáért. Esős ősz volt, a nedves földből nem tudták egyenletesen kiszedni a krumplit, így már akkor is nagy volt a kereslet.

Különben ezen a téren is fejlődik a székelyföldi mezőgazdaság, 2007-hez képest megháromszorozták a raktározókapacitást, de még így is van ahová fejlődni, hiszen még így is csak a teljes krumpli- és zöldségtermés mindössze egynegyedét tudják megfelelő körülmények között elraktározni.

 Új stratégia kellene

Könczei Csaba szerint fontos lenne, hogy minden évben kiegyensúlyozott, valós áron tudjanak értékesíteni, erre pedig csak úgy lenne lehetőség, ha összefogva jó minőségű étkezési burgonyát termesztenének, amit válogatva, mosva, csomagolva jövedelmező áron lehet eladni.
Románia különben az Európai Unió harmadik legnagyobb krumplitermesztője, a burgonyával beültetett területek nagysága tekintetében pedig világszinten a kilencedik. Az országban többlettermés van burgonyából, de mivel nem elég szervezett az ágazat, nem képes megfelelően értékesíteni, vélik a szakemberek. Kovászna megye 83 000 hektár szántóterületéből évente 10 000–12 000 hektáron termesztenek pityókát, 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete, viszont a közepes és nagygazdák technológiai fejlesztéseinek, a szakszerű gazdálkodásnak, az uniós támogatásoknak és pályázatoknak köszönhetően növekszik az átlagtermés.