Tervekből nincs hiány. Folytatódhat a vasútfelújítás Kürtös és Brassó között
Fotó: Pinti Attila
Az infrastrukturális beruházások mellett az Orban-kormány célja a költségvetési hiány kordában tartása. Mint a pénzügyminisztérium sajtóosztálya által a Krónika kérdéseire adott válaszokból kiderül, az adóbegyűjtés hatékonyabbá tételét is zászlójukra tűzték.
2020. január 22., 13:572020. január 22., 13:57
Erdélyi vasútfejlesztések, autópálya- és körgyűrűépítések is szerepelnek az Orban-kormány beruházási prioritásai között – legalábbis ez derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium sajtóirodája által a Krónika kérdéseire küldött válaszokból. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy Ludovic Orban a 2020-as évi állami költségvetés kapcsán úgy nyilatkozott, a büdzsé a befektetéseken alapszik.
ami több szakaszban valósul meg, a végső cél pedig az, hogy a vonatok sebessége a fejlesztés végén elérje az óránkénti 160 kilométert. A Cenk alatti város és Segesvár közötti szakaszra csaknem 19 milliárd lejt szánnak, a magyar határon található Kürtös és Piski közötti szakaszon idén 17 milliárdból fejleszthetnek, és valamivel több, mint 2,7 milliárd lej jut a Koslárd–Segesvár-szakaszra.
A vasútfejlesztésnél kevesebb jut eközben autópálya-építésre. A pénzügyminisztérium közlése szerint a Nagyszeben– Pitești-sztrádára mintegy 2,1 milliárd lejt, az észak-erdélyi autópályára 2 milliárdot, a Lugos–Déva-pályaszakaszra 1,6 milliárdot, a Bukarest–Brassó-, illetve a Szászsebes–Torda-autópályára pedig alig több, mint félmilliárd lejt terveznek fordítani. Csaknem 1 milliárd jut közben a 76-os jelzésű, Déva–Nagyvárad-főút felújítására, valamivel több, mint 800 millió jut, Szatmárnémeti körgyűrűjére és mintegy 690 millió Marosvásárhely elkerülő útjára.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tartanak a 2020-as büdzsé legnagyobb erősségének, a pénzügyminisztérium sajtóosztálya így fogalmazott:
Az viszont biztos, hogy idén a költségvetés hiánya meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos célt, a kormány a büdzsében 3,5 százalékos deficitcélt jelölt meg. Arra a kérdésünkre, hogy ezt mennyiben tartják fenntarthatónak a már beharangozott nyugdíjemelések, a gyermeknevelési pótlék augusztustól tervezett megkétszerezése, illetve a parlament előtt levő áfacsökkentési terv mellett, a szaktárca sajtóosztálya kitérő választ adott.
Amikor pedig azt kérdeztük, hogy mikor és mi várható így, hogy sem tavaly, sem idén nem marad 3 százalék alatt a hiány, közölték:
„Megjegyezzük, ezt a döntést legtöbb 4 hónappal azt követően kell az Európai Tanácsnak meghoznia, hogy az illető tagállam közölte a hivatalos adatokat a brüsszeli illetékesekkel, a tagállamnak pedig legtöbb 6 hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a deficit visszaszorítása érdekében. Amennyiben viszont az Európai Bizottság úgy látja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország nem lépett fel elég hatékonyan, akkor kérheti, hogy függesszék fel részben vagy egészben a különböző programok keretében nyújtott finanszírozásokat” mutatott rá a pénzügyi tárca.
A Krónika felvetésére, hogy a kiadások kordában tartása mellett egy jóval hatékonyabb adóbegyűjtés is segíthet a deficit visszaszorításában, és ezen a téren az elmúlt években számos bírálat is érte Romániát, a pénzügyminisztérium válasza kiemelte: a kormányprogramban szerepelnek olyan pontok, amelyek célja éppen a költségvetési bevételek hatékonyabb begyűjtése. Emellett úgy gondolják, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) politikamentessé tétele és korszerűsítése is javítaná ezeket a folyamatokat. Ez a korszerűsítés egyebek mellett digitalizációban, az elektronikus ügyintézés biztosításában állna.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
2 hozzászólás