Ehhez azonban bankautomatákra lenne szükség, vidéken viszont a pénzintézetek sok esetben nem ruháztak be az ilyen infrastruktúra kiépítésébe a csekély lakosságszám miatt.

Elkeserítő adatok

Sorin Grindeanu korábbi miniszterelnök is felhívta tavaly a figyelmet a problémára. Mint mondta, eljött az ideje, hogy a templom, a polgármesteri hivatal, az iskola és a „szocializációs hely” mellett legyen minden faluban vagy községben legalább egy-egy bankautomata (ATM). Ez az elképzelés azonban  csak álom maradt, hiszen számos vidéki településen továbbra sem található egyetlen bankautomata sem, ennek következtében pedig a lakók

A probléma a fiatal és az idős generációt egyaránt érinti, hiszen előbbiek jelentős része már bankkártyára kapja a fizetését, de szintén erre utalják többek között a kiskorúaknak járó gyermekpénzt, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) által nyújtott támogatások összegét és kérésre a nyugdíjakat is. Igény tehát lenne, bankautomaták azonban csak kevés faluban találhatók.

Csepp a tengerben:
székelyföldi látlelet

Lapcsaládunk Hargita és Maros megyében vette górcső alá, hogyan állnak ATM-ekkel a vidéki települések. Mint kiderült, a 48 Hargita megyei község közül mindössze 26-ban működik bankautomata, Maros megyében pedig a 91 község közül csupán 23-ban. A legkiterjedtebb vidéki lefedettsége kétségtelenül a CEC Banknak van. A BCR Bank a második a vidéki lefedettséget biztosító bankok sorában, ráadásul jó érzékkel pontosan azokon a településeken létesítettek bankautomatákat, ahol jellemzően nincs jelen más pénzintézet. A harmadik helyezettnek tekinthető OTP Bank Románia. A felsoroltak mellett

Ilyen például a Transilvania Bank, amely a városokban több fiókkal is rendelkezik, vidéken azonban egyetlen  automatát sem létesítettek egyik említett megyében sem.

Hiába kérik, Bukarest nem engedi

Az automaták hiánya kényelmetlen a települések lakói számára, mert nincs lehetőség pénzfelvételre – ezt erősítette meg érdeklődésünkre Danguly Ervin, Gyergyószárhegy polgármestere is. Mint mondta, évek óta próbálnak megoldást találni a problémára, szinte az összes pénzintézettel felvették már a kapcsolatot kérve, hogy helyezzenek bankautomatát a településre, de

„Bár a bankok helyi kirendeltségei nyitottak lennének a kérésünk iránt, a fővárosban nem hagyják jóvá, mert üzleti szempontból nem éri meg nekik. A lakók számtalanszor fordultak már panasszal az önkormányzathoz ez ügyben, de sajnos csak szóban. Főként az idősebb generációnak okoz nehézséget ez a helyzet, de minden korosztályt ugyanúgy érint. Jelenleg minden pénzfelvételhez Gyergyószentmiklósra kell utazni, és igaz, hogy csak hat kilométerre van, az is éppen elég. Már azon gondolkodunk a környékbeli polgármesterekkel, hogy közösen tegyünk le egy kérést valamelyik bankhoz, hátha akkor a nagyobb lakosságszám miatt engedélyezik az ATM-et” – magyarázta Danguly.

Hasonló a helyzet Kányád községben, ami roppant kellemetlen a lakosok számára, hiszen Székelyudvarhelyre kell utazniuk, ha pénzt szeretnének felvenni – fejtette ki lapunknak György Sándor polgármester. Az önkormányzat felmérése szerint a helyiek többsége a CEC Banknál nyitott számlát, ahová a nyugdíjakat, a gazdák által megpályázott mezőgazdasági és egyéb támogatásokat, ugyanakkor a köztisztviselők, a tanügyi alkalmazottak fizetését is utaltatják. Éppen ezért nemrég kéréssel fordultak az említett pénzügyi intézményhez, hogy azok létesítsenek egy automatát a községközpontban. Jelezték, hogy ennek ingyen biztosítanának helyet, ráadásul a szomszédos községben élők is használhatnák. Noha György Sándor felmérése szerint 800–900 kliensről van szó, mégis elutasító választ kaptak a banktól.

– mondta a polgármester.

