Tervekből nincs hiány. Folytatódhat a vasútfelújítás Kürtös és Brassó között
Fotó: Pinti Attila
Az infrastrukturális beruházások mellett az Orban-kormány célja a költségvetési hiány kordában tartása. Mint a pénzügyminisztérium sajtóosztálya által a Krónika kérdéseire adott válaszokból kiderül, az adóbegyűjtés hatékonyabbá tételét is zászlójukra tűzték.
2020. január 22., 13:572020. január 22., 13:57
Erdélyi vasútfejlesztések, autópálya- és körgyűrűépítések is szerepelnek az Orban-kormány beruházási prioritásai között – legalábbis ez derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium sajtóirodája által a Krónika kérdéseire küldött válaszokból. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy Ludovic Orban a 2020-as évi állami költségvetés kapcsán úgy nyilatkozott, a büdzsé a befektetéseken alapszik.
ami több szakaszban valósul meg, a végső cél pedig az, hogy a vonatok sebessége a fejlesztés végén elérje az óránkénti 160 kilométert. A Cenk alatti város és Segesvár közötti szakaszra csaknem 19 milliárd lejt szánnak, a magyar határon található Kürtös és Piski közötti szakaszon idén 17 milliárdból fejleszthetnek, és valamivel több, mint 2,7 milliárd lej jut a Koslárd–Segesvár-szakaszra.
A vasútfejlesztésnél kevesebb jut eközben autópálya-építésre. A pénzügyminisztérium közlése szerint a Nagyszeben– Pitești-sztrádára mintegy 2,1 milliárd lejt, az észak-erdélyi autópályára 2 milliárdot, a Lugos–Déva-pályaszakaszra 1,6 milliárdot, a Bukarest–Brassó-, illetve a Szászsebes–Torda-autópályára pedig alig több, mint félmilliárd lejt terveznek fordítani. Csaknem 1 milliárd jut közben a 76-os jelzésű, Déva–Nagyvárad-főút felújítására, valamivel több, mint 800 millió jut, Szatmárnémeti körgyűrűjére és mintegy 690 millió Marosvásárhely elkerülő útjára.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tartanak a 2020-as büdzsé legnagyobb erősségének, a pénzügyminisztérium sajtóosztálya így fogalmazott:
Az viszont biztos, hogy idén a költségvetés hiánya meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos célt, a kormány a büdzsében 3,5 százalékos deficitcélt jelölt meg. Arra a kérdésünkre, hogy ezt mennyiben tartják fenntarthatónak a már beharangozott nyugdíjemelések, a gyermeknevelési pótlék augusztustól tervezett megkétszerezése, illetve a parlament előtt levő áfacsökkentési terv mellett, a szaktárca sajtóosztálya kitérő választ adott.
Amikor pedig azt kérdeztük, hogy mikor és mi várható így, hogy sem tavaly, sem idén nem marad 3 százalék alatt a hiány, közölték:
„Megjegyezzük, ezt a döntést legtöbb 4 hónappal azt követően kell az Európai Tanácsnak meghoznia, hogy az illető tagállam közölte a hivatalos adatokat a brüsszeli illetékesekkel, a tagállamnak pedig legtöbb 6 hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a deficit visszaszorítása érdekében. Amennyiben viszont az Európai Bizottság úgy látja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország nem lépett fel elég hatékonyan, akkor kérheti, hogy függesszék fel részben vagy egészben a különböző programok keretében nyújtott finanszírozásokat” mutatott rá a pénzügyi tárca.
A Krónika felvetésére, hogy a kiadások kordában tartása mellett egy jóval hatékonyabb adóbegyűjtés is segíthet a deficit visszaszorításában, és ezen a téren az elmúlt években számos bírálat is érte Romániát, a pénzügyminisztérium válasza kiemelte: a kormányprogramban szerepelnek olyan pontok, amelyek célja éppen a költségvetési bevételek hatékonyabb begyűjtése. Emellett úgy gondolják, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) politikamentessé tétele és korszerűsítése is javítaná ezeket a folyamatokat. Ez a korszerűsítés egyebek mellett digitalizációban, az elektronikus ügyintézés biztosításában állna.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás