2011. szeptember 01., 07:452011. szeptember 01., 07:45
A jelenlegi négyről hat százalékra kívánja növelni a román kormány a nemesfém-kitermelésből az államot megillető járadék arányát. A pénzügyminisztérium sürgősségi kormányrendelet-tervezete szerint a megemelt járadék az aranyon, a platinán és az ezüstön kívül a szénre, a fémtartalmú és a nem fémtartalmú ércre, az alumíniumra, a radioaktív fémekre, a ritkaföldfémekre, a drágakövekre és a féldrágakövekre is vonatkozik. A tárca becslése szerint a járadék megemelése idén 117 millió lejjel növelheti a költségvetési bevételeket, a következő négy évben pedig 1,1 milliárd lejjel gyarapíthatja az államkasszát.
A pénzügyi tárca kezdeményezése minden bizonnyal a Verespatakra tervezett bányaprojekttel áll összefüggésben, hiszen mint köztudott, a jelenlegi bukaresti hatalom – élen Traian Băsescu államfővel – minél hamarabb kitermeltetné a Fehér megyei település alatt nyugvó 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. Az engedély kibocsátása előtt azonban a kormány újra kívánja tárgyalni a bányakoncessziós szerződést a Roşia Montană Gold Corporation társasággal a román államnak járó haszon növelése érdekében. Traian Băsescu különben ígéretet tett az 1999-ben kötött bányaszerződés titkosításának feloldására, amikor a ciántechnológiás projekt ellenzői villámcsődület keretében kedden este „megostromolták” a Cotroceni-palotát. A több mint száz tiltakozóval szóba álló elnök közölte: ha annak idején ő bonyolítja le a bányakoncessziós szerződést, nagyobb részesedést csikart volna ki az állam számára, amelyet eredetileg 37 százalékos jutalék illetett volna meg. Az államfővel heves vitába bocsátkozó tüntetők felvetésére Băsescu elutasította, hogy népszavazás döntsön a verespataki projekt sorsáról, szerinte ugyanis a kérdésnek elsősorban műszaki vetületei vannak.
A projektet elutasító tiltakozók akciójuk során piros lapot felmutatva fejezték ki azzal kapcsolatos nemtetszésüket, hogy az államfő határozottan támogatja a bányanyitást, sőt többször kifütyülték és lehurrogták Băsescut, amikor arról biztosította őket, hogy a kitermelés nem jelent majd veszélyt a környezetre, az idegenforgalmi látványosságokra vagy a római kori leletekre. Az elnök elmondta továbbá, hogy az RMGC tervének gyakorlatba ültetésével négyezer munkahely létesülne a régióban, és szerinte a bányatársaság valamennyi alkalmazottja – beleértve az igazgatót – román állampolgár lesz. Băsescu egyébként a flashmobosoknak immár nem a román jegybank aranytartaléka növelésével indokolta a verespataki színesfémlelőhely kitermelésének szükségességét, hanem azzal, hogy Romániának hamarosan 3,6 milliárd eurós hitelt kell felvennie a nyugdíjak kifizetésére.
Eközben Jonathan Henry, az RMGC főrészvényese, a kanadai Gabriel Resources ügyvezető igazgatója a kanadai The Globe and Mail című lapnak úgy nyilatkozott: abban bízik, hogy a ciántechnológiás bányaprojekt még ebben az évben megkapja a bukaresti hatóságok engedélyét, és a jóváhagyás megszerzésétől számított 18 hónapon belül nekiláthatnak a kitermelésnek az erdélyi településen.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.