Egy automata sem elég

Szintén küszködnek a szűkös lehetőségek miatt Gyulakután is, ahol van ugyan egy bankautomata a községközpontban, az korántsem elegendő a hat faluból álló, több mint ötezer fős lakosságú községben – tudtuk meg Varga József polgármestertől. „Nagy szükség lenne további egy vagy két automatára, hiszen ennyi lakost nehezen tud kiszolgálni ez az egy. Arról nem is beszélve, hogy sokszor a környező településekről is átjönnek, illetve az átutazók is gyakran megállnak, hiszen elég forgalmas útvonalon helyezkedik el a község. A 21. században létfontosságú, és alapvető szolgáltatás kellene hogy legyen a pénzfelvétel” – hangsúlyozta a polgármester. 

Hasonló helyzetben van Kászonaltíz is, ahol szintén egyetlen bankautomata működik a községközpontban. Az öt faluból álló, periférikus fekvésű községben jóval több pénzfelvételi lehetőségre lenne szükség, több pénzintézettől, hiszen így egyes lakóknak gyakran az autóval 30 percre lévő Kézdivásárhelyre vagy a 45 percre lévő Csíkszeredába kell utazniuk. A községben azonban már a meglévő egy bankautomatának is örülnek, hiszen korábban egy sem volt, végül az önkormányzat kérésére létesítették ezt – avatott be a részletekbe András Zoltán polgármester.

Akad jó példa is

A nehézségeken túl azonban

Karda Róbert polgármester szerint ez ki is elégíti a több mint 6000 fős település igényeit, nem érkezett a lakóktól arra vonatkozó kérés, hogy továbbiakra lenne szükség. „Persze mindig lehet jobb, de már annak is nagyon örülünk, hogy ez a kettő működik. Hatalmas segítség, hogy nem kell minden egyes pénzfelvételért beutazni a megyeközpontba, az egyik banknak pedig nemcsak automatája, hanem fiókja is működik a településen, így ügyintézésre is lehetőség van” – zárta Karda.  

Bordás Attila szerint a bankok legnagyobb kiadása a személyzeti költség, rögtön ezután következik a készpénz kezelésének költsége, hiszen a pénzt számolni, szállítani kell, és biztonsági rendszereket kell rendelni melléje. A pénzintézetek általában csökkentették az alkalmazottak számát, hogy lefaragják a kiadásokat, tehát a pénz szállítását, őrzését külsősökkel oldják meg, vagyis minél több a pénzautomata, annál nagyobb a költség. A szakértő szerint

A pénzintézetek általában felmérik, hogy megéri-e a befektetés, így kisebb településeken is felszerelik a bankautomatát, ha úgy látják, vannak potenciális ügyfelek. Például Tusnádfürdőn, ahol több turista megfordul, vagy a háromszéki Bereckben, ahol nadrággyár működik, van ATM, bár ezek is kisebb települések.

A szakértő hangsúlyozta, a pénzintézetek az automatához kapcsolható eladást is figyelembe veszik, ám ahol többnyire csak a nyugdíjakat vagy a gyerekpénzt veszik fel a bankkártyáról, korlátozott a kapcsolható banki termékek eladásának lehetősége. A nyugdíjasok nagy része ugyanis havonta egy alkalommal használja a kártyát, amikor kiveszi róla a havi juttatást, hiába lenne racionálisan indokolt, hogy inkább a kártyát használják, a megszokás hatalma erősebb, és még mindig „készpénzpártiak”. Ugyanakkor gazdaságilag sem aktívak, tehát kevésbé terveznek banki letétekkel vagy hitelfelvétellel. Hasonló a helyzet azzal a réteggel, amely csak a gyerekpénzért, vagy a magyar állam által utalt oktatási-nevelési támogatásért tartja fenn a bankkártyát.

Kevés a folyószámla

Bordás Attila elmondta, míg a nyugati országokban a 18 évet betöltött lakosság 80–90 százalékának van folyószámlája, Romániában ezek aránya az euróapai átlag fele alatt van, így ezért sem éri meg olyan sok bankautomatát felszerelni. A szakértő kifejtette, a júliusban életbe lépett cashbacktörvény jelenthetett volna áthidaló megoldást, ám mivel ez csak azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, melyek évi 50 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat bonyolítanak le, a falvakban végül mégsem alkalmazható, hiszen az ott működő kisboltok forgalma általában nem éri el ezt a határértéket.