Fotó: Barabás Ákos
A PwC Románia által készített közvélemény-kutatásba bevont cégek csaknem háromnegyede mondta azt, hogy legalább hat hónapra lenne szükségük a megosztott áfafizetésre való áttéréshez, miközben alig több mint 1 százalék gondolja úgy, hogy 2018. január 1. felkészülten éri őket.
2017. szeptember 26., 13:122017. szeptember 26., 13:12
A felmérés során megkérdezett több mint száz érintett 21 százaléka azt mondta, több mint egy évre van szükségük a megosztott áfafizetésre való áttéréshez, a legtöbben (51,3 százalék) úgy vélik, hogy 6 hónap és 1 év közötti idő alatt tudnának átállni az új rendszerre, amelynek lényege, hogy
26,1 százalék vélekedett úgy, hogy nekik 3-6 hónap is elég lenne, míg alig 1,7 százalék érzi megvalósíthatónak az átállást a hatóságok által biztosított három hónap alatt.
Ugyan a román kormány kedvezményekkel próbálja rábírni a cégeket, hogy álljanak át az új rendszerre már az október–december időszakban, amikor még csak opcionális, de ezek úgy tűnik, hogy nem elég vonzóak a vállalkozók számára. A felmérés szerint ugyanis
„A hatóságoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy ilyen rendkívül sok vállalkozás nem tér át a megosztott áfafizetésre mindaddig, amíg az nem válik kötelezővé. Hasznos lenne a január elsejei határidő meghosszabbítása, ez ugyanis biztosítaná a magánszféra számára a kellő időt, hogy alkalmazkodjon ehhez a gyökeres változáshoz, és az államnak is lenne ideje konzultálni az Európai Bizottsággal a megosztott áfafizetési rendszerről, elkerülve ezáltal egy esetleges kötelezettségszegési eljárást” – hívja fel a figyelmet Daniel Anghel, a PwC Közép-Kelet-Európáért felelős adóügyi vezetője.
A felmérés következtetéseiből ugyanakkor arra is fény derül, hogy
A megkérdezett vállalkozók több mint fele (55,7 százalék) becsüli úgy, hogy 100 000 euró alatt megússza, 33 százalék között 100 000 és 500 000 euró közötti költségei lesznek, míg 10,3 százalék 500 000 és 1 000 000 euró közötti ráfordításra számít. Alig 1 százalék tart attól, hogy az átállással járó kiadások meghaladják az 1 millió eurót.
„Ami a költségeket illeti, előfordulhat, hogy alábecsülik a megosztott áfafizetésre való átálláshoz szükséges informatikai rendszerek és cégen belüli folyamatok pénzügyi hatását. Ugyanakkor valószínű, hogy a válaszadók jelenleg még nem tudják megbecsülni azt, hogy mekkora gondot fog okozni az új rendszer a forgótőkére nézve” – összegzett a szakember.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának európai uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Az idei év elejétől szeptember végéig 3,69 százalékkal 5,362 milliárd euróra nőtt Romániában a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke 2023 azonos időszakához képest – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
A romániai webáruházak az idei fekete pénteken a tavalyinál 5 százalékkal több rendelést regisztráltak, és az árleszállítások időszakában elkönyvelt bevételük 18 százalékkal haladta meg a múlt évit – derül ki a MerchantPro szerdán közzétett elemzéséből.
Hiába hirdettek győztest az észak-erdélyi autópálya legnehezebb, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt pályázaton, az építés tovább csúszhat, miután az egyik jelentkező megóvta az eredményt.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
Brüsszeli elképzelések szerint az Európai Unió tagországaiban leállítanák az élőállat-exportot, ami az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Románia esetében gazdasági gondokat okozna. Hatósági állatorvost kérdeztünk a kilátásokról.
Nemcsak Kolozsvárt vagy Temesvárt, hanem Debrecent is felülmúlja bizonyos téren Nagyvárad a Körös-parti megyeszékhely polgármesteri hivatala szerint.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!