Sokan gondolják azt, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani
Fotó: Haáz Vince
A romániai alkalmazottak 44,5 százaléka másodállásból kénytelen kiegészíteni a jövedelmét az eJobs munkaerő-közvetítő portál friss felmérése szerint. A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei rávilágítanak: a másodállást vállalók 29,5 százaléka egyszerre két helyen dolgozik részmunkaidőben hétfőtől péntekig, 11,2 százalékuk hétfőtől péntekig teljes munkaidőben, hétvégén pedig részmunkaidőben dolgozik, 11,6 százalékuk alkalmanként vállal pluszmunkát, ha éppen több pénzre van szüksége, 3,8 százalékuk pedig csak részmunkaidőben, de több helyen dolgozik.
2023. május 17., 12:582023. május 17., 12:58
„Nem meglepő, hogy a pénz a fő ok, amiért a romániai alkalmazottak másodállást vállalnak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy 10 válaszadóból közel 6 nem keres eleget a főállásából ahhoz, hogy fedezze a havi kiadásait. További okként azt adták meg, hogy vagy pénzt kell félretenniük egy, a következő időszakban esedékes nagyobb vásárlásra, vagy azt, hogy szeretnének szakterületet váltani, és megpróbálnak egy másik iparágban dolgozni, hogy lássák, mi fekszik jobban, vagy azt, hogy pályájuk elején járnak, sok szabadidejük van, és azt szeretnék kihasználni, hogy többet keressenek.
– értékelte a felmérés eredményeit Ana Călugăru, az eJobs kommunikációs vezetője.
Kell a plusz pénz – ez a vezető ok a két munkahelyen dolgozó romániai alkalmazottak körében az eJobs állásközvetítő szakportál friss felmérése szerint.
Arra a kérdésre, hogy mennyi pluszpénzt keresnek másodállásukkal, 38,7 százalék mondta azt, hogy a főállásukban megkeresett összeg 20–30 százalékával pótolják még ki a családi büdzsét, 18,8 százalék 30–40 százalékkal, 14,9 százalék 40–50 százalékkal, 9,9 százalék pedig több mint 50 százalékkal egészíti ki jövedelmét. 13,4 százalékuk számára a második munkahely a fizetés megduplázását jelenti, míg 4,3 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, hogy a részmunkaidős vagy hétvégi munka jobban fizet, mint a főállás.
9,6 százalék legfeljebb 6 hónapig tudná ezt megtenni, 17,4 százalék pedig úgy látja, hogy akár egy évig is hajlandó lenne kompromisszumot kötni. A felmérésben résztvevők a fő hátrányokat abban látják, hogy egyrészt nem tudnak mindkét munkahelyen úgy teljesíteni, ahogy kellene, másrészt nem marad idejük a magánéletükre, de azt is felhozzák, hogy kimerültnek érzik magukat, és attól tartanak, az egészségükre is hatással lesz” – magyarázta Ana Călugăru.
További 12,1 százalék tenné ezt, ha már nem tudná fenntartani a munka és a magánélet egyensúlyát, és ugyanennyien maradnának az egyik munkahelyen, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
Ugyanakkor 7,4 százaléknak már van egy terve, és feladja, amint összegyűl a pénz egy tervezett nagyobb vásárlásra. Ugyanennyien tisztában vannak azzal, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani, míg 21,1 százalék szerint nincs okuk arra, hogy egy munkahelyen maradjanak.
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik.
„A felmérésben azokon kívül, akiknek már két vagy több munkahelyük van, olyan munkavállalók is részt vettek, akiknek egy munkahelyük van, de
míg 34 százalék elismeri, hogy szüksége lenne a plusz jövedelemre, de nem tudja, hogy megbirkózna-e a megnövekedett terheléssel. 25,2 százalék válaszolt úgy, hogy nem szándékozik változtatni ezen a téren” – árulta még el Ana Călugăru.
A felmérést 2023 áprilisa és májusa között végezték 1350 fős mintán.
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez még csak kezdet.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!