Koronahatás. Ma már egyre többen vásárolnak online
Fotó: Pixabay
A romániai lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a pénzintézetekkel, tehát még folyószámlája sincs, így nem csoda, hogy még a 10 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik részletfizetésre, hitelből vásárolnak maguknak mosógépet vagy személygépkocsit.
2020. szeptember 16., 19:182020. szeptember 16., 19:18
A romániai háztartások alig 8,1 százaléka vesz fel hitelt elektronikai cikkek vagy éppen személygépkocsi részletre történő vásárlására – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kutatásából. A Románia lakosságának életkörülményei 2019-ben címet viselő kutatás szerint a hitelek mintegy 37,8 százalékát a lakások felújítására, tatarozására vették fel.
A kutatás szerint a városi háztartásokra jellemzőbb, hogy kölcsönhöz fordulnak, mint a vidékiek körében: az arány 10,1 százalék az 5,9 százalékhoz. A férfiak által vezetett háztartások esetében ugyanakkor nagyobb ez az arány (9,7 százalék), mint a nők által vezetett háztartások esetében (4,7 százalék). Az alkalmazásban állók által vezetett háztartások esetében a hitel felvételének célja 59,3 százalékban bizonyos javak részletben való megvásárlása volt, a nyugdíjas személyek által vezetett háztartások esetében ez az arány 39,5 százalék.
„Nem az a gond, hogy a romániai háztartások 8,1 százaléka használja a bankhitelt mint pénzügyi eszközt, hanem az, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a bankokkal” – értékelt megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint rámutatott,
ez a helyzet elsősorban a 2008-as pénzügyi válság előnyei és hátrányai miatt alakult ki; 2008-ig egy dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi, hiszen a 2000-es évek elején még csak a lakosság egyharmada használt valamilyen banki szolgáltatást, akkor a fizetéseket sem utalták még bankkártyára. Aztán megfordult az arány, és eljutottunk oda, hogy 60 százaléknak már van kapcsolata a pénzintézetekkel, és 40 százalék viszont a legegyszerűbb banki terméket, a folyószámlát sem veszi igénybe.
Ez egy hatalmas elmaradás, hiszen Csehországtól nyugatabbra már a fizetések, nyugdíjak több mint 90 százaléka kártyára, folyószámlára fut be. Ugyanakkor azok közül is, akik használják a banki termékeket, nagyon sokan csak havonta egyszer teszik ezt meg. Sokan megkapják a fizetést, a nyugdíjt bankkártyára, majd a teljes összeget kiveszik, s a további pénzügyeiket készpénzzel intézik.
A hitelfelvételre vonatkozóan a 2008-as válság szintén vízválasztónak bizonyult – húzta alá Bordás Attila. A gazdasági válság előtt megugrott az eladósodottság, mindenki a pozitív hangulatra alapozott, abban bíztak, hogy jól megy a gazdaság, és ez a következő években is folytatódni fog.
„A pénzintézetek talán még most is adnának ilyen módon kölcsönt, de már nincs rá igény, a fogyasztók jobban felmérik a kockázatait” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy jelentős mértékben visszaestek a luxuscikkekre felvett fogyasztói hitelek. Ha valaki nagyobb televíziót, korszerűbb telefont szeretne vásárolni, azt már nem hitelből fedezi, hanem a megtakarításaiból. Jelenleg már a többség csak akkor vesz fel fogyasztói hitelt, ha az átlag életszínvonal biztosítására elengedhetetlen terméket kell vásárolnia – gépkocsit, mosógépet –, amit az átlagjövedelemből nem lehet megfinanszírozni, vagy a megtakarításokból nem tudják megoldani.
– mutatott rá Bordás Attila. Vannak még a fiatal családok, akik bíznak abban, hogy a bevételeik a következő években is jól alakulnak, és megtakarításból, hanem hitelből rendezik be a lakást, vásárolnak gépkocsit.
Ugyanakkor jelenleg teljesen megfordult a 2008 előtti tendencia, ma már több megtakarítás van, mint amennyi hitel van kihelyezve, miközben 2008 előtt a romániai megtakarítások a hitelállomány mintegy 40-50 százalékát fedezték.
Bordás Attila különben úgy látja, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi nevelésre, azt már általános iskolában el kellene kezdeni. Az idősebbek, akik a 2000-es évek előtt nem használtak semmilyen banki terméket, már nehezebb megszólítani, ám a fiatalok többsége már online bankol.
sorolta a pénzügyi szakértő. Rámutatott, mindez azért is nehézkesebb, mert a romániai háztartásokban a jövedelem jelentős részét, mintegy 70-80 százalékát a mindennapi kiadásokra – számlák fizetésére, élelmiszer vásárlására – fordítják, nagyon kevés marad megtakarításra, hitelrészlet-törlesztésre.
Bordás Attila abban bízik, hogy a járvány hatása pozitívan csapódik le ezen a téren is, mint ahogy a digitális eszközök használata elterjedt, a pénzügyi eszközök használata terén is javulás mutatkozik. Hiszen a kényszerhelyzetben egyre többen kezdtek el online vásárolni, ódzkodnak a készpénz-használattól, így valószínű egyre többen nyitnak majd folyószámlát, kérnek bankkártyát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!