A magánszektorban is van lehetőség üdülési csekkek biztosítására
Fotó: Jakab Mónika
A versenyszférában kevés munkáltató biztosít üdülési csekket alkalmazottainak, holott két lehetősége is lenne erre. A Krónikának nyilatkozó adószakértő mindenkit arra biztat, hogy pótoljon bele a beosztottak nyaralásába.
2022. május 07., 14:042022. május 07., 14:04
2022. május 07., 14:082022. május 07., 14:08
Ha üdülési csekkekről beszélünk, akkor jellemzően a közszférában dolgozókra gondolunk, a közalkalmazottak kapnak ugyanis úgynevezett vakációs utalványt Romániában. Bár a magánszektornak is van lehetősége, hogy jelenleg 1400 lej értékű üdülési csekkekkel pótoljon bele alkalmazottai nyaralásába, igen kevesen élnek ezzel.
hiszen ezek a juttatások bizonyos határig a profitadó alapjának a megállapításánál levonható költségnek számítanak, ugyanakkor olyan fizetéskiegészítést nyújthatnak az alkalmazottaknak, ami adómentes, vagy kevesebb mint egyharmados adót kell utána befizetni.
Mint ismeretes, a közalkalmazottak a 2009/8-as rendelet alapján rendszeresen kapnak üdülési csekket, a magánszférában is megvan ez a lehetőség, de ezzel ritkán élnek a munkaadók, holott ma már nem csak nettó fizetés, hanem a fizetéscsomag az, amivel meg lehet tartani a cégnél egy értékes munkatársat.
A fizetéscsomag összeállítására több lehetősége van a munkaadónak, biztosíthat az alkalmazottnak laptopot, szolgálati gépkocsit, kulturális utalványokat is, de mindezek mellett a nyaralás finanszírozására is két változat közül választhat – mutatott rá az adótanácsadó. „Ezek az eszközök sokat nyomnak a latban, hogy egy alkalmazottat, aki fontos szerepet játszik a cég életében, lojalitásra ösztönözzenek.
adhat üdülési csekket és szociális költségként leírhatja, adómentesen támogathatja a kirándulás költségeinek egy részét” – magyarázta Debreczeni László.
A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy érdekes módon az adópolitika nincs összhangban az üdülési jegyek odaítélésének stratégiájával, vagyis azzal, hogy a belföldi turizmust népszerűsítik és erősítik, mert míg az üdülési jegyek csak belföldön értékesíthetők, ezekre rászámolják a 10 százalékos jövedelmi adót, közben a szociális költségként leírható támogatás a külföldi utazásokra is érvényes, és kedvezőbb, mert teljesen adómentes.
Az adótanácsadó szerint a cégvezető eldöntheti, hogy melyik változatot alkalmazza, ám mindenképpen érdemes élni valamelyik lehetőséggel.
A magánszférában hat minimálbér összegével megegyező üdülési jegy adható, vagyis legtöbb 15 300 lej értékben. Az adótörvénykönyv szerint ez után be kell fizetni a 10 százalékos adót, ez a közszférában is így történik, viszont a különböző illetékek befizetése alól mentesül.
Ugyanakkor az adótörvénykönyv azt is szabályozza, hogy alkalmazottanként 15 300 lejes határig ez a juttatás a profitadó alap megállapításánál levonható költségnek számít. Ezzel az eszközzel a vállalkozók hozzájárulhatnak a belföldi turizmus fellendítéséhez – irányította rá a figyelmet Debreczeni László.
A munkáltatók által választható másik lehetőség, hogy szociális költségként leírják az alkalmazott és családtagjainak nyaralási és utazási költségének egy részét, vagyis ebben az esetben nem üdülési utalványt kap, hanem a munkaadója megtéríti a nyaralás költségeinek egy részét.
Ez a támogatás teljesen adómentes, fizetésadó sem terheli, sőt a kedvezményezett külföldre is elutazhat. A cégnek ez a kiadás a fizetésalap legtöbb 5 százalékáig szociális, azaz levonható költségnek számít. „Az alkalmazottanként 6100 lej egy közepes cégnél simán belefér az éves fizetésalap 5 százalékába” – húzta alá Debreczeni László.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!