Koronahatás. Ma már egyre többen vásárolnak online
Fotó: Pixabay
A romániai lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a pénzintézetekkel, tehát még folyószámlája sincs, így nem csoda, hogy még a 10 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik részletfizetésre, hitelből vásárolnak maguknak mosógépet vagy személygépkocsit.
2020. szeptember 16., 19:182020. szeptember 16., 19:18
A romániai háztartások alig 8,1 százaléka vesz fel hitelt elektronikai cikkek vagy éppen személygépkocsi részletre történő vásárlására – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kutatásából. A Románia lakosságának életkörülményei 2019-ben címet viselő kutatás szerint a hitelek mintegy 37,8 százalékát a lakások felújítására, tatarozására vették fel.
A kutatás szerint a városi háztartásokra jellemzőbb, hogy kölcsönhöz fordulnak, mint a vidékiek körében: az arány 10,1 százalék az 5,9 százalékhoz. A férfiak által vezetett háztartások esetében ugyanakkor nagyobb ez az arány (9,7 százalék), mint a nők által vezetett háztartások esetében (4,7 százalék). Az alkalmazásban állók által vezetett háztartások esetében a hitel felvételének célja 59,3 százalékban bizonyos javak részletben való megvásárlása volt, a nyugdíjas személyek által vezetett háztartások esetében ez az arány 39,5 százalék.
„Nem az a gond, hogy a romániai háztartások 8,1 százaléka használja a bankhitelt mint pénzügyi eszközt, hanem az, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a bankokkal” – értékelt megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint rámutatott,
ez a helyzet elsősorban a 2008-as pénzügyi válság előnyei és hátrányai miatt alakult ki; 2008-ig egy dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi, hiszen a 2000-es évek elején még csak a lakosság egyharmada használt valamilyen banki szolgáltatást, akkor a fizetéseket sem utalták még bankkártyára. Aztán megfordult az arány, és eljutottunk oda, hogy 60 százaléknak már van kapcsolata a pénzintézetekkel, és 40 százalék viszont a legegyszerűbb banki terméket, a folyószámlát sem veszi igénybe.
Ez egy hatalmas elmaradás, hiszen Csehországtól nyugatabbra már a fizetések, nyugdíjak több mint 90 százaléka kártyára, folyószámlára fut be. Ugyanakkor azok közül is, akik használják a banki termékeket, nagyon sokan csak havonta egyszer teszik ezt meg. Sokan megkapják a fizetést, a nyugdíjt bankkártyára, majd a teljes összeget kiveszik, s a további pénzügyeiket készpénzzel intézik.
A hitelfelvételre vonatkozóan a 2008-as válság szintén vízválasztónak bizonyult – húzta alá Bordás Attila. A gazdasági válság előtt megugrott az eladósodottság, mindenki a pozitív hangulatra alapozott, abban bíztak, hogy jól megy a gazdaság, és ez a következő években is folytatódni fog.
„A pénzintézetek talán még most is adnának ilyen módon kölcsönt, de már nincs rá igény, a fogyasztók jobban felmérik a kockázatait” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy jelentős mértékben visszaestek a luxuscikkekre felvett fogyasztói hitelek. Ha valaki nagyobb televíziót, korszerűbb telefont szeretne vásárolni, azt már nem hitelből fedezi, hanem a megtakarításaiból. Jelenleg már a többség csak akkor vesz fel fogyasztói hitelt, ha az átlag életszínvonal biztosítására elengedhetetlen terméket kell vásárolnia – gépkocsit, mosógépet –, amit az átlagjövedelemből nem lehet megfinanszírozni, vagy a megtakarításokból nem tudják megoldani.
– mutatott rá Bordás Attila. Vannak még a fiatal családok, akik bíznak abban, hogy a bevételeik a következő években is jól alakulnak, és megtakarításból, hanem hitelből rendezik be a lakást, vásárolnak gépkocsit.
Ugyanakkor jelenleg teljesen megfordult a 2008 előtti tendencia, ma már több megtakarítás van, mint amennyi hitel van kihelyezve, miközben 2008 előtt a romániai megtakarítások a hitelállomány mintegy 40-50 százalékát fedezték.
Bordás Attila különben úgy látja, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi nevelésre, azt már általános iskolában el kellene kezdeni. Az idősebbek, akik a 2000-es évek előtt nem használtak semmilyen banki terméket, már nehezebb megszólítani, ám a fiatalok többsége már online bankol.
sorolta a pénzügyi szakértő. Rámutatott, mindez azért is nehézkesebb, mert a romániai háztartásokban a jövedelem jelentős részét, mintegy 70-80 százalékát a mindennapi kiadásokra – számlák fizetésére, élelmiszer vásárlására – fordítják, nagyon kevés marad megtakarításra, hitelrészlet-törlesztésre.
Bordás Attila abban bízik, hogy a járvány hatása pozitívan csapódik le ezen a téren is, mint ahogy a digitális eszközök használata elterjedt, a pénzügyi eszközök használata terén is javulás mutatkozik. Hiszen a kényszerhelyzetben egyre többen kezdtek el online vásárolni, ódzkodnak a készpénz-használattól, így valószínű egyre többen nyitnak majd folyószámlát, kérnek bankkártyát.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány nem fontolgatja az adóemelést, és folytatja az országos adóhatóság (ANAF) digitalizálását, a költségvetési bevételek növelését és a közkiadások reformját.
Az áfa mértéke nem emelkedni, és ha a pénzügyminisztériumban jobban végzik a dolgukat, ami a az adóbeszedést illeti, akkor az adók és illetékek sem fognak emelkedni Romániában – vélekedik Ștefan Radu Oprea gazdasági miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő felkérte Marcel Boloș pénzügyminisztert, készítsen egy szimulációt, hogy pontosan lássák, hányan lesznek kénytelenek adót fizetni a nyugdíjak újraszámítás után amiatt, hogy havi juttatásuk meghaladja a 2000 lejt.
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet.
Lényegesen több pénzt költenek a romániai turisták külföldön, mint a külföldiek Romániában a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint.
Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
„Egyetlen nyugdíj sem csökken. Hadd legyek nagyon világos. Egyetlen nyugdíjas sem fog szeptemberben alacsonyabb nyugdíjat kapni, mint augusztusban” – jelentette ki immár sokadjára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Románia jelenleg 2,878 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 90,79 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ország több mint 70 nappal a tervezettnél korábban teljesítette a földgáztárolási célját.
Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!