Fotó: Gov.ro
A 2020-as költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol – derül ki a jövő évre vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jelentésből, amelyet kedden reggel tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.
2019. december 17., 12:092019. december 17., 12:09
2019. december 17., 12:142019. december 17., 12:14
A 2020-ra becsült bevétel 360,149 milliárd lej, a hazai össztermék (GDP) 31,89 százaléka, a kiadásokat pedig 400,694 milliárd lejre, azaz a GDP 35,48 százalékára becsülik. A 2020-ra vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,59 százalék (40,545 milliárd lej), az ESA szerint számított költségvetési hiányt pedig a GDP 3,58 százalékára tervezik, amely 2023-ra a GDP 1,99 százalékára süllyed, így beilleszkedik majd az európai szabályozások követelményeibe.
A piaci áron számított hazai összterméket 1 129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra az erre az évre bejelentett 1 040,8 milliárd lejhez képest. „A beruházások, amelyek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai, multiplikátorhatással és közvetlen hozzájárulással vannak a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz. 2020-ban a GDP 4,5 százalékát fordítják beruházásokra, ez 6,3 milliárd lejjel több, mint 2019-ben” – szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentésben.
Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalék lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik. Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9 százalékkal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3 százalékra csökken. 2020-ban a becslések szerint az infláció évi átlaga 3,1 százalékra csökken, az év végén pedig 3 százalék lesz. A dokumentum a jelenlegi szinten fagyasztja be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6 240 lej marad), és megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
2020-ban is a GDP 2 százalékát fordítja védelemi kiadásokra a bukaresti kormány. A pénzügyminisztérium szerint felelősségteljes és hiteles költségvetési konstrukcióra és a prociklikus politikák elkerülésére van szükség. „A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó becslések, valamint a középtávú költségvetési hiány lefelé mutató iránya egyértelmű tendenciát mutatnak a prociklikus fiskális politika fokozatos megszüntetésére, a 2020-as év pedig az első lépés, hogy visszatérjenek a Maastrichti Szerződésben előírt 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz” – részletezi a dokumentum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!