Bár a hatályos rendelkezések értelmében a cégeknek július vagy augusztus elsejéig be kell szerezniük az online pénztárgépet, az adóhatóság nem áll készen az adatok fogadására. Egyelőre adathordozón kérik be az információkat.
Noha a közepes és nagyvállalkozásoknak június elsejéig, a kisebbeknek pedig augusztus elsejéig online pénztárgépre kell váltaniuk, már minden bizonnyal csak 2019-ben valósul meg az azonnali adatcserét lehetővé tevő kapcsolat az Országos Adóhatósággal (ANAF). Mint ismeretes,
így az ellenőrök akár a bolt ajtajában táblagépen is ellenőrizni tudják, hogy az épp eladott árut a pénztáros beütötte-e a gépbe. A pillanatnyi állás szerint azonban biztosnak látszik, hogy a pénztárgépeket csak jövőre sikerül rákapcsolni az ANAF szervereire. Átmeneti megoldásként a Digi24 hírtelevízió információi szerint az adóhatóság adathordozón (stick) kéri be a cégektől a pénztárgépek által regisztrált adatokat.
Ez már a harmadik próbálkozása a pénzügyminisztériumnak, hogy kötelezővé tegye az elektronikus pénztárgépet, már korábban volt két határidő, és mindig halasztottak, valószínűleg nem épült ki a rendszer – nyilatkozta a Krónikának egy neve elhallgatását kérő területi adóhivatali alkalmazott. Kifejtette, megfelelően elő kell készíteni a teljes rendszert annak érdekében, hogy az hatékonyan működhessen. Úgy látja,
csak rá kell csatlakozniuk az adóhatóság szerverére, ám a kisebbeknek nehezebb a feladat teljesítése, például a piaci árusoknál is elektronikus pénztárgép és internet kell majd.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetésében épp a jelenidejűség a lényeg, hogy az ellenőrök azonnal lássák, ha elmulasztottak az üzletben számlát adni, így lehet hatékony eszköze az adócsalás visszaszorításának – mutatott rá a helyzet visszásságára megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte, a magyarországi példa bizonyítja, hogy a rendszer mennyire jól működhet, és valóban csökken az adócsalás.
Ha ez nem történt meg, a helyszínen azonnal intézkedhet” – részletezte a kamara elnöke. Hozzátette, nem tudja, milyen szinten készült fel az ANAF arra, hogy ezeket az adatokat folyamatosan fogadja és tárolja, de éppen az informatikai rendszer kiépítésére kapott a pénzügyminisztérium a Világbanktól 80 millió eurós támogatást. „Ha ezt a pénzt mind berendezésekre és programokra fordították volna, akkor ez most nem jelentene problémát” – szögezte le Édler.
ahol meg nincs, ott a törvény ajánl megoldásokat. Emlékeztetett, hogy akkor is volt némi ellenállás, amikor az elektronikus könyvelést bevezették, ám az azóta akadálytalanul működik. „Ez ma már a dolgok természetes rendje. Az informatika minden területen szükséges, ma már mindenkinek a konyhájában is ott van az internet” – mondta Édler András. Hozzátette, az adócsalás visszaszorításával mindenki csak nyer, kiküszöbölik a nem tisztességes versenyt, több pénz jut az államkasszába és ezáltal az egészségügyre, az oktatásra, az infrastruktúrára.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!