Fotó: Barabás Ákos
A korábban becsült 2,8%-ról 3,2%-ra módosította az idei inflációra vonatkozó prognózisát az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A bizottság ugyanakkor a korábbi, 4,67 lej/eurós középárfolyamra vonatkozó előrejelzését 4,74 lej/euróra változtatta – írja az Agerpres.
2019. május 07., 12:082019. május 07., 12:08
2019. május 07., 12:122019. május 07., 12:12
A CNSP felfele módosította a 2020 végére prognosztizált adatait is: a korábban jelzett 2,5% helyett 2,8%-os inflációval, és 4,62 lej/euró helyett 4,71 lej/eurós középárfolyammal számolnak. 2021-re és 2022-re vonatkozóan az év végi inflációs előrejelzést megtartották a 2,3%-os, illetve 2,2%-os szinten, míg a mostani becslés szerint a kurzus 2021-ben eléri a 4,69 lej/eurót (korábban 4,60 lej/euró volt), illetve a 4,67 lej/eurót 2022-ben (korábban 4,58 lej/euróval számoltak).
A következő három évre vonatkozó növekedési előrejelzések változatlanok maradtak: 2020-ban 5,7%, 2021-ben és 2022-ben pedig 5%.
Ami a folyó fizetési mérleg hiányát illeti, a CNSP 3,3%-os előrejelzést tart fenn az idei évben, és 2,9%-ot becsül 2020-ra.
Idén április elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság 2019-es bővülését 3,4%-ról 3,1%-ra módosította, és ezzel párhuzamosan az infláció és a költségvetési hiány növekedésére számít. A becsléseket a nemzetközi pénzügyi intézmény által április 9-én közzétett legfrissebb World Economic Outlook tartalmazza.
Ami a romániai fogyasztói árak alakulását illeti, az IMF felfelé módosította 2019-es becsléseit az ősszel prognosztizált 2,7%-ról évi 3,3%-os átlagos növekedésre, ami 2020-ban 3%-ra mérséklődik.
Az idén az IMF a folyó fizetési mérleg hiányának becsült összegét a GDP 5,2%-ára módosította, míg ősszel még ara számítottak, hogy a folyószámla negatív egyenlege a GDP 3%-ára csökken. 2020-ra a pénzintézet a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP 4,8%-ára prognosztizálja.
Az IMF legutóbbi előrejelzései pesszimistábbak, mint a Világbank prognózisai, amely 2019-ben kissé javította a román gazdaság bővülésére vonatkozó becsléseit, az idei évet illetően a januárban becsült 3,5%-ról 3,6%-ra, 2020-ra vonatkozóan pedig 3,1%-ról 3,3%-ra.
Az idei állami költségvetés 1.022 milliárd lej bruttó hazai termékre épül, ami 5,5%-os növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves átlagos infláció 2,8%, és a GDP arányos becsült költségvetési hiány pedig 2,55% (készpénz) és 2,57% (ESA).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!