Sokan gondolják azt, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani
Fotó: Haáz Vince
A romániai alkalmazottak 44,5 százaléka másodállásból kénytelen kiegészíteni a jövedelmét az eJobs munkaerő-közvetítő portál friss felmérése szerint. A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei rávilágítanak: a másodállást vállalók 29,5 százaléka egyszerre két helyen dolgozik részmunkaidőben hétfőtől péntekig, 11,2 százalékuk hétfőtől péntekig teljes munkaidőben, hétvégén pedig részmunkaidőben dolgozik, 11,6 százalékuk alkalmanként vállal pluszmunkát, ha éppen több pénzre van szüksége, 3,8 százalékuk pedig csak részmunkaidőben, de több helyen dolgozik.
2023. május 17., 12:582023. május 17., 12:58
„Nem meglepő, hogy a pénz a fő ok, amiért a romániai alkalmazottak másodállást vállalnak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy 10 válaszadóból közel 6 nem keres eleget a főállásából ahhoz, hogy fedezze a havi kiadásait. További okként azt adták meg, hogy vagy pénzt kell félretenniük egy, a következő időszakban esedékes nagyobb vásárlásra, vagy azt, hogy szeretnének szakterületet váltani, és megpróbálnak egy másik iparágban dolgozni, hogy lássák, mi fekszik jobban, vagy azt, hogy pályájuk elején járnak, sok szabadidejük van, és azt szeretnék kihasználni, hogy többet keressenek.
– értékelte a felmérés eredményeit Ana Călugăru, az eJobs kommunikációs vezetője.
Kell a plusz pénz – ez a vezető ok a két munkahelyen dolgozó romániai alkalmazottak körében az eJobs állásközvetítő szakportál friss felmérése szerint.
Arra a kérdésre, hogy mennyi pluszpénzt keresnek másodállásukkal, 38,7 százalék mondta azt, hogy a főállásukban megkeresett összeg 20–30 százalékával pótolják még ki a családi büdzsét, 18,8 százalék 30–40 százalékkal, 14,9 százalék 40–50 százalékkal, 9,9 százalék pedig több mint 50 százalékkal egészíti ki jövedelmét. 13,4 százalékuk számára a második munkahely a fizetés megduplázását jelenti, míg 4,3 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, hogy a részmunkaidős vagy hétvégi munka jobban fizet, mint a főállás.
9,6 százalék legfeljebb 6 hónapig tudná ezt megtenni, 17,4 százalék pedig úgy látja, hogy akár egy évig is hajlandó lenne kompromisszumot kötni. A felmérésben résztvevők a fő hátrányokat abban látják, hogy egyrészt nem tudnak mindkét munkahelyen úgy teljesíteni, ahogy kellene, másrészt nem marad idejük a magánéletükre, de azt is felhozzák, hogy kimerültnek érzik magukat, és attól tartanak, az egészségükre is hatással lesz” – magyarázta Ana Călugăru.
További 12,1 százalék tenné ezt, ha már nem tudná fenntartani a munka és a magánélet egyensúlyát, és ugyanennyien maradnának az egyik munkahelyen, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
Ugyanakkor 7,4 százaléknak már van egy terve, és feladja, amint összegyűl a pénz egy tervezett nagyobb vásárlásra. Ugyanennyien tisztában vannak azzal, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani, míg 21,1 százalék szerint nincs okuk arra, hogy egy munkahelyen maradjanak.
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik.
„A felmérésben azokon kívül, akiknek már két vagy több munkahelyük van, olyan munkavállalók is részt vettek, akiknek egy munkahelyük van, de
míg 34 százalék elismeri, hogy szüksége lenne a plusz jövedelemre, de nem tudja, hogy megbirkózna-e a megnövekedett terheléssel. 25,2 százalék válaszolt úgy, hogy nem szándékozik változtatni ezen a téren” – árulta még el Ana Călugăru.
A felmérést 2023 áprilisa és májusa között végezték 1350 fős mintán.
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez még csak kezdet.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!