Fotó: Barabás Ákos
A PwC Románia által készített közvélemény-kutatásba bevont cégek csaknem háromnegyede mondta azt, hogy legalább hat hónapra lenne szükségük a megosztott áfafizetésre való áttéréshez, miközben alig több mint 1 százalék gondolja úgy, hogy 2018. január 1. felkészülten éri őket.
2017. szeptember 26., 13:122017. szeptember 26., 13:12
A felmérés során megkérdezett több mint száz érintett 21 százaléka azt mondta, több mint egy évre van szükségük a megosztott áfafizetésre való áttéréshez, a legtöbben (51,3 százalék) úgy vélik, hogy 6 hónap és 1 év közötti idő alatt tudnának átállni az új rendszerre, amelynek lényege, hogy
26,1 százalék vélekedett úgy, hogy nekik 3-6 hónap is elég lenne, míg alig 1,7 százalék érzi megvalósíthatónak az átállást a hatóságok által biztosított három hónap alatt.
Ugyan a román kormány kedvezményekkel próbálja rábírni a cégeket, hogy álljanak át az új rendszerre már az október–december időszakban, amikor még csak opcionális, de ezek úgy tűnik, hogy nem elég vonzóak a vállalkozók számára. A felmérés szerint ugyanis
„A hatóságoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy ilyen rendkívül sok vállalkozás nem tér át a megosztott áfafizetésre mindaddig, amíg az nem válik kötelezővé. Hasznos lenne a január elsejei határidő meghosszabbítása, ez ugyanis biztosítaná a magánszféra számára a kellő időt, hogy alkalmazkodjon ehhez a gyökeres változáshoz, és az államnak is lenne ideje konzultálni az Európai Bizottsággal a megosztott áfafizetési rendszerről, elkerülve ezáltal egy esetleges kötelezettségszegési eljárást” – hívja fel a figyelmet Daniel Anghel, a PwC Közép-Kelet-Európáért felelős adóügyi vezetője.
A felmérés következtetéseiből ugyanakkor arra is fény derül, hogy
A megkérdezett vállalkozók több mint fele (55,7 százalék) becsüli úgy, hogy 100 000 euró alatt megússza, 33 százalék között 100 000 és 500 000 euró közötti költségei lesznek, míg 10,3 százalék 500 000 és 1 000 000 euró közötti ráfordításra számít. Alig 1 százalék tart attól, hogy az átállással járó kiadások meghaladják az 1 millió eurót.
„Ami a költségeket illeti, előfordulhat, hogy alábecsülik a megosztott áfafizetésre való átálláshoz szükséges informatikai rendszerek és cégen belüli folyamatok pénzügyi hatását. Ugyanakkor valószínű, hogy a válaszadók jelenleg még nem tudják megbecsülni azt, hogy mekkora gondot fog okozni az új rendszer a forgótőkére nézve” – összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!