Bár a hatályos rendelkezések értelmében a cégeknek július vagy augusztus elsejéig be kell szerezniük az online pénztárgépet, az adóhatóság nem áll készen az adatok fogadására. Egyelőre adathordozón kérik be az információkat.
Noha a közepes és nagyvállalkozásoknak június elsejéig, a kisebbeknek pedig augusztus elsejéig online pénztárgépre kell váltaniuk, már minden bizonnyal csak 2019-ben valósul meg az azonnali adatcserét lehetővé tevő kapcsolat az Országos Adóhatósággal (ANAF). Mint ismeretes,
így az ellenőrök akár a bolt ajtajában táblagépen is ellenőrizni tudják, hogy az épp eladott árut a pénztáros beütötte-e a gépbe. A pillanatnyi állás szerint azonban biztosnak látszik, hogy a pénztárgépeket csak jövőre sikerül rákapcsolni az ANAF szervereire. Átmeneti megoldásként a Digi24 hírtelevízió információi szerint az adóhatóság adathordozón (stick) kéri be a cégektől a pénztárgépek által regisztrált adatokat.
Ez már a harmadik próbálkozása a pénzügyminisztériumnak, hogy kötelezővé tegye az elektronikus pénztárgépet, már korábban volt két határidő, és mindig halasztottak, valószínűleg nem épült ki a rendszer – nyilatkozta a Krónikának egy neve elhallgatását kérő területi adóhivatali alkalmazott. Kifejtette, megfelelően elő kell készíteni a teljes rendszert annak érdekében, hogy az hatékonyan működhessen. Úgy látja,
csak rá kell csatlakozniuk az adóhatóság szerverére, ám a kisebbeknek nehezebb a feladat teljesítése, például a piaci árusoknál is elektronikus pénztárgép és internet kell majd.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetésében épp a jelenidejűség a lényeg, hogy az ellenőrök azonnal lássák, ha elmulasztottak az üzletben számlát adni, így lehet hatékony eszköze az adócsalás visszaszorításának – mutatott rá a helyzet visszásságára megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte, a magyarországi példa bizonyítja, hogy a rendszer mennyire jól működhet, és valóban csökken az adócsalás.
Ha ez nem történt meg, a helyszínen azonnal intézkedhet” – részletezte a kamara elnöke. Hozzátette, nem tudja, milyen szinten készült fel az ANAF arra, hogy ezeket az adatokat folyamatosan fogadja és tárolja, de éppen az informatikai rendszer kiépítésére kapott a pénzügyminisztérium a Világbanktól 80 millió eurós támogatást. „Ha ezt a pénzt mind berendezésekre és programokra fordították volna, akkor ez most nem jelentene problémát” – szögezte le Édler.
ahol meg nincs, ott a törvény ajánl megoldásokat. Emlékeztetett, hogy akkor is volt némi ellenállás, amikor az elektronikus könyvelést bevezették, ám az azóta akadálytalanul működik. „Ez ma már a dolgok természetes rendje. Az informatika minden területen szükséges, ma már mindenkinek a konyhájában is ott van az internet” – mondta Édler András. Hozzátette, az adócsalás visszaszorításával mindenki csak nyer, kiküszöbölik a nem tisztességes versenyt, több pénz jut az államkasszába és ezáltal az egészségügyre, az oktatásra, az infrastruktúrára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!