Szívből és tudatosan. Érdemes megfontoltan vásárolni a karácsonyi időszakban is
Fotó: Jakab Mónika
A meredek infláció, a koronavírus-világjárvány miatt begyűrűzött válságos állapotok miatt és a szomszédban zajló háború árnyékában sokan gondolják úgy, hogy nem költekeznek ki karácsonykor sem. A Krónikának nyilatkozó szakember aláhúzza: az ajándékozás és az ünnep örömét úgy is megélhetjük, ha nem drága ajándékokat vásárolunk. Az ünnepi menüsor összeállításánál pedig érdemes tudatosítani, hogy karácsonykor sem eszünk sokkal többet, mint máskor.
2022. december 11., 13:492022. december 11., 13:49
2022. december 11., 13:502022. december 11., 13:50
A boltok már lassan egy hónapja ünnepi fényben úsznak, és ínycsiklandó, szemrevaló termékekkel, különböző akciókkal próbálnak vásárlásra csábítani. Most, hogy a Mikulás már lejárt, a legtöbb háztartásban elkezd mindenki a karácsonyra összpontosítani, tervezgeti, hogy mennyit költ ajándékokra, mennyiből kellene kijönnie az ünnepi menüsornak.
A meredek infláció, a koronavírus-világjárvány miatt begyűrűzött válságos állapotok miatt, és a szomszédban zajló háború árnyékában viszont sokan gondolják úgy, hogy kicsit meghúzzák a nadrágszíjat, és nem költekeznek ki.
Ezt támasztja alá a Revolut felmérése is, amely ugyanakkor arra is rávilágít, hogy nagyon eltérő az ünnepi büdzsé Románia különböző vidékein, a legtöbbet pedig az ország középső részén, illetve Bukarestben és környékén tervezik ajándékokra, ünnepi díszekre, menüsorra fordítani.
körükben a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy 250 eurónál kevesebből meg szeretné úszni, és teljesen kizártnak tartja, hogy 1000 eurót költsön az ünnepre.
Eközben úgy tűnik, hogy a délnyugati és délkeleti megyék lakóit viselik meg a legjobban a drágulások, az országos átlag feletti, 9 százalékos, illetve 8 százalékos azoknak az aránya, akik a kérdezőbiztosnak azt felelték, hogy egyáltalán nem terveznek ünnepi kiadásokat. Eközben a középső tájakon, valamint Bukarestben és környékén 6 százalék, illetve 5 százalék 1000 és 1500 euró közötti költségvetéssel számol.
A felmérés szerint ugyanakkor a 25–34 éves romániai korosztályban a legtöbben (40 százalék) átlagosan 250–500 eurót terveznek költeni, 15 százalékuk pedig 500–1000 eurós büdzsével kalkulál. Az 55–64 évesek jóval takarékosabban viszonyulnak az ünnephez, 60 százaluk mondta azt, hogy 250 eurónál kevesebbet költene.
A többség, 76 százalék amúgy bízik abban, hogy nem fogja túllépni a keretet, 20 százalék pedig már korábban elkezdett spórolni a karácsonyi kiadásokra. A dél-keleti megyékben a legmagasabb – 25 százalékos – azoknak az aránya, akik tettek pénzt félre erre a célra, korosztályi bontásban pedig a Z generáció (18–24 évesek) 28 százalékának vannak az ünnepre szánt megtakarításai.
Fotó: Pixabay.com
A Revolut a Dynata vállalattal közösen, hét európai országban, 7027 személy megkérdezésével készítette a közvélemény-kutatást. Romániában ezren adtak választ a kérdéseikre. A felmérés következtetései szerint az európaiak többsége tart attól, hogy a drágulások miatt nem tudnak majd annyira örülni a karácsonynak, mint szeretnék.
Tízből négyen 250 eurónál kevesebbet akarnak költeni, ugyanennyien válaszolták azt, hogy 500 euró marad az ünnepi büdzsé. 9 százalék nem tervez ünnepi kiadásokkal. A franciák körében a legmagasabb, 8 százalékos azoknak az aránya, akik 1000 eurósnál nagyobb büdzsével terveznek. Az ellenkező póluson a litvánokat találjuk, 60 százalékuk mondta azt, hogy 250 euró alatti kiadásokkal kalkulál.
„Az ajándékozás és az ünnep örömét úgy is megélhetjük, ha nem csak pénzt költünk” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Mara Gyöngyvér egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektorhelyettese. Aláhúzta: az egyik legnagyobb ajándék rohanó világunkban az egymásra fordított idő, ugyanakkor az ünnepi menüsor összeállításánál, a mennyiségek tervezésekor érdemes tudatosítani, hogy karácsonykor sem eszünk sokkal többet, mint máskor.
„Az ünnepek közeledtével mindig külsőleg is hangolódunk, nemcsak a lelkünkben várjuk az ünnepet, ezért dekorációkkal, illatokkal, ételekkel, dalokkal is próbáljuk megidézni az adventi várakozás időszakában a karácsony hangulatát. A mai rohanó világukban, az egyik legnagyobb ajándék az idő, amit ajándékozhatunk egymásnak” – részletezte Mara Gyöngyvér.
Természetesen ez a kettő kéz a kézben is járhat, hiszen ha együtt veszünk részt a programban, legyen az túrázás, színházi előadás, szabadulószobás kihívás vagy fürdőzés, akkor időt és élményt is ajándékoztunk szeretteinknek.
Fotó: Haáz Vince
Arra is kitért, hogy ha alkotó típusok vagyunk, vagy szeretünk a konyhában sürögni-forogni, akkor készíthetünk fényképes naptárt, horgolt ajándék- és használati tárgyakat, szaloncukrot, aprósüteményt, különleges lekvárt vagy akár szörpöt is.
Ha mindezeket nem találjuk megfelelőnek, akkor jó választás lehet az ajándékutalvány, így a megajándékozott választhatja ki azt, amire tényleg szüksége van. Természetesen az utalvány vagy végső esetben a tárgyi ajándékok megválasztásánál is a helyit és az etikust érdemes választani.
Ajándékozás terén a környezettudatos vásárlási ajánlások éppen azt szolgálják, hogy ne vásároljunk és ajándékozzunk fölösleges tárgyakat. Bizonyára mindenkinél van a lakásban olyan ajándéktárgy, amelyet soha nem használt és valószínű soha nem is fog használni, és ez bizony pazarlás.
Ugyanakkor a gyerekeknek szánt ajándékok terén is lehet kompromisszumokat kötni, hiszen nem biztos, hogy az óhajtott játék környezettudatos változata osztatlan sikert arat a karácsonyfa alatt.
„Az ajándékozás és az ünnep örömét úgy talán sokkal jobban megélhetjük, ha nem csak pénzt költöttünk, hanem egy kicsit magunkból is tudunk adni” – összegezte az egyetemi oktató.
Kiemelte egyúttal: fontos tudatosítanunk, hogy karácsonykor sem eszünk többet, mint máskor, és ezt érdemes figyelembe venni a menüsor összeállításakor és a mennyiségek tervezésekor.
„Én a minőséget részesítem előnyben, ezen a téren kötök kompromisszumokat, hiszen úgy gondolom, hogy karácsonykor nem mennyiséggel, hanem különleges ételekkel, különleges ízekkel érdemes készülni” – osztotta meg lapunkkal Mara Gyöngyvér.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!