Fotó: Erdélystat
Míg Bukarestben 56, Ilfovban 60 vállalkozás jut ezer főre, Erdélyben 27, Havasalföldön 20, Moldvában pedig csupán 18. Erdélyen belül a székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak. Az erdélyi nagyvárosok amúgy a mezőny első felében találhatók.
2019. december 19., 15:482019. december 19., 15:48
Eltérő a vállalkozói kedv az ország különböző régiói között – vonható le a következtetés az Erdélystat cégaktivitást vizsgáló elemzése alapján. A Krónikához eljuttatott adatokból megtudhatjuk, hogy 2018-ban összesen 525 184 cég működött Romániában, ami 1000 lakosra vetítve 26,1 ezrelékes cégsűrűséget jelent. Erős különbség észlelhető viszont a román főváros és környéke, valamint az ország többi régiója között:
A romániai vállalkozások 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le. Ebből 42 százalék a fővárosi régióban bejegyzett cégek részesedése, az erdélyi székhelyű cégek részesedése 28 százalék. Az 1 milliárd lej feletti éves forgalommal rendelkező 136 vállalat közül 78-nak a fővárosi régióban van a központi székhelye.
Erdélyben 2018-ban összesen 186 173 vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve az országos átlaghoz nagyon közeli, 27,4 ezrelékes vállalkozássűrűséget eredményez.
A cégaktivitásban és -teljesítményben mutatkozó erdélyi régiók közötti különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka magyarázza az elemzés készítői szerint. A nagyvárosok és ezek vonzáskörzetében található községek gazdasági értelemben összefüggő térségeket képeznek. Nagy előnnyel vezetnek mind a vállalkozások sűrűségét, mind pedig azok forgalmát illetően. A méret szerinti eltérések a nagyvároson és vonzáskörzetén kívül is számítanak:
A székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak Erdélyen belül, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt elmarad az erdélyi átlagtól. Ennek hátterét az elemzés egy regressziós modellel vizsgálja, s mint kiderül, a székelyföldi régió hátránya a nagyvárosok hiányának tudható be, ennek hatását kiszűrve mutatói jobbak Észak-Erdélynél vagy Dél-Erdélynél. A legnagyobb cégsűrűség Közép-Erdélyre jellemző mindegyik méretkategóriában, Dél-Erdély és Bánság esetében a nagyobb cégek jelenléte kiemelkedő.
A cégek tevékenységcsoport szerinti megoszlását régiók szerint vizsgálva, látható, hogy jelentős regionális eltérések vannak. A fővárosi régióban felülreprezentáltak a kereskedelmi cégek. Ennek oka, hogy itt van bejegyezve több országos tevékenységet folytató cég: országos kereskedelmi láncok, személygépkocsi- és üzemanyag-forgalmazó cégek székhelye is jellemzően itt van.
Erdélyen belül a komplex ipar jelenléte Dél-Erdélyben és Bánságban kimagasló (ezen belül leginkább a jármű- és gépberendezés gyártása), a könnyűipar súlya Székelyföldön és Észak-Erdélyben relatív magasabb. A szellemi szolgáltatások ágazata Közép-Erdélyben (elsősorban Kolozs megyében) erős. A szállítási ágazat súlya Partiumban relatív nagyobb, mint a többi erdélyi régióban.
A különböző településtípusok vizsgálata során az Erdélystat elemzése rávilágít arra, hogy a Bukarest nélkül számított, 100 ezer lakosnál nagyobb városok közt cégsűrűség szerint az erdélyi nagyvárosok a mezőny első felében találhatók.
A 20 és 100 ezer lakos közötti városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát Beszterce vezeti, ezt követi Gyulafehérvár és Zilah. Jó helyezést ért el a székelyföldi városok közül Székelyudvarhely és Csíkszereda. Szászsebest kiemeli a többi közepes város közül az egy főre eső céges forgalom rendkívül magas értéke, e tekintetben Szászsebes a nagyvárosokat is megelőzi.
A kisebb városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát a Brassó megyei Vidombák vezeti, ezt követi Predeal és a Szatmár megyei Avasfelsőfalu. A nagyobb számban (35 százalék fölötti arányban) magyarlakta kisvárosok közül Szalonta, Margitta és Gyergyószentmiklós cégsűrűsége magasabb a kategória átlagánál. A nagyvárosi vonzáskörzetben levő erdélyi községek cégsűrűségi rangsorát Újszentes, Gyüreg (Temes) és Szászfenes (Kolozs) vezetik. A nagyobb számban magyarlakta nagyvárosi vonzáskörzetben levő községek közül nagyobb cégsűrűséggel rendelkezik Koronka (Maros), Hegyközpályi és Bors (Bihar).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!