Fotó: Gov.ro
Minden irányból össztűz zúdul az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokra, a szociálliberális kormány azonban – mindenre fittyet hányva – pénteki ülésén várhatóan kisebb módosításokkal elfogadja azokat.
2018. december 20., 18:022018. december 20., 18:02
2018. december 20., 18:152018. december 20., 18:15
Miután minden irányból össztűz zúdult az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetre, és a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is negatívan véleményezte azt csütörtök késő délután, ám a szociálliberális kabinet várhatóan kisebb, nem lényegi módosításokkal pénteki ülésén elfogadja azokat. Minderről Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilatkozott.
Mint újságírói kérdésre részletezte, például a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán tervezett intézkedések terén még a későbbi tárgyalások során lehetnek módosítások, ám a kezelési költség csökkentéséről nem mondanak le.
Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával.
Dumitru Coarnă, a CES tagja a negatív véleményezés kapcsán amúgy a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány legújabb adóügyi terveit mind a munkáltatók és a szakszervezetek, mind pedig a civil szféra képviselői elmarasztalták. A CES véleményezése amúgy konzultatív jellegű, ám Viorica Dăncilă miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, csakis akkor kerül a kormány csütörtöki ülésének napirendjére az adóügyi intézkedéscsomag, ha a CES azt jóváhagyja.
Korábbi ígéretéhez híven megjelent Klaus Johannis államfő a Viorica Dăncilă vezette kormány csütörtöki ülésén. Az elnök megpróbálja elejét venni annak, hogy a kabinet amnesztiáról és közkegyelemről szóló sürgősségi rendeletet fogadjon el.
Közben viszont szüntelen össztűz zúdul a tervezett intézkedésekre, melyek között – mint ismeretes – ott találjuk a bankokra kivetendő „kapzsisági” adó bevezetését, amelynek mértéke az irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR állásától függ, az energetikai cégeket érintő 3 százalékos pluszadót, amit az üzleti forgalmuk alapján kell fizetniük, a földgáz és az elektromos áram árának rögzítését, valamint a nyugdíjrendszer második pilléréből, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokból való önkéntes kiszállás lehetőségét.
A Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) például csütörtöki közleményében csalódottságának adott hangot azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint „az idegenek” rosszat akarnak Romániának, és amelyek szembeállítják a nagyvállalatokat a kicsikkel, a románokat a külföldiekkel vagy a magánszektort a közszférával.
– mutatott rá a FIC. A külföldi befektetők álláspontja szerint ezt a sürgősségi kormányrendeletet nem szabad támogatni. „Ezért továbbra is fenntartjuk teljes hajlandóságunkat az ebben a témában folytatandó párbeszédre, hogy véget vessünk az ártalmas politikai diskurzusnak, amely mind a cégekre és alkalmazottaikra, mind általában véve a romániai társadalomra nézve káros” – szögezték le a közleményben.
Az AmCham Románia, vagyis a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara pedig már szerda este a tervezet azonnali visszavonását követelte, mondván, a javasolt intézkedések „általános káoszhoz” vezetnek a román gazdaságban, ezt bizonyította a tőzsdén már a szerdai nyitást követően tapasztalt zuhanás is. Cristian Agalopol, az AmCham képviselője fel is szólította a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), hogy indítson vizsgálatot a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lebonyolított valamennyi tranzakció kapcsán, mivel ott gyakorlatilag „vérfürdő” zajlott. A szakember azt mondja,
Az OMV Petrom illetékesei is megszólaltak a térség egyik legnagyobb energetikai vállalatát több ponton is érintő rendelettervezet kapcsán, leszögezve, „az intézkedés negatív hatással bír a romániai energetikai ágazatra”, és
„Mélységes aggodalommal töltenek el a hatástanulmány és előzetes konzultáció nélkül ránk erőszakolt intézkedések. Ezek negatív hatással vannak Románia befektetők általi megítélésére, eltántorítják azokat, akiknek beruházási terveik voltak, és negatívan hatnak ki a gazdaságra és a munkaerőre” – fogalmaz közleményében az OMV Petrom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!