Fehér holló. Sok vidéki település szeretne ATM-et, de a bankoknak nem éri meg
Fotó: Gábos Albin
Továbbra is ritkaságnak számítanak vidéken a bankautomaták, ami jelentős terhet ró a községek lakosaira, akik így rendszerint több kilométert kénytelenek utazni a készpénzfelvételért. A banki szakember szerint azonban a pénzintézeteknek nem lenne kifizetődő.
2018. december 16., 10:152018. december 16., 10:15
2018. december 16., 10:232018. december 16., 10:23
Noha a Román Nemzeti Bank (BNR) idei kutatása szerint országos szinten egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés, a bankokból még mindig szinte háromszor több készpénzt vesznek ki, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániai vásárlók. A bankautomatákból kivett pénzösszeg az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek. Mindez azt jelenti, hogy
Ehhez azonban bankautomatákra lenne szükség, vidéken viszont a pénzintézetek sok esetben nem ruháztak be az ilyen infrastruktúra kiépítésébe a csekély lakosságszám miatt.
Sorin Grindeanu korábbi miniszterelnök is felhívta tavaly a figyelmet a problémára. Mint mondta, eljött az ideje, hogy a templom, a polgármesteri hivatal, az iskola és a „szocializációs hely” mellett legyen minden faluban vagy községben legalább egy-egy bankautomata (ATM). Ez az elképzelés azonban csak álom maradt, hiszen számos vidéki településen továbbra sem található egyetlen bankautomata sem, ennek következtében pedig a lakók
A probléma a fiatal és az idős generációt egyaránt érinti, hiszen előbbiek jelentős része már bankkártyára kapja a fizetését, de szintén erre utalják többek között a kiskorúaknak járó gyermekpénzt, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) által nyújtott támogatások összegét és kérésre a nyugdíjakat is. Igény tehát lenne, bankautomaták azonban csak kevés faluban találhatók.
Lapcsaládunk Hargita és Maros megyében vette górcső alá, hogyan állnak ATM-ekkel a vidéki települések. Mint kiderült, a 48 Hargita megyei község közül mindössze 26-ban működik bankautomata, Maros megyében pedig a 91 község közül csupán 23-ban. A legkiterjedtebb vidéki lefedettsége kétségtelenül a CEC Banknak van. A BCR Bank a második a vidéki lefedettséget biztosító bankok sorában, ráadásul jó érzékkel pontosan azokon a településeken létesítettek bankautomatákat, ahol jellemzően nincs jelen más pénzintézet. A harmadik helyezettnek tekinthető OTP Bank Románia. A felsoroltak mellett
Ilyen például a Transilvania Bank, amely a városokban több fiókkal is rendelkezik, vidéken azonban egyetlen automatát sem létesítettek egyik említett megyében sem.
Az automaták hiánya kényelmetlen a települések lakói számára, mert nincs lehetőség pénzfelvételre – ezt erősítette meg érdeklődésünkre Danguly Ervin, Gyergyószárhegy polgármestere is. Mint mondta, évek óta próbálnak megoldást találni a problémára, szinte az összes pénzintézettel felvették már a kapcsolatot kérve, hogy helyezzenek bankautomatát a településre, de
„Bár a bankok helyi kirendeltségei nyitottak lennének a kérésünk iránt, a fővárosban nem hagyják jóvá, mert üzleti szempontból nem éri meg nekik. A lakók számtalanszor fordultak már panasszal az önkormányzathoz ez ügyben, de sajnos csak szóban. Főként az idősebb generációnak okoz nehézséget ez a helyzet, de minden korosztályt ugyanúgy érint. Jelenleg minden pénzfelvételhez Gyergyószentmiklósra kell utazni, és igaz, hogy csak hat kilométerre van, az is éppen elég. Már azon gondolkodunk a környékbeli polgármesterekkel, hogy közösen tegyünk le egy kérést valamelyik bankhoz, hátha akkor a nagyobb lakosságszám miatt engedélyezik az ATM-et” – magyarázta Danguly.
Hasonló a helyzet Kányád községben, ami roppant kellemetlen a lakosok számára, hiszen Székelyudvarhelyre kell utazniuk, ha pénzt szeretnének felvenni – fejtette ki lapunknak György Sándor polgármester. Az önkormányzat felmérése szerint a helyiek többsége a CEC Banknál nyitott számlát, ahová a nyugdíjakat, a gazdák által megpályázott mezőgazdasági és egyéb támogatásokat, ugyanakkor a köztisztviselők, a tanügyi alkalmazottak fizetését is utaltatják. Éppen ezért nemrég kéréssel fordultak az említett pénzügyi intézményhez, hogy azok létesítsenek egy automatát a községközpontban. Jelezték, hogy ennek ingyen biztosítanának helyet, ráadásul a szomszédos községben élők is használhatnák. Noha György Sándor felmérése szerint 800–900 kliensről van szó, mégis elutasító választ kaptak a banktól.
– mondta a polgármester.
Szintén küszködnek a szűkös lehetőségek miatt Gyulakután is, ahol van ugyan egy bankautomata a községközpontban, az korántsem elegendő a hat faluból álló, több mint ötezer fős lakosságú községben – tudtuk meg Varga József polgármestertől. „Nagy szükség lenne további egy vagy két automatára, hiszen ennyi lakost nehezen tud kiszolgálni ez az egy. Arról nem is beszélve, hogy sokszor a környező településekről is átjönnek, illetve az átutazók is gyakran megállnak, hiszen elég forgalmas útvonalon helyezkedik el a község. A 21. században létfontosságú, és alapvető szolgáltatás kellene hogy legyen a pénzfelvétel” – hangsúlyozta a polgármester.
Hasonló helyzetben van Kászonaltíz is, ahol szintén egyetlen bankautomata működik a községközpontban. Az öt faluból álló, periférikus fekvésű községben jóval több pénzfelvételi lehetőségre lenne szükség, több pénzintézettől, hiszen így egyes lakóknak gyakran az autóval 30 percre lévő Kézdivásárhelyre vagy a 45 percre lévő Csíkszeredába kell utazniuk. A községben azonban már a meglévő egy bankautomatának is örülnek, hiszen korábban egy sem volt, végül az önkormányzat kérésére létesítették ezt – avatott be a részletekbe András Zoltán polgármester.
A nehézségeken túl azonban
Karda Róbert polgármester szerint ez ki is elégíti a több mint 6000 fős település igényeit, nem érkezett a lakóktól arra vonatkozó kérés, hogy továbbiakra lenne szükség. „Persze mindig lehet jobb, de már annak is nagyon örülünk, hogy ez a kettő működik. Hatalmas segítség, hogy nem kell minden egyes pénzfelvételért beutazni a megyeközpontba, az egyik banknak pedig nemcsak automatája, hanem fiókja is működik a településen, így ügyintézésre is lehetőség van” – zárta Karda.
Maros és Hargita megye „bankautomata-térképe„
„A pénzügyi válság, vagyis 2008 után torpant meg a bankautomaták vidékre való kiterjesztése Romániában” – mutatott rá a Krónika megkeresésére Bordás Attila banki szakember. Hozzátette, a pénzintézetek részéről tetemes beruházásra van szükség, hogy bankautomatát telepítsenek egy helyszínre, és azt fenn is tartsák, ezért falvakon nem biztosítanak ilyen jellegű szolgáltatást.
Bordás Attila szerint a bankok legnagyobb kiadása a személyzeti költség, rögtön ezután következik a készpénz kezelésének költsége, hiszen a pénzt számolni, szállítani kell, és biztonsági rendszereket kell rendelni melléje. A pénzintézetek általában csökkentették az alkalmazottak számát, hogy lefaragják a kiadásokat, tehát a pénz szállítását, őrzését külsősökkel oldják meg, vagyis minél több a pénzautomata, annál nagyobb a költség. A szakértő szerint
A pénzintézetek általában felmérik, hogy megéri-e a befektetés, így kisebb településeken is felszerelik a bankautomatát, ha úgy látják, vannak potenciális ügyfelek. Például Tusnádfürdőn, ahol több turista megfordul, vagy a háromszéki Bereckben, ahol nadrággyár működik, van ATM, bár ezek is kisebb települések.
A szakértő hangsúlyozta, a pénzintézetek az automatához kapcsolható eladást is figyelembe veszik, ám ahol többnyire csak a nyugdíjakat vagy a gyerekpénzt veszik fel a bankkártyáról, korlátozott a kapcsolható banki termékek eladásának lehetősége. A nyugdíjasok nagy része ugyanis havonta egy alkalommal használja a kártyát, amikor kiveszi róla a havi juttatást, hiába lenne racionálisan indokolt, hogy inkább a kártyát használják, a megszokás hatalma erősebb, és még mindig „készpénzpártiak”. Ugyanakkor gazdaságilag sem aktívak, tehát kevésbé terveznek banki letétekkel vagy hitelfelvétellel. Hasonló a helyzet azzal a réteggel, amely csak a gyerekpénzért, vagy a magyar állam által utalt oktatási-nevelési támogatásért tartja fenn a bankkártyát.
Bordás Attila elmondta, míg a nyugati országokban a 18 évet betöltött lakosság 80–90 százalékának van folyószámlája, Romániában ezek aránya az euróapai átlag fele alatt van, így ezért sem éri meg olyan sok bankautomatát felszerelni. A szakértő kifejtette, a júliusban életbe lépett cashbacktörvény jelenthetett volna áthidaló megoldást, ám mivel ez csak azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, melyek évi 50 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat bonyolítanak le, a falvakban végül mégsem alkalmazható, hiszen az ott működő kisboltok forgalma általában nem éri el ezt a határértéket.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!