Fotó: szekelyhon archiv
Katasztrofális a könnyűipar helyzete Kovászna megyében – hívták fel a figyelmet a központi fejlesztési régió által Sepsiszentgyörgyön szervezett csütörtöki beszélgetésen részt vevő szakemberek. Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi L-RO nadrággyár tulajdonosa rámutatott: a készruhagyárak munkaerő nélkül maradtak, tetemes helyi adót kell fizetniük, és folyamatosan akadályokba ütköznek.
2016. október 08., 18:372016. október 08., 18:37
Keresztes kifejtette: a statisztikák papíron jól mutatnak, de a valóság teljesen másként néz ki. Példaként azt hozta fel, hogy noha a Kovászna megyei munkavállalók 10 százaléka a textiliparban tevékenykedik, és az export 51 százalékát ők termelik, közben senki nem beszél arról, hogy tíz év alatt felére csökkent az alkalmazottak száma és az előállított ruhaneműk darabszáma.
Pályázásra biztatnak a szakértők
A fókuszcsoportos beszélgetésen textil-, készruhagyártó és bőripari vállalkozók, egyetemek illetékesei, valamint a cégeknek egy adott környezetbe való beilleszkedését, boldogulását segítő technológiatranszfer-szervezetek képviselői vettek részt. A szakemberek azt próbálták felmérni, hogy milyen ötletek és lehetőségek merültek fel a Regionális Operatív Program keretében lehívható alapok hasznosítására. Mint rámutattak: a finanszírozási program 1-es tengelyének kereteire csak az akkreditált technológiatranszfer-szervezetek tudnak pályázni, de a támogatás közvetlen haszonélvezői a vállalkozások, hiszen az eljárás nyomán híd épül a kutatás és a termelés, vagyis az ipar között. Az így lehívott pénzek által tesztelhetők a termelékenység hatékonyságát növelő technológiák, a fejlesztések pedig a 2-es tengelyen keresztül megpályázott alapokból valósíthatók meg a gyakorlatban.
A központi fejlesztési régió rendezvényen bemutatták az ágazatra vonatkozó aktuális adatokat is. Mint kiderült: országos szinten a textil- és a bőripar a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékát, az ipar 5,1 százalékát, illetve az export 10,28 százalékát teszi ki, ugyanakkor a munkavállalók 16,5 százalékát foglalkoztatja. Országszerte 143 vállalkozás tevékenykedik az ágazatban, ezek tavaly összesen 2,38 milliárd lejes üzleti forgalmat bonyolítottak le, és közel 27 ezer személynek adtak munkát.
Kovászna megyében a feldolgozóiparban dolgozók 22 százaléka tevékenykedik a készruhagyártásban, Hargita megyében pedig a 15 százalékuk. Mindezek nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a könnyűipart a jelenlegi nagymennyiségű, de kevés hozzáadott értékű termelés irányából az innováció fele kell fejleszteni, a formatervezésre és az új anyagok használatára kell fektetni a hangsúlyt. A központi fejlesztési régió szakemberei arra is rámutattak: a lohnrendszert, vagyis a bérmunkát előbb-utóbb el kell felejteni, a cégeknek önállósodva kell betörniük a hazai és a nemzetközi piacra.
„Nem kerülhető meg a bérmunka”
Keresztes Zoltán viszont úgy véli: a lohnrendszer megkerülhetetlen rossz, az átállás szerinte majdnem lehetetlen, hiszen eddig a bérmunkában termelők mindössze 5 százaléka talált saját piacot. „Csak az én üzemem naponta ezer nadrágot gyárt le lohnrendszerben, ezt a mennyiséget nagyon nehéz lenne a hazai piacon értékesíteni” – érvelt a sepsiszentgyörgyi vállalkozó. Hangsúlyozta: egyre nehezebben találnak munkaerőt, és becsléseik szerint a helyzet csak romlani fog. Igyekeznek technológiával helyettesíteni a hiányzó humánerőforrást, de a textil- és készruhaiparban ez csak kis mértékben kivitelezhető.
Az egyre növekvő munkaerőhiányra Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója is több ízben felhívta a figyelmet. A szakember úgy látja: megváltozott a tendencia, már nem a munkakeresők állnak sorban, hanem a munkaadók igyekeznek minél több potenciális alkalmazottat tájékoztatni a körülményekről, a lehetőségekről. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor nemrég arról számolt be: a könnyűipar tavaly jelentős profitot termelt, így talán eljött az ideje a béremelésnek, hiszen „van honnan”.
A központi fejlesztési régió szakemberei egyébként szeptember közepétől október közepéig tíz fókuszcsoportos beszélgetést tartanak a különböző ágazatban illetékes szakemberek számára – szó volt már a fenntartható építkezésről, az élelmiszerágazatról, a gyógyszeriparról, a számítástechnikáról, valamint a gyógyturizmusról, a továbbiakban pedig a fafeldolgozásról és a repülőgépgyártásról fognak beszélgetni.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!