Nehéz helyzetben a könnyűipar

•  Fotó: szekelyhon archiv

Fotó: szekelyhon archiv

Katasztrofális a könnyűipar helyzete Kovászna megyében – hívták fel a figyelmet a központi fejlesztési régió által Sepsiszentgyörgyön szervezett csütörtöki beszélgetésen részt vevő szakemberek. Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi L-RO nadrággyár tulajdonosa rámutatott: a készruhagyárak munkaerő nélkül maradtak, tetemes helyi adót kell fizetniük, és folyamatosan akadályokba ütköznek.

Bíró Blanka

2016. október 08., 18:372016. október 08., 18:37

Keresztes kifejtette: a statisztikák papíron jól mutatnak, de a valóság teljesen másként néz ki. Példaként azt hozta fel, hogy noha a Kovászna megyei munkavállalók 10 százaléka a textiliparban tevékenykedik, és az export 51 százalékát ők termelik, közben senki nem beszél arról, hogy tíz év alatt felére csökkent az alkalmazottak száma és az előállított ruhaneműk darabszáma.

Pályázásra biztatnak a szakértők

A fókuszcsoportos beszélgetésen textil-, készruhagyártó és bőripari vállalkozók, egyetemek illetékesei, valamint a cégeknek egy adott környezetbe való beilleszkedését, boldogulását segítő technológiatranszfer-szervezetek képviselői vettek részt. A szakemberek azt próbálták felmérni, hogy milyen ötletek és lehetőségek merültek fel a Regionális Operatív Program keretében lehívható alapok hasznosítására. Mint rámutattak: a finanszírozási program 1-es tengelyének kereteire csak az akkreditált technológiatranszfer-szervezetek tudnak pályázni, de a támogatás közvetlen haszonélvezői a vállalkozások, hiszen az eljárás nyomán híd épül a kutatás és a termelés, vagyis az ipar között. Az így lehívott pénzek által tesztelhetők a termelékenység hatékonyságát növelő technológiák, a fejlesztések pedig a 2-es tengelyen keresztül megpályázott alapokból valósíthatók meg a gyakorlatban.

A központi fejlesztési régió rendezvényen bemutatták az ágazatra vonatkozó aktuális adatokat is. Mint kiderült: országos szinten a textil- és a bőripar a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékát, az ipar 5,1 százalékát, illetve az export 10,28 százalékát teszi ki, ugyanakkor a munkavállalók 16,5 százalékát foglalkoztatja. Országszerte 143 vállalkozás tevékenykedik az ágazatban, ezek tavaly összesen 2,38 milliárd lejes üzleti forgalmat bonyolítottak le, és közel 27 ezer személynek adtak munkát.

Kovászna megyében a feldolgozóiparban dolgozók 22 százaléka tevékenykedik a készruhagyártásban, Hargita megyében pedig a 15 százalékuk. Mindezek nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a könnyűipart a jelenlegi nagymennyiségű, de kevés hozzáadott értékű termelés irányából az innováció fele kell fejleszteni, a formatervezésre és az új anyagok használatára kell fektetni a hangsúlyt. A központi fejlesztési régió szakemberei arra is rámutattak: a lohnrendszert, vagyis a bérmunkát előbb-utóbb el kell felejteni, a cégeknek önállósodva kell betörniük a hazai és a nemzetközi piacra.

„Nem kerülhető meg a bérmunka”

Keresztes Zoltán viszont úgy véli: a lohnrendszer megkerülhetetlen rossz, az átállás szerinte majdnem lehetetlen, hiszen eddig a bérmunkában termelők mindössze 5 százaléka talált saját piacot. „Csak az én üzemem naponta ezer nadrágot gyárt le lohnrendszerben, ezt a mennyiséget nagyon nehéz lenne a hazai piacon értékesíteni” – érvelt a sepsiszentgyörgyi vállalkozó. Hangsúlyozta: egyre nehezebben találnak munkaerőt, és becsléseik szerint a helyzet csak romlani fog. Igyekeznek technológiával helyettesíteni a hiányzó humánerőforrást, de a textil- és készruhaiparban ez csak kis mértékben kivitelezhető.

Az egyre növekvő munkaerőhiányra Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója is több ízben felhívta a figyelmet. A szakember úgy látja: megváltozott a tendencia, már nem a munkakeresők állnak sorban, hanem a munkaadók igyekeznek minél több potenciális alkalmazottat tájékoztatni a körülményekről, a lehetőségekről. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor nemrég arról számolt be: a könnyűipar tavaly jelentős profitot termelt, így talán eljött az ideje a béremelésnek, hiszen „van honnan”.

A központi fejlesztési régió szakemberei egyébként szeptember közepétől október közepéig tíz fókuszcsoportos beszélgetést tartanak a különböző ágazatban illetékes szakemberek számára – szó volt már a fenntartható építkezésről, az élelmiszerágazatról, a gyógyszeriparról, a számítástechnikáról, valamint a gyógyturizmusról, a továbbiakban pedig a fafeldolgozásról és a repülőgépgyártásról fognak beszélgetni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból