Nem népszerű a hitel Romániában

Koronahatás. Ma már egyre többen vásárolnak online •  Fotó: Pixabay

Koronahatás. Ma már egyre többen vásárolnak online

Fotó: Pixabay

A romániai lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a pénzintézetekkel, tehát még folyószámlája sincs, így nem csoda, hogy még a 10 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik részletfizetésre, hitelből vásárolnak maguknak mosógépet vagy személygépkocsit.

Bíró Blanka

2020. szeptember 16., 19:182020. szeptember 16., 19:18

A romániai háztartások alig 8,1 százaléka vesz fel hitelt elektronikai cikkek vagy éppen személygépkocsi részletre történő vásárlására – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kutatásából. A Románia lakosságának életkörülményei 2019-ben címet viselő kutatás szerint a hitelek mintegy 37,8 százalékát a lakások felújítására, tatarozására vették fel.

A kutatás szerint a városi háztartásokra jellemzőbb, hogy kölcsönhöz fordulnak, mint a vidékiek körében: az arány 10,1 százalék az 5,9 százalékhoz. A férfiak által vezetett háztartások esetében ugyanakkor nagyobb ez az arány (9,7 százalék), mint a nők által vezetett háztartások esetében (4,7 százalék). Az alkalmazásban állók által vezetett háztartások esetében a hitel felvételének célja 59,3 százalékban bizonyos javak részletben való megvásárlása volt, a nyugdíjas személyek által vezetett háztartások esetében ez az arány 39,5 százalék.

Nincs is kapcsolat

„Nem az a gond, hogy a romániai háztartások 8,1 százaléka használja a bankhitelt mint pénzügyi eszközt, hanem az, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a bankokkal” – értékelt megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint rámutatott,

Románia a kevésbé fejlett és a fejlett gazdaságú országok között rekedt ebből a szempontból,

ez a helyzet elsősorban a 2008-as pénzügyi válság előnyei és hátrányai miatt alakult ki; 2008-ig egy dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi, hiszen a 2000-es évek elején még csak a lakosság egyharmada használt valamilyen banki szolgáltatást, akkor a fizetéseket sem utalták még bankkártyára. Aztán megfordult az arány, és eljutottunk oda, hogy 60 százaléknak már van kapcsolata a pénzintézetekkel, és 40 százalék viszont a legegyszerűbb banki terméket, a folyószámlát sem veszi igénybe.

Tavalyi statisztika szerint a nyugdíjak egyharmadát még mindig készpénzben kézbesítette a postás.

Ez egy hatalmas elmaradás, hiszen Csehországtól nyugatabbra már a fizetések, nyugdíjak több mint 90 százaléka kártyára, folyószámlára fut be. Ugyanakkor azok közül is, akik használják a banki termékeket, nagyon sokan csak havonta egyszer teszik ezt meg. Sokan megkapják a fizetést, a nyugdíjt bankkártyára, majd a teljes összeget kiveszik, s a további pénzügyeiket készpénzzel intézik.

Hidegzuhany volt a 2008-as válság

A hitelfelvételre vonatkozóan a 2008-as válság szintén vízválasztónak bizonyult – húzta alá Bordás Attila. A gazdasági válság előtt megugrott az eladósodottság, mindenki a pozitív hangulatra alapozott, abban bíztak, hogy jól megy a gazdaság, és ez a következő években is folytatódni fog.

A recesszió hidegzuhanyként érte elsősorban a valutahiteleseket, akik felocsúdtak, hogy a család jövedelmének jelentős részét „elrabolták” a bankok a hiteltörlesztés fejében. Azután már sokkal megfontoltabban döntöttek. Ennek egyik pozitív hozadéka volt, hogy a személyi igazolványra adott hitel szinte teljesen megszűnt.

„A pénzintézetek talán még most is adnának ilyen módon kölcsönt, de már nincs rá igény, a fogyasztók jobban felmérik a kockázatait” – magyarázta a szakértő.

Hozzátette: a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy jelentős mértékben visszaestek a luxuscikkekre felvett fogyasztói hitelek. Ha valaki nagyobb televíziót, korszerűbb telefont szeretne vásárolni, azt már nem hitelből fedezi, hanem a megtakarításaiból. Jelenleg már a többség csak akkor vesz fel fogyasztói hitelt, ha az átlag életszínvonal biztosítására elengedhetetlen terméket kell vásárolnia – gépkocsit, mosógépet –, amit az átlagjövedelemből nem lehet megfinanszírozni, vagy a megtakarításokból nem tudják megoldani.

Idézet
A fejlett országokban is így működik, hogy a váratlan, előre nem látható egyszeri kiadásokra vesznek fel fogyasztói hitelt, például ha elromlik a mosógép vagy a gépkocsi, és gyorsan pótolni vagy javítani kell”

– mutatott rá Bordás Attila. Vannak még a fiatal családok, akik bíznak abban, hogy a bevételeik a következő években is jól alakulnak, és megtakarításból, hanem hitelből rendezik be a lakást, vásárolnak gépkocsit.

Ugyanakkor jelenleg teljesen megfordult a 2008 előtti tendencia, ma már több megtakarítás van, mint amennyi hitel van kihelyezve, miközben 2008 előtt a romániai megtakarítások a hitelállomány mintegy 40-50 százalékát fedezték.

Pénzügyi nevelésre van szükség

Bordás Attila különben úgy látja, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi nevelésre, azt már általános iskolában el kellene kezdeni. Az idősebbek, akik a 2000-es évek előtt nem használtak semmilyen banki terméket, már nehezebb megszólítani, ám a fiatalok többsége már online bankol.

Ugyanakkor azt is tanítani kellene, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, fektessenek be, miként fedezzenek egy nagyobb kiadást, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel egy hitelt,

sorolta a pénzügyi szakértő. Rámutatott, mindez azért is nehézkesebb, mert a romániai háztartásokban a jövedelem jelentős részét, mintegy 70-80 százalékát a mindennapi kiadásokra – számlák fizetésére, élelmiszer vásárlására – fordítják, nagyon kevés marad megtakarításra, hitelrészlet-törlesztésre.

Bordás Attila abban bízik, hogy a járvány hatása pozitívan csapódik le ezen a téren is, mint ahogy a digitális eszközök használata elterjedt, a pénzügyi eszközök használata terén is javulás mutatkozik. Hiszen a kényszerhelyzetben egyre többen kezdtek el online vásárolni, ódzkodnak a készpénz-használattól, így valószínű egyre többen nyitnak majd folyószámlát, kérnek bankkártyát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Tovább nőttek a lakásárak Romániában

Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.

Tovább nőttek a lakásárak Romániában
Tovább nőttek a lakásárak Romániában
2025. július 04., péntek

Tovább nőttek a lakásárak Romániában

2025. július 04., péntek

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban

Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

2025. július 04., péntek

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására

Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit